JÖVŐ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŰLÉSI BIZTOSA
Sajtóközlemény
Veszélyezteti az erdővagyon védelmét és a természeti értékek megőrzését az erdőgazdálkodásról szóló törvénytervezet, mert a változtatások túlzottan liberalizálják az erdőgazdálkodás szabályait és megfelelő társadalmi és természetvédelmi hatósági kontrol nélkül csökkentik a hatósági jogköröket – állapította meg Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa.
Az ombudsman hivatalból indított vizsgálatot azt követően, hogy a kormány benyújtotta az Országgyűlésnek az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvénytervezetet. A jelenleg hatályos törvény módosítását a Magyar Köztársaság csatlakozása az Európai Unióhoz, a megnövekedett erdőgazdálkodói létszám és az erdészeti igazgatást is érintő közigazgatási reform tette szükségessé.
Fülöp Sándor szerint ugyanakkor a tervezetnek a közigazgatási hatósági eljárás egyszerűsítését megfelelően ellensúlyozni kellett volna a korábbinál szigorúbb hatósági ellenőrzési kötelezettségekkel és a természet védelméért felelős hatóság, illetve az érintett közösségek és szervezeteik részvételi lehetőségeivel.
Az erdőgazdálkodás szabályait – különös tekintettel az egyes erdők eltérő ökológiai értékére, védettségi szintjére és funkciójára – differenciáltan és sokkal részletesebben kellene meghatározni, mint azt a törvényjavaslat teszi.
Az ombudsman szerint a tervezet nem nyújt megfelelő garanciákat a környezet magas szintű védelmére, sőt az eddigi védettség szintjét csökkenti, ezért elfogadását ebben a formában nem javasolja.
A jövő nemzedékek országgyűlési biztosa kiemelte, a környezetvédelmi törvény preambulumából egyértelműen kitűnik, hogy a környezeti, természeti értékek nemzetünk tulajdonának tekintendők, amellyel az állam és polgárai kizárólag bizonyos keretek között – elsősorban a nemzet és a társadalom javára – gazdálkodhatnak. Az erdőgazdálkodás során tehát az erdőknek mindhárom, egymástól elválaszthatatlan alapfunkcióját (környezeti, gazdasági és társadalmi funkció) figyelembe kell venni, és folyamatosan meg kell őrizni. Ennek megfelelően – a „nemzet tulajdona” kifejezéssel összhangban – az erdőművelés során a gazdasági érdek mellett éppúgy érvényesítendő a környezetvédelmi és társadalmi érdek is.
A tervezet szerinti, kizárólag a tulajdonos és a hatóság részvételével, a természetvédelmi hatóságok és az érintett közösségek és társadalmi szervek kizárásával lefolytatott eljárások során hozott döntések azonban túlzott mértékű teret engednek a gazdasági tényezőknek. Ellehetetlenítik az egészséges környezethez való jog, mint alkotmányos alapjog védelme szempontjából kiemelkedő alapelv, a megelőzés elvének társadalmi részvétel melletti alkalmazhatóságát, ezért alkotmányos visszásságot idéznek elő.
Az ombudsman rámutatott arra is, hogy az állami tulajdonban lévő Natura 2000 besorolású erdők, természetes erdők, természetszerű erdők, illetve származék erdők forgalomképtelenségének kimondása jelenthet megfelelő közjogi garanciát arra, hogy a jövő nemzedékek számára történő megőrzés elsődlegességgel bírjon a rövid távú gazdasági érdekekkel szemben. Emellett szükséges lenne ugyanebben a körben az állami tulajdonú erdők eladásának vagy haszonbérbe adásának kategorikus tiltása.
Az ombudsman bírálta, hogy a törvénytervezet alapján nem vesz részt a természetvédelmi hatóság sem az erdőgazdálkodás tervezési szakaszában, sem pedig az éves gazdálkodási tervek bejelentésében a védett természeti területnek nem minősülő Natura 2000 területen lévő erdők vonatkozásában. Kiemelte továbbá, hogy a Natura 2000 erdők rendeltetésének és az ott megvalósuló üzemmódnak a meghatározásakor elsődleges szempontként a közösségi jelentőségű fajok és élőhelytípusok védelmét kell figyelembe venni.
