Ügyszám: J-1975/2009.

A Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosának kezdeményezése Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatához Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata szmogriadó-tervéről szóló rendelet-tervezetével kapcsolatosan.

I. Panasz

1. 2009. február 16-án a […] Alapítvány nevében eljárva […] programvezető (a továbbiakban: Panaszos) panasszal fordult a Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosához annak érdekében, hogy foglaljon állást Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata levegőtisztaság-védelmi intézkedési tervéről (szmogriadó-terv) szóló rendelet-tervezetével (továbbiakban: Tervezet) kapcsolatosan.

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény 27/B. § (1) bekezdés alapján a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa figyelemmel kíséri, értékeli és ellenőrzi azon jogszabályi rendelkezések érvényesülését, amelyek biztosítják a környezet és a természet (a továbbiakban együtt: környezet) állapotának fenntarthatóságát és javítását. Feladata a mindezekkel kapcsolatban tudomására jutott visszásságok kivizsgálása vagy kivizsgáltatása, és orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedések kezdeményezése.

A (3) bekezdés e) és f) pontja alapján a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa véleményezi a feladatkörével összefüggő jogszabályok, illetve más kormányzati előterjesztések tervezeteit, feladatkörében jogalkotásra tehet javaslatot, valamint megismerheti és véleményezheti a helyi önkormányzatok hosszú távú fejlesztési, területrendezési, valamint a jövő nemzedékek életminőségét egyébként közvetlenül érintő terveit és koncepcióit.

II. Tényállás

2. A Panaszos által rendelkezésemre bocsátott információk, valamint Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata honlapján található dokumentumok (Javaslat Miskolc Megyei Jogú Város rendkívüli levegőtisztaság-védelmi intézkedési tervének felülvizsgálatára, rendelet-Tervezet) alapján az alábbi tényállás került megállapításra.

3. A levegőtisztaság-védelmi intézkedések helyi szintű szabályozása érdekében Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata 1993-ban alkotott először önkormányzati rendeletet.

4. Az országos szabályozás megalkotását követően szükségessé vált a helyi szabályozás teljes körű felülvizsgálata, melynek eredményeképpen Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése – a korábbi rendelet hatályon kívül helyezése mellett – alkotta meg a 47/2003. (X.7.) sz. rendeletet a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet, illetve a légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyezettségi pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet (a továbbiakban: Együttes rendelet) akkor hatályos előírásainak figyelembe vételével.

5. Az Együttes rendelet módosításáról szóló 25/2008. (X.17.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet módosította a szmogriadó elrendelésének feltételeit.

6. Az egyes kormányrendeleteknek a szmogriadóval összefüggő módosításáról szóló 16/ 2009. (I. 30.) Korm. rendelet a szmogriadó végrehajtásával kapcsolatos általános érvényű szabályok tekintetében tartalmaz új rendelkezéseket.

7. A jogszabályi környezet jelentős módosulása miatt ismételten szükségessé vált a helyi szintű szabályozás felülvizsgálata. Tekintettel a módosulások sokrétűségére Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata új rendelet elkészítését tartja indokoltnak.

III. Jogi értékelés

Vizsgálatom eredményeként megállapítottam, hogy a Tervezet felépítéséből és szövegéből a szmogriadóval kapcsolatos önkormányzati feladatok pontosan nem állapíthatók meg, a Tervezet nem nyújt megfelelő védelmet a környezet magas szintű védelme érdekében, illetve hiányos és ellentmondásos a szmogriadó elrendelésének és az egyes intézkedéseknek a meghozatalára vonatkozó szabályozás. Ezen felül egyes rendelkezések nem állnak összhangban, vagy kifejezetten ellentétesek a magasabb szintű jogszabályokkal, illetve a rendelet más rendelkezéseivel.

Minderre tekintettel a Tervezet jelen formájában számos tekintetben jogértelmezési, jogalkalmazási bizonytalanság forrása lehet, ezért elfogadása nem javasolható.

