Ügyszám: J-3714/2008.

[…]

Tisztelt […]!

Köszönöm, hogy megtisztelt bizalmával, és panaszával megkeresett. Beadványában a lábatlani szennyvíztisztító telep létesítésének körülményeit és működését sérelmezte. Panasza szerint a szennyvíztisztító telep építését engedély nélkül kezdték meg, nem tartották be a védőtávolságra vonatkozó előírásokat, és a szükséges hatásvizsgálatot sem folytatták le. Beadványa szerint az üzem nem az előírásoknak megfelelően üzemel, a kibocsátott ,,mérges gázok'' aránya, és a keletkező bűz a szomszédos ingatlanon a munkavégzést lehetetlenné teszi.

Panaszának kivizsgálásához megkerestem az Észak-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséget (a továbbiakban: Felügyelőség), az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Közép-Dunántúli Regionális Intézetét (a továbbiakban: ÁNTSZ), Lábatlan Város Jegyzőjét, és a szennyvíztelep üzemeltetőjét, a Hétforrás Kistérségi Vízmű Kft.-t.

A vizsgálat eredményeképp az alábbiakat állapítottam meg:

A panaszt két részre bontottam, elsőként a szennyvíztisztító létesítésének körülményeit kívántam tisztázni. Az Észak-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség által megküldött dokumentumok szerint a szennyvíztisztító telep 1994-ben, 35-133-3/1994. számon kapott vízjogi létesítési engedélyt, majd 64544-4/1998. számon, 1998-ban vízjogi üzemeltetési engedélyt.

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény (a továbbiakban: Obtv.) 17. § (4) bekezdése szerint, ha az ügyben jogerős közigazgatási határozat született, az országgyűlési biztoshoz ennek közlésétől számított egy éven belül lehet beadvánnyal fordulni. Tekintettel arra, hogy az engedélyek kiadására még 1994-ben, illetve 1998-ban került sor, a szennyvíztisztító telep létesítési eljárásnak vizsgálatára vonatkozóan hatásköröm hiányát állapítottam meg.

A telep működését illető panasza kapcsán mind az ÁNTSZ Dorogi, Esztergomi Kistérségi Intézete, mind pedig a Felügyelőség helyszíni szemlét tartott a szennyvíztisztító telepen.

Az ÁNTSZ tájékoztatása szerint a teleppel kapcsolatos hiányosságokat nem találtak, a telep érvényes és többször módosított vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkezik, üzemeltetése a hatályos engedélyek szerint történik. A szemle idején a telepen erős bűzhatást, egyéb a panaszban szereplő gázt sem a műtárgyak közelében, sem pedig a panaszos ingatlana mellett nem tapasztaltak. A szemle tapasztalatai szerint intézkedésre okot adó körülmény nem merült fel.

A Felügyelőség megállapította, hogy bűz, mérgező gázok a szennyvíztisztító telepről a szemle idején nem távoztak. A telepen a mechanikai és biológiai tisztításra jellemző szag volt érzékelhető. A telep rendelkezik vízjogi üzemeltetési engedéllyel, működésével kapcsolatosan lakossági bejelentés nem érkezett sem az üzemeltetőhöz, sem pedig a Felügyelőséghez. A szennyvíztisztító telep önellenőrzési adatai az üzemeltető által megbízott labor és a Felügyelőség mintavételei alapján is megfelelőek. A megküldött jegyzőkönyv szerint a panaszos ingatlana az uralkodó szélirányon kívül esik, amennyiben a feltételezett szaghatás előfordulna, úgy az valószínűleg nem Süttő települést érintené, hanem Lábatlant. A telepen biológia lebontáson alapuló technológia üzemel, amely mérgező anyagok kibocsátására alkalmatlan. A megküldött jegyzőkönyv szerint a telep a lakóterülettől több mint 500 méterre található, a telepet élő zöldsáv veszi körbe.

A fentiek alapján megállapítottam, hogy ingatlana, melyen vállalkozási tevékenységet végez, a szennyvíztisztító teleppel határos ingatlanon, ipari övezetben található. Korábbi panasza alapján az állampolgári jogok országgyűlési biztosa OBH 4190/2000. számú jelentésében már megállapította, hogy a szennyvíztisztító létesítésének szükségessége a környezetvédelmi célkitűzések és az európai uniós követelmények fényében nem vitatható, és mivel a létesítmény a lakott területtől 500 méterre, ipari övezetben helyezkedik el, a létesítés helyét sem kifogásolta a biztos. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa jelentésének megállapításaival az OBH 4190/2000. számú ügyben egyetértek.

A szennyvíztisztító telep működésével járó szaghatás nagyságát illetően továbbra is ellentmondás van az eljáró hatóságok és a panaszos között. Az ÁNTSZ és a Felügyelőség a helyszíni szemle során a telepre általános jellemző (normális és elfogadható) szaghatásról beszélt, míg a panaszos szerint a szaghatás lehetetlenné teszi az ingatlanán a munkavégzést.

Felhívom a figyelmet arra, hogy a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 100. §-a szerint a tulajdonos a dolog használata során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen szomszédait szükségtelenül zavarná, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné. Így például tilos olyan hatást előidézni, mely a szomszédot szükségtelenül zavarná. A csekélyebb mértékű, általában ,,elkerülhetetlen'', vagy például az ipari tevékenység jellegéből adódó zavarás szükségszerű, és a tűrési kötelezettség körébe esik. Ipari övezetben a tűrési kötelezettség a terület jellegéből adódóan magasabb, mint egy családi házas övezetben.

A szomszédjogi igény polgári bírósági úton érvényesíthető, de a per kimenetelének kockázata a felperest is terheli. Ha az általában elviselhető és szükségszerű szaghatás alkalmanként mégis – például rendkívüli időjárási körülmények, műszaki meghibásodás miatt – elviselhetetlen volna, úgy a azonnal birtokvédelemért fordulhat a jegyzőhöz. A jegyző ezen eljárásával szembeni kifogást a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa vizsgálhatja.

A vizsgálat alapján az érintett szervek eljárásával kapcsolatosan a jelenleg rendelkezésemre álló adatok alapján visszásságot nem állapítottam meg.

Sajnálom, hogy a fenti tájékoztatáson túl nem lehettem a segítségére, de természetesen a jövőben is rendelkezésére állok minden olyan ügyben, amelynek vizsgálatára az Obtv. feljogosít.

Budapest, 2009. január 21.

Üdvözlettel:

dr. Fülöp Sándor