Fülöp Sándor felkérte a kormányt, hogy a törvénytervezetet jelenlegi formájában ne fogadja el, csak az alkotmányos visszásságok maradéktalan megszüntetését követően.
2009. március 9.
Jövő nemzedékek országgyűlési biztosa sajtó
További részletes információ:
Bajzáth Orsolya 475-7344, Feiler József 4757-332
ÁLLÁSFOGLALÁS
A Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosának Irodája hivatalból észlelte, hogy a Kormány T/6934 számon az Országgyűlés elé terjesztette az ,,Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról'' szóló törvény tervezetét. A Javaslat vizsgálatát követően az alábbi állásfoglalást teszem.
I. Tényállás
1. Az Országgyűlés honlapján található dokumentumok (T/6934. számú törvényjavaslat és indokolás) alapján az alábbi tényállást állapítottam meg:
2. A Magyar Köztársaság Kormánya 2008. novemberében új, az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvénytervezetet (a továbbiakban: Javaslat) nyújtott be az Országgyűlésnek. A tervezetet a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium készítette, a Javaslat előadója Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter.
3. Az előadó álláspontja szerint azt, hogy a jelenleg hatályos, az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény módosítása helyett új törvény tervezetét készíttette elő, a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történt csatlakozása, a megnövekedett erdőgazdálkodói létszám, és az erdészeti igazgatást is érintő közigazgatási reform indokolta.
II. Értékelés
a) Általános értékelés
4. A Javaslat helyesen állapítja meg, hogy ,,az erdő fenntartása, gyarapítása és védelme az egész társadalom érdeke, ezért az erdővel csak a közérdekkel összhangban szabályozott módon lehet gazdálkodni.\'\' Rámutat arra, hogy ehhez szükséges az erdei életközösség - az élettelen környezet, a mikroorganizmusok, a növény- és állatvilág - sokféleségének, dinamikus és természetes egységének megőrzése. A Javaslat 1. §-a bemutatja azokat az ökoszisztéma-szolgáltatásokat amelyeket az erdő nyújt. A Javaslat által célként kitűzött fenntartható erdőgazdálkodás lényege éppen az lenne, hogy ezen szolgáltatásokat mindenkor teljes körűen, párhuzamosan és nem egymás rovására legyen képes biztosítani, méghozzá úgy, hogy az idő előrehaladtával az ökoszisztéma-szolgáltatások minősége javuljon. A törvény részletes előírásainak összességében ezen cél megvalósulását kell garantálniuk.
5. A Javaslat ennek megfelelően tartalmaz olyan, a természetvédelem szempontjából előremutató elemeket is, mint az erdőknek a bennük található erdei életközösség természetességi állapota szerint történő osztályozása, az erdő kezelés üzemmód meghatározásai, és a természetesség szempontjából fontos üzemmódok megjelenése. A Javaslat által biztosított természetességi kategóriák közül a természetes, természetszerű, és származékerdő kategória a védett természetvédelmi területek és Natura 2000 területen lévő erdők meghatározásaival tehát elvi lehetőséget teremtett a természeti értékű erdők eltérő kezelésére. A Javaslat mégsem él a differenciált kezelés és gazdálkodás lehetőségével, holott a Javaslat 1. §-ában meghatározott célok elérésében ezek a jogintézmények csak akkor érhetnek el sikert, ha az előterjesztő azok hatékony használatát is végigvezetné a Javaslaton és az erdő funkcióit kiegyensúlyozottan kezelné.
6. A vizsgálat eredményeképpen megállapítottam, hogy a Javaslat olyan módon lazítja az erdőgazdálkodás szabályait és csökkenti a hatósági jogköröket és felügyeletet, hogy ezáltal az erdővagyon védelmét és a természeti értékek védettségi szintjének megőrzését veszélyezteti.
