Sajtóközlemény

Alkotmányos visszásságot okozott a Gyurcsány- majd a Bajnai-kormány azzal, hogy nem gondoskodott az átfogó nemzeti génmegőrzési program megalkotásáról és végrehajtásáról, továbbá nem gondoskodott a genetikai sokféleség megőrzésére vonatkozó állami feladat megfelelő intézményi és finanszírozási hátteréről. A génbankok finanszírozása és fenntartása így teljes mértékben bizonytalanná vált, az érdi génbanknak a léte is súlyos veszélybe került – állapította meg Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa frissen elfogadott állásfoglalásában.

Az állásfoglalás előzménye, hogy a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa 2010. március 5-én vizsgálatot indított, miután tudomására jutott, hogy az Érdi Gyümölcs- és Dísznövénytermesztő Kutató, Fejlesztő Közhasznú Társaság (továbbiakban: Kht.) esetében nem történt meg a jogszabály által kötelezően előírt átalakulás nonprofit gazdasági társasággá. A Fővárosi Ítélőtábla ezért nem jogerősen a Kht. kényszer-végelszámolását rendelte el. A Kht. kényszer-végelszámolása és a bizonytalan jogi helyzet miatt a Kht. által gondozott magyar gyümölcsgénállomány, a génállomány gondozását biztosító génbankültetvények, a Kht. által fenntartott törzsültetvények és az intézmény működtetése veszélybe került.

Az ombudsman vizsgálatában fel kívánta tárni, miként következhetett be az, hogy az érdi Kht. esetén nem történt meg a nonprofit kft.-vé történő átalakítás, amelynek következménye a kényszer-végelszámolás elrendelése és végső soron a Kht megszűnése lett.

Ugyancsak vizsgálta az ombudsman, hogy a genetikai sokféleség megőrzésére vonatkozó állami feladatatok ellátásához szükséges jogszabályi és intézményi kereteket, valamint a finanszírozást megfelelően biztosítja-e az állam.

Továbbá elengedhetetlen volt annak feltárása, hogy az előállt helyzetben hogyan biztosítható a környezethez fűződő alkotmányos jog védelme, és ennek keretében milyen intézkedések szükségesek a Kht. által gondozott gyümölcs és dísznövény génbank ültetvények, törzsültetvények és törzsgyümölcsösök megmentése, illetve a génmegőrzési feladatok folyamatos ellátása érdekében.

Az ombudsman megállapította, hogy a génbank, és a megőrzött növényi génforrások alkotják azt az alapanyagot, amely nélkülözhetetlen a haszonnövények genetikai továbbfejlesztéséhez, és elengedhetetlen az előre megjósolhatatlan környezeti változásokhoz történő alkalmazkodás és a jövőbeni emberi szükségletek kielégítése szempontjából. A klímaváltozás miatt a nemesítési munkában egyre inkább előtérbe kerülő hazai géndiverzitás felhasználása a magyar gyümölcs-termesztés versenyképességének kiindulási pontja. Őshonos tájfajtáink, hungarikumaink megőrzése nemzeti érdek. Elfeledett fajtáink gazdag tárházának termelésbe vonása lehet a kulcs az ország és helyi közösségei élelmiszer-önrendelkezéséhez.

A génbank ültetvényekben régi fajták, tájszelekció során begyűjtött fajtatípusok, továbbnemesítésre szolgáló hibridek találhatóak, így az érdi kht. területén birs, cseresznye, kajszibarack, körte, mandula, dió meggy, naspolya, őszibarack, szilva valamint rózsafajok.

A növényi génbankok a nemzeti vagyon részét képezik, és tekintettel arra, hogy a genetikai sokféleség megőrzése olyan nemzeti stratégiai kérdés, amelyik alapvetően befolyásolja a jelen és a jövő nemzedékek életfeltételeit és környezetét, elengedhetetlen, hogy a növényi génmegőrzés feladatát biztosító vagyon megőrzését az állam garantálja. Ellenkező esetben nem biztosítottak azon garanciák, amelyek a védelmet, a jövő nemzedékek érdekeit megfelelő szinten védik.

A biológiai sokféleség megőrzése érdekében végrehajtott növényi génmegőrzés az Alkotmány 18. §-ban megjelenő egészséges környezethez való alapvető jog részét képezi.

Magyarország azonban nem rendelkezik olyan jogi szabályozással, amely a génbankok megőrzését a jövő nemzedékek számára megfelelő módon biztosítja. Az élelmezési és mezőgazdasági célú növényi génforrásokról szóló nemzetközi FAO Egyezmény végrehajtási rendelete máig nem született meg. Jelenleg Magyarország nem rendelkezik nemzeti génmegőrzési programmal.

A génmegőrzés intézményrendszerének további általános problémája, hogy az intézményi struktúra széttagoltsága és alulfinanszírozottsága miatt komoly gondot okoz a különböző intézményekben folyó génmegőrzéssel kapcsolatos tevékenységek ellátása és koordinálása.

