23. A védett természeti területnek nem minősülő területen található Natura 2000 erdők szabályozásának hiányosságai alkalmasak egyrészt az Alkotmánynak az egészséges környezet védelmére vonatkozó 18. § és 70/D. §-aiban foglalt szabályokkal kapcsolatos visszásságok előidézésére, másrészt a Magyar Állam európai uniós kötelezettségeiről szóló 2/A. § szabályaival kapcsolatos visszásságok előidézésére.

d) Az erdőgazdálkodási tevékenység bejelentése

24. A Javaslat a jelenleg hatályos törvény szerinti, körzeti erdőterv-üzemterv-éves erdőgazdálkodási terv hármasára alapozott szabályozáshoz képest, a körzeti erdőterv-bejelentési kötelezettség, mint szabályozási rendszer bevezetésével a védelmi szint tekintetében nagymértékű visszalépést jelent.

25. A hatóság eljárásának lazítása, egyszerűsítése részben indokolt lehet az elsősorban gazdasági célokat szolgáló erdőkben, viszont elfogadhatatlan azokban az erdőkben, melyek természetességi állapotuknál és rendeltetésüknél fogva közcélokat szolgálnak és ezáltal az ökológiai rendszerek és azok társadalmi szolgáltatásainak fennmaradását, a társadalom életminőségét döntően befolyásolják.

26. A bejelentés intézménye ugyanis, amellett, hogy az erdészeti igazgatási, szakmai kontroll szintjét is csökkenti, kizárólag az erdőgazdálkodó, mint bejelentő, az erdészeti szakszemélyzet, mint ellenjegyző, és a hatóság részvételével zajlik, kirekesztve minden olyan résztvevőt, aki egy közigazgatási hatósági eljárás lefolytatása esetén az eljárásban részt vehetnének. Így sérti a társadalmi részvétel elvét és az abból fakadó ügyféli jogosítványokat, illetőleg lehetetlenné teszi a természetvédelmi hatóságok érdemi részvételét is az eljárásban.

27. A fentiek szerint legalább a védelmi és közjóléti rendeltetésű, természetes, természetszerű és származék erdők tekintetében - a társadalmi részvétellel kapcsolatosan az 1. pontban javasolt, az erdők elsődleges funkciójához igazodó - differenciált szabályozást tartom indokoltnak. A vizsgált Javaslat szerinti szabályozást fenntartva, a bejelentés, mint főszabály alóli kivételként a természetes, természetszerű, származék erdők, illetve a védett és Natura 2000 területen található erdők esetében - a jelenleg hatályos szabályozáshoz hasonló - éves engedélyezési eljárás lefolytatása indokolt.

28. A Javaslat szerint az erdőgazdálkodási tevékenység megkezdése a bejelentést követő 31., illetve 46. naptól végezhető. A Javaslat azonban nem rögzíti megfelelő részletességgel az erdészeti hatóság bejelentéshez kötődő kötelezettségeit. Tekintettel arra, hogy a Javaslat végrehajtási rendelete - a jogalkotásról szóló 1997. évi XI. törvény 12. § (4) bekezdésének kogens szabályával ellentétben - jelenleg nem ismert, kizárólag a Javaslat alapján a szabályozás nem nyújt megfelelő garanciát atekintetben, hogy az erdészeti hatóság a bejelentést követően rendelkezésére álló időszakban érdemben ellenőrzi és szükség esetén korlátozza vagy megtiltja az erdőgazdálkodási tevékenységet, amennyiben azt a természeti értékek védelme indokolja.

29. A Javaslat által rögzített szankcionálási rendszer sem ad megfelelő garanciát a nem az erdőtervnek megfelelő erdőgazdálkodási tevékenységek megakadályozására tekintettel arra, hogy nem rendeli büntetni a bejelentést követő de a törvény által engedélyezett kezdő időpont (31. nap, 46. nap) előtti tevékenység-végzést. Célszerű lenne továbbá nem csak a jogszabályok rendelkezéseinek, hanem az általános előírásokat tartalmazó törvénynél konkrétabb, az adott erdőterületre vonatkozó határozatba foglalt erdőterv megsértésének szankcionálhatóságát is rögzíteni.

e) A tarvágás korlátozása

30. A Javaslat lehetőséget biztosít természetes, természetszerű és származék erdőkben is tarvágásos üzemmódra - területi korlátozásokkal. A tarvágott (vagy ,,végvágott") területen - elvileg ugyan átmenetileg, valójában azonban több tíz évre - valamennyi idős fa és a többi erdei élőlény nagy része elpusztul vagy eltűnik, az erdőt élőrendszerré szervező organizáció megszűnik, az abiotikus környezeti elemek (fény, hőmérséklet, páratartalom) radikálisan és hirtelen megváltoznak, a területről gyorsan távozó csapadékvíz pedig talajpusztulást és domb-, hegyvidék esetén akár pusztító árvizeket is okoz. A száraz periódusban az erdő hiánya miatt nem áll rendelkezésre az éltető tartalékvíz. A tarvágásos technológiához tartozó vágásterületi égetéskor ("vágástakarítás") gyorsan eltűnnek a vékony gallyakban tárolódó tápanyagok is.

31. Indokolt a tarvágásos üzemmódnak a Javaslatban szereplőnél erőteljesebb korlátozása a természetes erdők, természetszerű erdők, származék erdők és a Natura 2000 területek, valamint egyéb elsődlegesen nem gazdasági rendeltetésű erdők esetén. A korlátozás azért szükséges, mert a tarvágásos üzemmóddal nem lehetséges folyamatosan fenntartani az élőhelyek minőségét, a természet védelmének szintjét. Tarvágás alkalmazása csak akác terjedés megállítása esetén indokolt ilyen területeken. A Natura 2000 területek esetén a közösségi jelentőségű fajok és élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzését és fenntartását biztosító erdőgazdálkodás eleve megkérdőjelezi a tarvágásos üzemmód alkalmazását. Rendeltetés alapján a közjóléti funkcióval rendelkező erdők valamint a védelmi típusú erdők esetére is kiterjesztendő az üzemmódra vonatkozó szigorítás.