7. A Javaslat a közigazgatási hatósági eljárás egyszerűsítését nem ellensúlyozza a törvényben rögzített és szankcionálni rendelt, a korábbinál szigorúbb kötelezettségekkel és a természet védelméért felelős hatóság, az érintett közösségek és szervezeteik részvételi lehetőségeivel. Az erdőgazdálkodás szabályait - különös tekintettel az egyes erdők eltérő ökológiai értékére, védettségi szintjére és funkciójára - a törvényjavaslatnál részletesebben és a különbözőségek mentén differenciáltan szükséges és célszerű meghatározni. Az erdők természetességének javítása, a Javaslat deklarált céljainak megvalósíthatósága és a közcélok érvényesülése érdekében a törvényben rögzített keretjellegű rendelkezéseknél konkrétabb és határozottabb garanciális eljárási szabályokra, többek között a közösségi részvétel erősítésére van szükség.
8. Minderre tekintettel a Javaslat nem nyújt megfelelő garanciákat a környezet magas szintű védelme érdekében, sőt az eddigi védettség szintjét csökkenti, ezért elfogadása ebben a formában nem javasolható.
b) A körzeti erdőtervezési eljárás, szakhatóság bevonása a körzeti erdőtervek elkészítésébe
9. A Javaslat szerint az erdők kezelésének és az erdőgazdálkodásnak az alapját képező körzeti erdőterveket - igazgatási jogkörben eljárva - az erdészeti hatóság készíti el. Így az erdőtervek elkészítése az erdészeti hatóság kizárólagos hatáskörébe tartozik, az elkészítés során nem kerül bevonásra szakhatóság és a Javaslat nem tartalmaz lehetőséget a társadalmi részvételre, a helyi társadalmi érdekek figyelembevételére sem.
10. A Javaslat szóban forgó jogi megoldása az irányadó európai természetvédelmi jogi szabályokkal sem összeegyeztethető. A természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló 92/43/EGK irányelv (a továbbiakban: Irányelv) 6. cikkének (1) bekezdése a természetvédelmi hatóság, mint megfelelő szakértelemmel rendelkező hatóság részvétele szükségességét támasztja alá Natura 2000 területeken lévő erdők tekintetében.
12. Az Irányelv 6. cikkének (1) bekezdése védelmi rendszer kialakítását írja elő az Európai Közösség tagállamainak, amelynek részét képezik az intézkedési tervek, törvényi, közigazgatási vagy szerződéses aktusok. Ezen eszközökre vonatkozó közös követelmény, hogy a közösségi jelentőségű élőhelytípusok és fajok ökológiai szükségleteinek megfeleljenek, így biztosítsák a kedvező védettségi helyzet fenntartását.
13. Az erdészeti hatóság eljárásának lazítását ellensúlyozandó kifejezetten szükségesnek tartom megfelelő garanciáknak a törvénybe ültetését a Javaslat által is rögzített cél, az erdőállományok minőségének fennmaradása érdekében. A fenti szempontok megfelelő érvényesítése céljából tehát elengedhetetlen a természetvédelmi hatóság részvétele már a tervezési szakaszban az összes Natura 2000 területen lévő erdő esetében.
14. A természetvédelmi hatóság szakhatósági részvétele a Natura 2000 területeken lévő erdőkön túl indokolt a Javaslat által meghatározott természetes, természetszerű és származék erdőkre vonatkozó tervezési folyamatban is, mivel ezek az erdők természeti szempontból jelentős értéket képviselnek.
15. Mindezekben az eljárásokban biztosítani kell az érintett közösségek és társadalmi szervezetek részvételét is. A körzeti erdőterv adatai alapján állapítja meg ugyanis az erdészeti hatóság (határozatban) az erdőgazdálkodó jogait és kötelezettségeit, viszont ez utóbbi eljárásban már nem vitatható a körzeti erdőterv megfelelősége. Mindezek alapján a Javaslat jelenlegi szövegével történő elfogadása esetén az Alkotmány 57. § (5) bekezdésében írt jogorvoslat jogának sérelme, alkotmányos visszásság merülne fel.