1. Feladatkörök telepítésének aggályossága

Miskolc Megyei Jogú Város szmogriadó tervéről szóló rendelet-tervezete a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 48. § (4) bekezdésében foglalt felhatalmazás, valamint a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokat tartalmazó 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Lr.) 15/B. § előírásai alapján került megalkotásra, azonban e jogszabályok rendelkezéseiből nem következik és a jelenlegi jogszabályi környezetben nem is következhet olyan felhatalmazás az önkormányzatok számára, hogy több államigazgatási szerv (rendőrség, ÁNTSZ, Környezetvédelmi Felügyelőség, Nemzeti Közlekedési Hatóság illetékes szervei) számára a szmogriadó elrendelésével, valamint a szmogriadóterv végrehajtásával kapcsolatban intézkedési jogosítványokat és kötelezettségeket telepítsen.

A hatályos alkotmányos berendezkedés értelmében az önkormányzat a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, valamint törvény felhatalmazása alapján annak végrehajtására alkothat rendeletet, de lehetősége van az önkormányzatnak arra is, hogy az Alkotmányban biztosított eredeti jogalkotói jogkörében eljárva autonóm rendeletet alkosson.

A szmogriadó tervről szóló rendelet-tervezet a bevezető részben hivatkozott felhatalmazások alapján került ugyan megalkotásra, azonban a Tervezet több rendelkezése alkotmányossági aggályokat vethet fel, mivel hierarchikus irányítás alatt álló államigazgatási szervek dekoncentrált szerveinek ír elő kötelezettségeket, melyekre az államigazgatási szervezetrendszer keretein belül álláspontom szerint nincs hatásköre. A jogbiztonság és ezáltal a jogállamiság alkotmányos elveinek sérelmét jelenti, ha az egyes önkormányzatok illetékességi területén e szervekre nézve eltérő szabályok lennének hatályban, kiszámíthatatlanná téve ezáltal, hogy milyen hatóságok rendelkeznek intézkedési jogkörrel és milyen szankciók alkalmazhatók jogsértés esetén.

2. A szmoghelyzet megelőzését szolgáló intézkedések hiányos szabályozása

A Tervezet szerkezeti felépítése tekintetében a 23. §-ban rögzített, a szmoghelyzet megelőzését szolgáló intézkedéseket, amelyek még a szmoghelyzet kialakulását megelőző időszakra vonatkoznak, indokolt lenne a rendelet elején, külön fejezetben, így a konkrét szmoghelyzet esetén szükséges intézkedésektől elkülönítetten rendezni.

A fentieken túl felhívom a figyelmet, hogy a Tervezet 23. §-ában foglalt szabályozás több szempontból sem megfelelő.

Az Lr. 5. sz. mellékletének ,,a szmogriadó terv tartalmi követelményei'' című 2. pontja a szmoghelyzet három fokozatát különíti el (készültségi (1)-tájékoztatási(2)-riasztási fokozat(3)). A hivatkozott jogszabály szerint a szmogriadó tervnek tartalmaznia kell a készültségi fokozat esetére szóló, szmoghelyzet megelőzésére irányuló intézkedéseket is. Ugyanakkor a légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet (a továbbiakban: Együttes rendelet) nem tartalmazza a készültségi fokozat/határérték kifejezést, így ahhoz határértékeket sem rendel.

A Tervezet 23. § rendelkezései az ún. szmogriadó felkészülési terv elkészítését, majd annak hatósági jóváhagyását szabályozzák. A szabályozás azonban nem határozza meg a felkészülési terv célját, fogalmát, tartalmát, az elkészítésének a szempontjait, az elkészítésre való jogosultság szabályait stb., így lehetetlen megállapítani, hogy milyen kötelezettségek hárulnak a környezethasználóra továbbá a hatóságra.

Még az sem állapítható meg a Tervezet alapján, hogy a felkészülési terv a jogalkotó szándéka szerint - a címnek megfelelően - a szmoghelyzet megelőzését szolgálja-e, avagy a már kialakult szmoghelyzetben megteendő korlátozó intézkedések leírását és végrehajtását hivatott garantálni.

A Tervezet 23. § szerint az Észak-Magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyhez kötött tevékenységekről szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) alapján, a rendelet-tervezetben foglaltak szerint szolgáltatja az adatokat a polgármester számára a szmoghelyzeti felkészülési tervhez kapcsolódóan.

