A „Budapest lehetőségei a Duna stratégiában – érték alapú városfejlesztés” című konferencián tartott előadást a városfejlesztésről és az értékvédelemről a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa

A Budapest Főváros Önkormányzata, a Magyar Páneurópa Unió és a Konrad Adenauer Alapítvány szervezésében megrendezett konferenciát 2011. február 24-én tartották a budapesti FUGA Építészeti Központban.

A jövő nemzedékek országgyűlési biztosa előadását a folyó és a város szimbolikus kapcsolatának gondolatával kezdte, párhuzamot állított az amerikai Chattanooga város (amely a Tennessee folyóval való kapcsolat helyreállításával építette újra magát) és Budapest között. A Duna szerepéről, a folyó által nyújtott ökológiai szolgáltatásokról szólva kitért az iroda által 2010. október 20-án rendezett „A Duna ökoszisztéma szolgáltatásai” című szakmai konferenciára, valamint annak tanulságaira. Fülöp Sándor felhívta a figyelmet arra, hogy a jelenlegi Duna stratégiában az energiának és a hajózásnak kiemelt szerepe van, míg a többi ökológiai szolgáltatás, haszonvétel (ivóvíz, természetvédelem, mezőgazdaság stb.) érdekei háttérbe szorulnak. A Duna hajózhatóságával kapcsolatos biztosi állásfoglalás holisztikus megközelítésre épül: egyszerre kell rendezni a vízügy és a többi szakma viszonyát, egyik ökoszisztéma-szolgáltatás fejlesztése sem mehet a másik rovására. Fontos, hogy Magyarország rendezze az azokkal a szomszédos országokkal folytatott vitát, melyekkel a Duna vagy mellékfolyói környezetállapota miatt keletkezett konfliktus.

Az előadás második részében a biztos kitért Budapest környezeti problémáira, az irodához érkező levegő és zaj panaszokra, a vizsgálatok módszertanára és az ügyek vizsgálata során készült biztosi állásfoglalásokra. Az irodához zaj panaszok főleg éttermek és közterületi rendezvények kapcsán érkeznek. Hazánkban a zajvédelmet nem veszik elég komolyan, egyes területek szabályozása teljesen mértékben hiányzik (így a közterületi rendezvényeké vagy a katonai lőtereké) másutt az egészségügyi határérték kikényszerítéséhez szükséges jogszabályi garanciáik hiányoznak (pl: a határértéket 10 dB-lel meghaladó zajszint felett engednek csak intézkedést).

A városi zajpanaszok összefüggésében Fülöp Sándor megemlítette a Red Bull Air Race kapcsán lefolytatott vizsgálatot és említést tett arról a paradox helyzetről, hogy éppen a legnagyobb környezeti és társadalmi jelentőségű projektek jogi szabályozása és jogi kezelése rendkívül hiányos (atomtemető, alumíniumgyártás, de a Dakar rally magyar megrendezése is ide sorolható).

Mivel Budapest környezeti problémáit csak a környező településekkel együtt lehet csak igazán értelmezni, az ombudsman röviden ismertette az iroda agglomerációs ügyeit (Üllő, Páty, Törökbálint, Pilisszentkereszt, Pilisszentlászló, Szentendre), valamint részletesen bemutatta a Budapesti Zsidónegyed örökségvédelmével kapcsolatban 2009-ben lefolytatott vizsgálatot. Az iroda a vizsgálat során megállapította, hogy az egészséges környezethez fűződő alkotmányos alapjoggal összefüggésben visszásságot okozott az, hogy a kerületi önkormányzat olyan településrendezési eszköz elfogadására vállalkozott, amelynek rendelkezései nem biztosítják a műemléki jelentőségű terület és a világörökségi védőzóna védelmét.

Zárásul Fülöp Sándor a környezeti jogok rendszerszerű megközelítésére és a nemzedékek közötti igazságosságra hívta fel a résztvevők figyelmét, és kitért az egyes alkotmányos jogok közötti összeütközés szabályozására, a visszalépés tilalmára, valamint a tulajdonjog és a környezetvédelem árnyaltabb szabályozásának szükségességére.

A konferencia teljes programja itt megtekinthető


2011/02/28
JNOI