c) Védett természeti területnek nem minősülő Natura 2000 területen található erdők rendeltetése és az ott megvalósítható üzemmód
16. Az erdőgazdálkodás hosszú távú célját az erdő elsődleges rendeltetése határozza meg. A Javaslat rendezi a védett természeti területen található Natura 2000 erdők elsődleges rendeltetését, a védett természeti területnek nem minősülő területen található Natura 2000 erdők elsődleges rendeltetését azonban nem határozza meg. A közösségi jelentőségű fajok és élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzését és fenntartását biztosító erdőgazdálkodás előfeltétele, hogy a magyar jog szerint védett természeti területnek nem minősülő, azonban az európai jelentőségű természetvédelmi hálózat részét képező, azaz Natura 2000 területen található erdők elsődleges rendeltetését is fektesse le egyértelműen a törvény.
17. Az Irányelv preambulumának harmadik bekezdése a biológiai sokféleség fenntartásának előmozdítását nevezi meg a Natura 2000 hálózat fő céljaként, amellett, hogy kiemeli a gazdasági és társadalmi igények figyelembevételét is. Az irányelv 2. cikke szintén a ,,a közösségi érdekeltségű természetes élőhelyek, valamint vadon élő állat- és növényfajok kedvező védettségi helyzetének fenntartását illetve helyreállítását\'\' fekteti le az irányelvnek megfelelően hozott intézkedések céljaként. Az Irányelvet átültető, az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004 (X. 8.) Korm. rendelet 4. § (1) és (2) bekezdése hasonlóan határozza meg a Natura 2000 területek célját.
18. A fentiek alapján a Natura 2000 erdők elsődleges rendeltetése védelmi: a közösségi jelentőségű és kiemelt közösségi jelentőségű élőhelytípusok és fajok megőrzése. A Natura 2000 hálózatnak azonban nem célja, hogy a hálózatba tartózó területeken kizárjon mindennemű gazdasági tevékenységet. Ezért a védett természeti területen található Natura 2000 erdőktől eltérően a nem védett természeti területen fekvő Natura 2000 erdők esetében nem kell feltétlenül kizárni a további (közjóléti és gazdasági) rendeltetéseket, viszont azok alárendeltek az elsődleges, védelmi rendeltetésnek. Az ilyen erdők rendeltetésének megváltoztatásához elengedhetetlen a természetvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulásának előírása.
19. A törvény jelenlegi tervezete alapján sem az erdőgazdálkodás tervezési szakaszában, sem pedig az éves gazdálkodási tervek bejelentésében a védett természeti területnek nem minősülő Natura 2000 területen lévő erdők vonatkozásában nem vesz részt a természetvédelmi hatóság. Az Irányelv 6. cikkének (1) bekezdése azonban a részvételt támasztja alá Natura 2000 területeken lévő erdők tekintetében az alábbiak alapján.
20. Az Irányelv 6. cikkének (1) bekezdése védelmi rendszer kialakítását írja elő a tagállamoknak, amelynek részét képezik az intézkedési tervek (szükség esetén), törvényi, közigazgatási vagy szerződéses aktusok. Ezen eszközökre vonatkozó közös követelmény, hogy a közösségi jelentőségű élőhelytípusok és fajok ökológiai szükségleteinek megfeleljenek, így biztosítsák a kedvező védettségi helyzet fenntartását.
21. A fenti szempontok megfelelő érvényesítése céljából elengedhetetlen a természetvédelmi hatóság részvétele mind a tervezési szakaszban, mind pedig az éves tervek bejelentésekor - lehetőleg engedélyezésekor - a védett természeti területnek nem minősülő Natura 2000 területen lévő erdők esetében is.
22. Elengedhetetlen továbbá annak rögzítése törvényi szinten, hogy a Natura 2000 területeken lévő erdőkre vonatkozó üzemmódot a kijelölés alapjául szolgáló, a területen található közösségi jelentőségű fajok, illetve élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének megfelelően kell meghatározni.