A kötelezettséget és az adatszolgáltatás körét tehát az önkormányzati rendelet keletkezteti, ami több szempontból is kifogásolható, ugyanis a Korm. rendelet szerint az egységes környezethasználati engedély alapján végezhető tevékenységet folytató környezethasználót terheli az adatszolgáltatási kötelezettség a tevékenységre, és az engedélyben foglaltak teljesítésére vonatkozóan, ezeket az adatokat a Felügyelőséghez kell benyújtani, aki külön megkeresésre az általa kezelt adatokat a kérelmezően kiadja. Az adatszolgáltatás tehát a kormányrendelet szerint eseti, önkormányzati rendelet a Jogalkotási törvény jogforrási hierarchiára vonatkozó szabályai miatt ezt nem jogosult módosítani.

A fentiek alapján a szabályozás akkénti módosítása célszerű, hogy az adatigénylési kötelezettség a polgármestert terhelné minden év meghatározott napjáig (pl. február 15.), így a polgármester keresné meg a felügyelőséget és a kívánt adatok körét pontosan megjelölve adatot kérne a környezethasználókról. A Felügyelőség adatszolgáltatási kötelezettsége a Korm. rendelet alapján egyértelműen fennáll, de a Korm. rendelet azt is előírja, hogy az adatszolgáltatási kötelezettségnek a Felügyelőség megkeresés alapján tesz eleget.

3. Jogbizonytalanságra vezető fogalmak használata

A Tervezet szövegezését, szóhasználatát érintően megjegyezni kívánom, hogy a rendelet több általános, sem magasabb szintű jogszabályban, sem a Tervezetben meg nem határozott, számos esetben megragadhatatlan kifejezést, fogalmat használ, amely kifejezések a rendelet egészének értelmezését és ezáltal végrehajthatóságát veszélyeztetik, illetve lehetetlenné teszik. (pl. 3. § (2) a) pont: ,,megfelelő'' tájékoztatás, 7. § c) pont ,,valós szmoghelyzet'', 23. § (1) bekezdés: ,,jelentős légszennyező pontforrások'', ,,szmoghelyzeti felkészülési terv'', a mellékletben számos helyen: ,,kisebb mértékű túllépés'', ,,különböző fokú korlátozás'', ,,súlyosságától függően'', ,,megfelelő hőfokra'', ,,mérséklésére kell felszólítani''stb.). Ezen fogalmaknak a rendeletben történő definiálása, illetve az értelmezést segítő szempontok meghatározása nélkülözhetetlen.

A rendelet egyes esetekben magasabb szintű jogszabályban meghatározott fogalmak helyett új, általánosabb fogalmat vezet be. Ilyen definíció például a 3. § (2) bekezdés szerinti ,,tájékoztatási fokozat'' és ,,riasztási fokozat'', amely fogalmak az Együttes rendeletben szerepelő, számszerűsített küszöbértékek által már pontosan meghatározottak. A Tervezet szerinti fogalmak - azon túlmenően, hogy a magasabb szintű jogszabályra tekintettel nem megengedhetőek és szükségtelenek, illetve az eltérő szabályozás jogbizonytalanságot eredményezhet - olyan kifejezéseket használnak, amelyek tartalma nem tisztázott (pl. ,,megfelelő tájékoztatás'', ,,rövid idejű hatás'' stb.). Ezért ezen fogalmaknak a törlését javasolom.

4. Magasabb szintű jogszabályokkal való ütközés

A Tervezet megismétli a más, magasabb szintű jogszabályokban (Lr., Az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm rendelet) meghatározott szankcionálási lehetőségeket (25. § (2) és (3) bekezdés).

Megjegyezni kívánom, hogy a 25. § (2) bekezdés nem áll teljes összhangban az Lr. 8. sz. melléklete 8. pontjával, illetve a Tervezet 25. § (3) bekezdés kifejezetten ellentétes a Szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 135. § (1) bekezdésében a helyszíni bírság összegével kapcsolatosan meghatározottakkal. A fentiek miatt ezen rendelkezések módosítandók úgy, hogy az önkormányzati rendelet a számára meghatározott alkotmányos kereteken belül maradhasson, illetve tekintettel arra, hogy más jogszabályban rögzített rendelkezéseket ismételnek meg, elegendő az azokra történő utalás.