A szabályozási, intézményi hiányosságokon túl a génbanki feladatok állami finanszírozása is folyamatosan csökkent, a kormány a 2118/2006 (VI.30.) számú határozatával a négy gyümölcskutató kht. privatizációját rendelte el, majd az FVM a gyümölcskutatókkal kötött közhasznúsági szerződést felmondta. A génbankok finanszírozása és fenntartása így teljes mértékben bizonytalanná vált. Az érdi génbanknak a léte is súlyos veszélybe került, miután az átalakulás elmulasztása miatt a végelszámolását rendelte el a bíróság.

Az állásfoglalás szerint a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács, valamint a Tanács döntéseinek előkészítéséért, illetve végrehajtásáért felelős MNV Zrt. az átalakulásra vonatkozó döntést jelentős késedelemmel hozta meg (6 nappal a jogvesztő határidő előtt), ezzel veszélyeztette a Kht. tulajdonában lévő anyagi és szellemi értékeket, valamint a Kht. által ellátott állami feladat teljesítését.

Elvárható volt ugyanis, hogy egy ilyen, a jövő nemzedékek számára jelentős kérdésben megfelelő gondossággal járjon el, és a döntését a cégbírósági eljárásra is megfelelő időt biztosítva hozza meg.

Az ombudsman felhívta a figyelmet arra, hogy az állam fokozott felelősséggel tartozik azon vagyon kezeléséért, amely lényegesen befolyásolja a környezet fejlődését, illetve a jövő nemzedékek életfeltételeit, életesélyeit. Az állam érdekét tehát erre tekintettel kell értelmezni, döntéseit, intézkedéseit ezért az egészséges környezethez való jog követelményei, így a megelőzés, fenntartható fejlődés és a környezet egésze magas szintű védelme jegyében köteles meghozni. Mindezen követelmények és az elvárható gondosság megsértésével, az indokolatlan késlekedéssel az MNV Zrt. az egészséges környezethez való joggal összefüggő visszásságot követett el. Nyilvánvaló, hogy a cégbírósági eljárás megindítása során megfelelő és elvárható gondossággal még meg lehetett volna előzni a késedelem jogkövetkezményeit, azonban erre sem került sor.

Az állásfoglalás rámutatott arra is, hogy az MNV Zrt., illetve a Tanács eljárása, valamint a Kht. átalakulásának elmulasztása következtében előállt visszásság nem értelmezhető önmagában a növényi génmegőrzés intézményi-finanszírozási problémái kapcsán jelentkező kormányzati mulasztások nélkül. Az átalakulás elmulasztása jelentős részben következett abból a bizonytalan jogi, intézményi és finanszírozási helyzetből, amelyért az illetékes minisztériumok, így a kormány felelőssége minden kétséget kizáróan fennáll.

Összefoglalóan megállapítható, hogy az Alkotmány 18. §-ából eredő, az élet természeti alapjának fenntartására vonatkozó kötelességét sértette meg a kormány, és így az egészséges környezethez való joggal kapcsolatos visszásságot idézett elő azzal, hogy az ország növényi genetikai állományának jövő nemzedékek számára való megőrzéséről nem gondoskodott megfelelően.

A Kht. jogerős kényszer-végelszámolásának lefolytatását követően a Kht. a jelenlegi jogi formájában meg fog szűnni. A kormány és az MNV Zrt. feladata, hogy a végelszámolás kapcsán felmerülő veszélyeket csökkentse és a Kht. által végzett tevékenységet, valamint a Kht. tulajdonában lévő szellemi és anyagi értékeket megőrizze.

Az MNV Zrt.-nek ezért a végelszámolási eljárás során a rendelkezésére álló valamennyi eszközzel biztosítani kell a Kht. szellemi és anyagi értékeinek a megőrzését. A végelszámolástól részben függetlenül pedig meg kell teremteni azt az új jogi keretet, amely biztosítja a Kht. által jelenleg ellátott tevékenység zavartalan folytatását.

Fülöp Sándor kezdeményezte az MNV Zrt.-nél, hogy a Kht.-ra vonatkozó, a végelszámolási eljárás során és annak lezárulását követően a rendelkezésére álló valamennyi jogi eszközzel gondoskodjon a Kht. tulajdonában lévő szellemi és anyagi tulajdon védelméről. Továbbá mindaddig, amíg a kormány nem gondoskodik a növényi génmegőrzés, valamint a genetikai sokféleség megőrzésére vonatkozó egységes és átfogó nemzeti génmegőrzési program kidolgozásáról, és az ennek végrehajtásához szükséges szabályozásról, addig a gyümölcskutató kht.-kat érintő stratégiai átalakításokat ne hajtson végre.

Fülöp Sándor felhívta a figyelmet arra, hogy a növényi génkészlettel való gazdálkodás olyan stratégiai kérdés, amely megfelelő szakmai megalapozást és egyeztetést igényel, hiszen a gazdálkodás jogilag rögzített garanciák nélküli folytatása esetén sérülhet az egészséges környezethez való jog.



2010. augusztus 12.