23. A védett természeti területnek nem minősülő területen található Natura 2000 erdők szabályozásának hiányosságai alkalmasak egyrészt az Alkotmánynak az egészséges környezet védelmére vonatkozó 18. § és 70/D. §-aiban foglalt szabályokkal kapcsolatos visszásságok előidézésére, másrészt a Magyar Állam európai uniós kötelezettségeiről szóló 2/A. § szabályaival kapcsolatos visszásságok előidézésére.
d) Az erdőgazdálkodási tevékenység bejelentése
24. A Javaslat a jelenleg hatályos törvény szerinti, körzeti erdőterv-üzemterv-éves erdőgazdálkodási terv hármasára alapozott szabályozáshoz képest, a körzeti erdőterv-bejelentési kötelezettség, mint szabályozási rendszer bevezetésével a védelmi szint tekintetében nagymértékű visszalépést jelent.
25. A hatóság eljárásának lazítása, egyszerűsítése részben indokolt lehet az elsősorban gazdasági célokat szolgáló erdőkben, viszont elfogadhatatlan azokban az erdőkben, melyek természetességi állapotuknál és rendeltetésüknél fogva közcélokat szolgálnak és ezáltal az ökológiai rendszerek és azok társadalmi szolgáltatásainak fennmaradását, a társadalom életminőségét döntően befolyásolják.
26. A bejelentés intézménye ugyanis, amellett, hogy az erdészeti igazgatási, szakmai kontroll szintjét is csökkenti, kizárólag az erdőgazdálkodó, mint bejelentő, az erdészeti szakszemélyzet, mint ellenjegyző, és a hatóság részvételével zajlik, kirekesztve minden olyan résztvevőt, aki egy közigazgatási hatósági eljárás lefolytatása esetén az eljárásban részt vehetnének. Így sérti a társadalmi részvétel elvét és az abból fakadó ügyféli jogosítványokat, illetőleg lehetetlenné teszi a természetvédelmi hatóságok érdemi részvételét is az eljárásban.
27. A fentiek szerint legalább a védelmi és közjóléti rendeltetésű, természetes, természetszerű és származék erdők tekintetében - a társadalmi részvétellel kapcsolatosan az 1. pontban javasolt, az erdők elsődleges funkciójához igazodó - differenciált szabályozást tartom indokoltnak. A vizsgált Javaslat szerinti szabályozást fenntartva, a bejelentés, mint főszabály alóli kivételként a természetes, természetszerű, származék erdők, illetve a védett és Natura 2000 területen található erdők esetében - a jelenleg hatályos szabályozáshoz hasonló - éves engedélyezési eljárás lefolytatása indokolt.
28. A Javaslat szerint az erdőgazdálkodási tevékenység megkezdése a bejelentést követő 31., illetve 46. naptól végezhető. A Javaslat azonban nem rögzíti megfelelő részletességgel az erdészeti hatóság bejelentéshez kötődő kötelezettségeit. Tekintettel arra, hogy a Javaslat végrehajtási rendelete - a jogalkotásról szóló 1997. évi XI. törvény 12. § (4) bekezdésének kogens szabályával ellentétben - jelenleg nem ismert, kizárólag a Javaslat alapján a szabályozás nem nyújt megfelelő garanciát atekintetben, hogy az erdészeti hatóság a bejelentést követően rendelkezésére álló időszakban érdemben ellenőrzi és szükség esetén korlátozza vagy megtiltja az erdőgazdálkodási tevékenységet, amennyiben azt a természeti értékek védelme indokolja.
29. A Javaslat által rögzített szankcionálási rendszer sem ad megfelelő garanciát a nem az erdőtervnek megfelelő erdőgazdálkodási tevékenységek megakadályozására tekintettel arra, hogy nem rendeli büntetni a bejelentést követő de a törvény által engedélyezett kezdő időpont (31. nap, 46. nap) előtti tevékenység-végzést. Célszerű lenne továbbá nem csak a jogszabályok rendelkezéseinek, hanem az általános előírásokat tartalmazó törvénynél konkrétabb, az adott erdőterületre vonatkozó határozatba foglalt erdőterv megsértésének szankcionálhatóságát is rögzíteni.
e) A tarvágás korlátozása
30. A Javaslat lehetőséget biztosít természetes, természetszerű és származék erdőkben is tarvágásos üzemmódra - területi korlátozásokkal. A tarvágott (vagy ,,végvágott") területen - elvileg ugyan átmenetileg, valójában azonban több tíz évre - valamennyi idős fa és a többi erdei élőlény nagy része elpusztul vagy eltűnik, az erdőt élőrendszerré szervező organizáció megszűnik, az abiotikus környezeti elemek (fény, hőmérséklet, páratartalom) radikálisan és hirtelen megváltoznak, a területről gyorsan távozó csapadékvíz pedig talajpusztulást és domb-, hegyvidék esetén akár pusztító árvizeket is okoz. A száraz periódusban az erdő hiánya miatt nem áll rendelkezésre az éltető tartalékvíz. A tarvágásos technológiához tartozó vágásterületi égetéskor ("vágástakarítás") gyorsan eltűnnek a vékony gallyakban tárolódó tápanyagok is.
31. Indokolt a tarvágásos üzemmódnak a Javaslatban szereplőnél erőteljesebb korlátozása a természetes erdők, természetszerű erdők, származék erdők és a Natura 2000 területek, valamint egyéb elsődlegesen nem gazdasági rendeltetésű erdők esetén. A korlátozás azért szükséges, mert a tarvágásos üzemmóddal nem lehetséges folyamatosan fenntartani az élőhelyek minőségét, a természet védelmének szintjét. Tarvágás alkalmazása csak akác terjedés megállítása esetén indokolt ilyen területeken. A Natura 2000 területek esetén a közösségi jelentőségű fajok és élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzését és fenntartását biztosító erdőgazdálkodás eleve megkérdőjelezi a tarvágásos üzemmód alkalmazását. Rendeltetés alapján a közjóléti funkcióval rendelkező erdők valamint a védelmi típusú erdők esetére is kiterjesztendő az üzemmódra vonatkozó szigorítás.
32. A tarvágásnak azok az esetei, amelyekben a fentiek alapján a természet védelmének meglévő szintje csökken, az Alkotmánybíróság 28/1994. (V. 20.) AB. sz. határozatának értelmében az Alkotmány 18. § és 70/D. §-ában írt egészséges környezethez való joggal kapcsolatos alkotmányos visszásság megállapítására alkalmasak.
f) A társadalmi szervezetek ügyféli jogállásának biztosítása
33. A Környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (Kvtv.) preambulumából egyértelműen kitűnik, hogy a környezeti, természeti értékek nemzetünk tulajdonának tekinthetők, amellyel az állam és polgárai kizárólag bizonyos keretek között - elsősorban a nemzet és a társadalom javára - gazdálkodhatnak. Az erdőgazdálkodás során tehát az erdőknek mindhárom, egymástól elválaszthatatlan alapfunkcióját (környezeti, gazdasági és társadalmi funkció) figyelembe kell venni, így - a ,,nemzet tulajdona\'\' kifejezéssel összhangban - a gazdasági érdek mellett az eljárások során éppúgy érvényesítendő a környezetvédelmi és társadalmi érdek is.
34. A nemzetközi és a magyar környezetjogban nyilvánvaló, hogy a természetvédelem a környezetvédelem egyik ágazata, csakúgy, mint a hulladékgazdálkodás, a vízvédelem vagy a levegő tisztaság védelem. A Kvtv. általános részében ezt olvashatjuk a törvény hatályáról szóló rendelkezések között, amely egy sorban sorolja fel a természetvédelmet a környezet védelmének többi tárgya között (Kvtv. 3. § (2) bekezdés a) pontja), illetőleg a definíciók között, amely a környezet meghatározásakor a bioszférát (flórát és faunát) a környezet elemei között szerepelteti a vízzel, levegővel, földdel stb. együtt (Kvtv. 4. § 1. pont).