5. A Szmog Intéző Bizottság (SzIB) szervezeti, eljárási hiányosságai

A Tervezet szerint a végrehajtásban résztvevő operatív szerv (SZIB) maga állapítja meg ügyrendjét. A rendelet azonban olyan kérdéskörök szabályozását utalja az ügyrendbe, amelyek rögzítése - az Lr. szerint is, elsősorban garanciális okokból - az önkormányzati rendeletben szükséges.

Ilyen eljárási kérdés például a szmoghelyzetről szóló értesítés rendje, amelynek szabályozását az ügyrendbe utalás (6. § (3)) ellenére a Tervezet megkísérli. A 9. § azonban indokolatlanul sok lépésben rendezi az értesítés rendjét, ami a konkrét végrehajtás folyamatát lassítja, ráadásul ellentmond a 7. §-ban rögzített értesítési rendnek.

Kiemelendő továbbá, hogy a rendelet az ügyrendbe utalt rendelkezések ismerete hiányában végrehajthatatlan, ezért az ügyrend elkészítése kötelezettségét – határidő rögzítése mellett – szükséges a rendeletben rögzíteni.

A SZIB eljárása tekintetében nem tisztázott a szmoghelyzet esetén történő ,,összehívás'' pontos menete (ki hívja össze, hogyan, mennyi időn belül, elegendő-e távkapcsolat létesítése (konferencia-beszélgetés), vagy személyes jelenlét szükséges stb.).

A SZIB szervezeti szabályozása gyakorlatilag hiányzik a Tervezetből. A SZIB-nek nincs vezetősége, képviselője, igazgatási egysége, költségvetése stb., továbbá nem szabályozott a határozatképesség és döntéshozatal rendje, illetve kérdéses, hogy van-e döntéshozatali jogköre (ld. később). Ugyanakkor az egyes intézkedéseknek a konkrét személyekhez/pozíciókhoz kötése a végrehajthatóság szempontjából kiemelkedően fontos.

Értelmezhetetlen a SZIB jogköre is, tekintettel arra, hogy a Tervezet megfogalmazása szerint a SZIB döntést hoz arról, hogy javaslatot tesz a polgármesternek a szmogriadó elrendelésére, megváltoztatásra vagy feloldására.

Rögzíteni kívánom, hogy a SZIB az Lr-ből következően nem tehet javaslatot a szmogriadó fokozat elrendelésére, tekintettel arra, hogy annak elrendelése a küszöbérték-túllépést követően kötelező. A félreértések elkerülése érdekében a ,,javaslat'' kifejezést célszerűbb lenne olyan kifejezéssel helyettesíteni, amely erre a kötelező jellegre egyértelműen utal, pl. ,,felhívja a polgármester figyelmét a szmogriadó elrendelésének szükségességére''.

A SZIB a Tervezet szerint egy szakmai résztvevőkből álló szerv, ezért a folyamat során szerepe nem a döntéshozatal, hanem a polgármester által meghozandó döntés előkészítése, szakmai megalapozása. Pontosítani szükséges ezért a szabályozást úgy, hogy a SZIB nem a szmogriadó elrendelésére, hanem a szmogriadó keretein belül alkalmazandó konkrét intézkedések megválasztására, alkalmazására tesz javaslatot.

6. A szmogriadó elrendeléséről szóló döntés szabályozását érintő hiányosságok

Az Lr. 5. sz. mellékletének az ,,A szmogriadó terv tartalmi követelményei'' című 2. pontja f) és g) alpontjai szerint a szmogriadó rendelet tartalmazza a szmogriadó elrendelésére, illetve megszüntetésére feljogosított tisztviselők megnevezését, feladatait, valamint az elrendelés módját.

A Tervezet a polgármester, mint intézkedésre feljogosított személy feladatai között csak a szmogriadó fokozatának elrendelését és megszüntetését említi, az egyes korlátozó, tiltó stb. intézkedések elrendelésének kötelezettségét nem (13.§). Ebből következően nem tisztázott a polgármester hatásköre, döntésének pontos tartalma, terjedelme és a döntés formájával szorosan összefüggő egyéb kérdések sem.

A Tervezet utal arra, hogy a polgármester hatósági jogkörben hozza meg határozatát, így eljárására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályiról szóló 2004. évi CXL törvény (Ket.) rendelkezései irányadóak. A Tervezet azonban nem tartalmaz rendelkezéseket a döntés formájára, közlésére (csak ,,értesítést'' említ az 1. sz. melléklet (1) bekezdése, ami nyilvánvalóan nem azonos a Ket. szerinti közléssel), a jogorvoslat lehetőségére, az esetleges halasztó hatályra stb. vonatkozóan.

Felhívom továbbá a figyelmet arra, hogy a hatósági jogkör gyakorlója a rendeletben érintett körben kizárólag a polgármester lehet, ezt a jogkört nem delegálhatja. (Tervezet 23. § (4))

A fentiekből következően a Tervezetet ki kell egészíteni azzal, hogy a polgármester a szmogriadó elrendelésével egyidejűleg a SZIB javaslata alapján a korlátozó stb. intézkedéseket is elrendeli.

Megállapítható tehát, hogy a SZIB szervezeti garanciáinak hiánya és ,,döntéshozatali'' eljárásának jelenlegi szabályozása, illetve szabályozatlansága, továbbá ehhez kapcsolódóan a polgármester döntésével kapcsolatos hiányosságok jelentős mértékben megnehezítik, adott esetben ellehetetleníthetik a szmogriadó, és annak keretén belül az egyes konkrét intézkedések elrendelését.

7. A közlekedési intézkedések elrendelhetőségének szabályozási bizonytalanságai

Az Lr. 15/B § (3) bekezdése alapján a szmoghelyzet kialakulásának megelőzésére, illetőleg a szmoghelyzet megszüntetésére a szmogriadó tervben foglaltak szerint a lakosságot tájékoztatni kell, továbbá a szmoghelyzet megszüntetéséhez, illetve hatásainak enyhítéséhez szükséges mértékben, arra alkalmas módon a helyhez kötött és a mozgó légszennyező források működését korlátozni kell vagy meg kell tiltani.

Az Lr. 5. sz. mellékletének 2. pont (3) bekezdése szerint a riasztási küszöbérték elérése esetén kötelező korlátozó intézkedéseket kell bevezetni (pl. a magángépjárművek forgalmának részleges korlátozása, vagy megtiltása, lehetőség szerint alacsonyabb kéntartalmú tüzelőanyag használata stb.).

Ennek megfelelően a Tervezet 24. § (1) bekezdése szerint, ha szmoghelyzet alakul ki, rendkívüli intézkedést kell tenni. Szmogriadó esetében – mérlegelve, hogy mi járul hozzá a szennyezettséghez – a lakosság tájékoztatása mellett korlátozni kell, vagy meg kell tiltani a helyhez kötött (üzemek) és mozgó légszennyező források (gépjárművek) működését.''

Ezzel szemben a Tervezet ,,Szmogriadó tájékoztatási, illetve riasztási fokozatában alkalmazható intézkedések'' című 2. sz. melléklete nem önálló pontban, elkülönítetten hanem minden egyes szennyezőanyag esetében külön-külön felsorolja az alkalmazható közlekedést érintő intézkedéseket, a felsorolt intézkedések elrendelését azonban nem teszi kötelezővé. Ezért a rendelet-tervezet szövegéből következően a közlekedést érintő intézkedések tekintetében a polgármester, mint a szmogriadó és az intézkedések elrendelője döntését teljes mértékben mérlegelési jogkörben hozza meg. Így – a Korm. rendelettel ellentétben – nem csak a közlekedési intézkedés fajtája, hanem annak el-, illetve el nem rendelése tekintetében is mérlegelési jogkört biztosít az elrendelő számára.

A Tervezet 24. § (3) bekezdés szerinta rendelet 2. sz. mellékletében szereplő lehetséges korlátozó intézkedések közül a Polgármester – a SZIB megalapozott szakmai javaslatai alapján – az(oka)t rendeli el, amelyek a légszennyezettségi helyzet tényleges javulását eredményezhetik.