35. A magyar környezetjog szerkezeti felépítése ugyanezt az egységes szemléletet sugallja: a hármas szerkezetben a környezetvédelmi törvény valamennyi ágazatra meghatározza a legáltalánosabb szabályokat, majd a második szinten az ágazati törvények a környezetvédelmi kódexre hivatkozva az egyes környezetvédelmi ágazatok legfontosabb szabályait foglalják össze, majd a környezetvédelemért felelős minisztérium rendeletei az egyes technikai részletességű szabályokat adják. Ennek a szerkezeti rendnek megfelelően rendelkezik úgy a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 3. § (2) bekezdése, hogy ,,a természetvédelemmel összefüggő, e törvényben nem szabályozott kérdésekre a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.\'\'
36. Mindezek alapján egyértelműen hibás az a Javaslat előterjesztői által hangoztatott érvelés, ami szerint a magyar jog és legfelsőbb bírósági joggyakorlat (elsősorban az 1/2004. KJE. sz. jogegységi állásfoglalás) környezetvédelemre kidolgozott közösségi részvételi szabályai a természetvédelmi jellegű ügyekre nem vonatkoznak. A magyar jogrendben azonban feszültséget okoz, illetőleg az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében foglalt jogállamiság elvének megsértésével kapcsolatban visszásságot okoz az, ha a Javaslat nem tartalmazza a közösségi részvétel megfelelően részletes szabályait.
37. A Kvtv-n kívül a társadalmi részvétel szükségessége következik magának a Javaslat általános szabályaiból is akkor, amikor 1. §-a - hasonlóan a Kvtv-hez, a jövő generációk védelme elvének elfogadása alapján - a törvény céljaként említi a fenntartható erdőgazdálkodás biztosítását. A fenntarthatóság ugyanis olyan gazdasági fejlődést, és gazdasági folyamatokat, intézkedéseket feltételez amelyek tekintettel vannak a környezet értékeire és hosszú- és rövidtávú védelmére is. Amennyiben a fenntarthatóság mint cél jelenik meg a szabályozásban, így az eljárásokban is, úgy a döntések meghozatalánál a gazdasági érdekek képviselői mellett, a döntések hatásai közvetlen érintettjeinek (társadalom) részvételét biztosítani szükséges.
38. Megjegyezni kívánom, hogy a kodifikációs folyamatban a Javaslat készítői által ugyancsak sokszor hivatkozott állításnak, miszerint a társadalmi (közösségi) részvétel az eljárásokat lelassítaná, nem bizonyított, sőt, könnyen belátható, hogy minden tényalapot nélkülöző szakmai előítéletről van csupán szó. A közelmúltban végzett empirikus vizsgálat[1] ugyanis egyértelműen kimutatta, hogy az erdészeti hatóságoknál évek telnek el, mire egy-egy olyan ügy előfordul, amiben valamelyik érintett közösség vagy az országban az erdők védelmével foglalkozó 3-4 országos társadalmi szervezet közül valamelyik egy erdészeti közigazgatási ügyben valamilyen részvételi igényt jelent be. A vizsgálat szerint ugyanakkor ezekről az ügyekről sem állította egyik résztvevő sem, hogy az eljárást jelentősen késleltette volna. Ezzel szemben nyilvánvaló, hogy ha ahelyett, hogy a részvételre, szakmai, társadalmi, gazdasági érveik felfedésére bátorítanánk őket, igyekszünk az érintetteket az erdészeti eljárásokból adminisztratív korlátokkal kizárni, azzal évekig tartó helyi konfliktusok lehetőségét teremtjük meg.
39. Az erdészeti szakma - egyébként, mint arra az előző pontban rámutattunk, nyilvánvalóan alaptalan - aggodalmának kezelése érdekében a társadalmi részvétel egységes biztosítása helyett megfelelő alternatívát, kompromisszumos megoldást jelenthet a részvétel megengedhetőségének, illetve mértékének az erdő funkciójától függő differenciálása is. Ezért gazdasági rendeltetésű erdőknél elfogadhatónak tartanám, ha csak a hatóság és az erdőtulajdonos/gazdálkodó venne részt az eljárásokban, a védelmi és közjóléti rendeltetésű erdők esetében azonban mindenképpen nagyobb súllyal kell figyelembe venni a rendeltetés célcsoportját képező társadalom és csoportjai által képviselt érdekeket és álláspontokat. Védett természeti területen pedig a védelmi rendeltetés mellé nem adható gazdasági rendeltetés, mert alapvetően ellentétes a természetvédelmi célkitűzésekkel, ennek megfelelően kell a részvételi jogokat is szabályozni.
40. A Javaslat szerinti, kizárólag a tulajdonos és a hatóság részvételével lefolytatott eljárások során hozott döntések azonban - a fentiekkel ellentétben - túlzott mértékű teret engednek a gazdasági tényezőknek. Ellehetetlenítik az egészséges környezethez való jog, mint alkotmányos alapjog védelme szempontjából kiemelkedő alapelv, a megelőzés elvének társadalmi részvétel melletti alkalmazhatóságát, ezért alkotmányos visszásságot idéznek elő.
c) Az állami erdők korlátozottan forgalomképes kincstári vagyoni körbe sorolása és kezelése
41. A Javaslat szerint az állami tulajdonban lévő erdők természeti adottságaiknál, állapotuknál, területi elhelyezkedésüknél fogva a közérdekű szolgáltatásokat a legmagasabb szinten képesek biztosítani, ezért az állami tulajdonú erdők a kincstári vagyon részét képezik. A Javaslat azonban ezen megállapításokat követően az állami erdők forgalomképtelenségét korlátozott forgalomképességre kívánja változtatni.
42. A kincstári vagyon körébe tartozó vagyonelemek szűkebb értelemben is a nemzet vagyonát képezik, azokat az állam érdemben csak kezeli és köteles a jövő nemzedékek számára is megőrizni. Az állami erdők elsődleges célja az állami közcélú feladatok és szolgáltatások biztosítása. Az állami erdőket ezért olyan szervezeti formában kell kezelni, amely mellett ezek a közcélú, állami feladatok a társadalom számára leghasznosabb módon biztosíthatók.
43. A korábbi forgalomképtelenséget kimondó szabályozással szemben a korlátozott forgalomképesség hatására azonban az állami erdők elidegeníthetőek, illetve haszonbérbe adhatóak lennének.
.
44. A állami tulajdonban lévő természetvédelmi oltalom alatt álló, valamint Natura 2000 területeken lévő erdők, és a természetességi kategóriák tekintetében állami tulajdonban lévő természetes, természetszerű; származék erdők forgalomképtelenségének kimondása, illetve fenntartása jelent megfelelő közjogi garanciát arra, hogy a jövő nemzedékek számára történő megőrzés elsődlegességgel bírjon a rövidtávú gazdasági érdekekkel szemben. Ebben a tekintetben kis területű erdőrészletek forgalomképtelensége is fontos, hiszen azok kiemelt szerepet tölthetnek be, mint menedék vagy migrációs útvonal egyes fajok számára.
45. Emellett szükséges ugyanebben a körben az állami tulajdonú erdők haszonbérbe adásának kategorikus tiltása, valamint annak deklarálása is, hogy az állami tulajdonú, állami szervek, vagy meghatározó állami befolyással működő gazdasági társaságok vagyonkezelésében lévő erdők esetében az erdőben elrendelt hatósági (erdészeti, vadászati, természetvédelmi stb.) korlátozások, tilalmak kártalanítási igényt nem keletkeztetnek. A természeti értékek hosszú távú védelmének és megfelelő kezelésének a letéteményese az állam és a közjó érdekében legfőképp az államtól várható el a tulajdonában lévő erdők hosszú távú célokat is szem előtt tartó kezelése. Az állami erdők esetén a kártalanítási igények törlése az államigazgatás működésének racionalizálása miatt indokolt - a közérdek egyes céljai érdekében az államigazgatáson belüli kártalanítások felesleges pénzügyi transzfereket jelentenek az állami költségvetésen belül.
IV. Kezdeményezés
46. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény 21. § (1) bekezdése alapján kezdeményezéssel élek a Kormánynál, és kérem, hogy a Javaslatot vonja vissza átdolgozásra és csak az állásfoglalásomban felsorolt alkotmányos visszásságok maradéktalan kiküszöbölését követően nyújtsa be azt ismételten az Országgyűlésnek.
Budapest, 2009. március 9.
dr. Fülöp Sándor
a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa
[1] A környezeti demokrácia érvényesülésének mérése az erdészeti igazgatási eljárásokban TAI módszerrel - www.emla.hu