Az idézett rendelkezés a ,,Szmogriadó tájékoztatási, illetve riasztási fokozatában alkalmazható intézkedések'' című 2. sz. mellékletben meghatározott intézkedéseket egységesen ,,elrendelhető intézkedéseknek'' nevezi.

A fentiek értelmében a Tervezet 24. § (3) bekezdése és a ,,Szmogriadó tájékoztatási, illetve riasztási fokozatában alkalmazható intézkedések'' című 2. sz. melléklete nincs összhangban a 24. § (1) bekezdésével.

A riasztási küszöbérték fogalmából következően a küszöbérték rövid idejű túllépése is veszélyeztetheti az emberi egészséget. A megelőzés és elővigyázatosság környezetjogi elvei alapján, valamint a fenti fogalomból következően önmagában a küszöbérték túllépése azonnali, hathatós intézkedéseket követel meg. E tekintetben nem lehet mérlegelés tárgyává tenni az adott légszennyező anyagok kibocsátásával járó környezethasználatok korlátozását, az azt szolgáló intézkedések megtétele elengedhetetlen. A légszennyezettség és a szmogriadó jogi szabályozásának alapvető és lényegi megfontolása a légszennyezettséget okozó környezethasználatok korlátozása a légszennyezettség csökkenése érdekében. Mérlegelési jogkörben legfeljebb a korlátozás mértékéről való döntést lehet meghagyni, ehhez viszont – a jogbiztonság alkotmányos követelményének érvényesülése érdekében - elengedhetetlen a mérlegelés alapjául szolgáló, mérlegelendő szempontok rögzítése, amelyek kiszámíthatóvá teszik, hogy mely intézkedéseket milyen feltételek mellett lehet és kell elrendelni.

A Tervezet azonban e tekintetben nem egyértelmű, sőt önmagával és az Lr. rendelkezéseivel ellentétes megfogalmazásokat tartalmaz, amelyek jogértelmezési és jogalkalmazási bizonytalansághoz, adott esetben az elengedhetetlenül szükséges korlátozó, tiltó stb. intézkedések elmaradásához vezethetnek. Egyértelműen rögzíteni szükséges tehát, hogy a szmogriadó riasztási fokozatának elrendelésével egyidejűleg a kibocsátásért elsődlegesen felelős környezethasználatok - így a vonatkozó légszennyező anyagok (szállópor, nitrogén-oxidok stb.) tekintetében a gépjárműközlekedés - korlátozását szolgáló intézkedéseket kötelező megtenni.

A fentieken túl megjegyzem, hogy az elrendelhető közlekedési intézkedések köre nem teljes, a kötelezően elrendelhető közlekedési intézkedések körét indokolt lenne kiegészíteni egyéb forgalomszervezési intézkedések (pl. teljes forgalomkorlátozás) kezdeményezhetőségével. Figyelemmel kell ugyanakkor lenni arra, hogy a polgármester ne sértse más szervek, így az útügyi és közlekedési hatóságok hatáskörét. Tekintettel arra, hogy a jövőbeli szmoghelyzetek súlyossága a rendelet szövegezésekor nem ismert, így nem zárható ki a teljes korlátozás szükségessége sem.

Minderre tekintettel megállapítható, hogy a Tervezet kifogásolt rendelkezései, illetve szabályozási hiányosságai és bizonytalanságai miatt a Tervezet elfogadásával egy olyan rendelet születne meg, amely nem biztosítaná a szmoghelyzet kialakulása esetén a gyors, hathatós fellépés lehetőségét, a szükséges intézkedések megtételét és a szmoghelyzet mihamarabbi megszüntetését, így a Tervezet elfogadása az egészséges környezethez való joggal összefüggő visszásságot idézne elő.

IV. Kezdeményezés

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény 21. § (1) bekezdése alapján kezdeményezéssel élek Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatához, hogy a szmogriadó-tervről szóló önkormányzati rendelet-tervezetet jelenlegi formájában ne fogadja el, csak az állásfoglalásomban felsorolt alkotmányos visszásságok maradéktalan kiküszöbölését követően.

Budapest, 2009. március ,, ''.

Dr. Fülöp Sándor

a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa