Egyetemek a fenntarthatóságért
dr Fülöp Sándor a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa
előadása a Magyar Rektori Konferencia, 2010. márc. 17-i ülésén az
Eötvös Loránd Tudományegyetemen

 

 

1. A jövő nemzedékek országgyűlési biztosa irodája (JNOI) – és a fenntarthatóságot szolgáló oktatás

Az Országgyűlés az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX törvény módosításával 2007 novemberében fogadta el a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa intézményét. A JNOI alapvetően három funkciót tölt be. A hagyományos ombudsmani funkciók közül a JNOI mind a panasziroda mind a parlamenti szószólói funkciót hiánytalanul megkapta, azonban ez kiegészül egy harmadik, a stratégiai jövőre irányuló funkcióval.

- Panaszirodaként magánszemélyektől, társadalmi és egyéb szervezetektől kapott panaszokat vizsgálunk ki komplex környezetjogi, nemzetközi jogi és környezettudományi szempontból.
- Parlamenti szószólóként elsősorban környezetvédelmi jogalkotási tevékenység követése, abban a jövő nemzedékek egészséges környezethez való jogának képviselete.
- Stratégiai, tudományos szerepünkben önálló projekteket is indítunk a környezeti információ rendelkezésre állása, a klíma és energiapolitika, valamint a kisközösségek fenntarthatósága területén.

Kiterjedt hazai és nemzetközi kapcsolataink egyrészt hozzájárulnak, hogy feladatainkat egy tágabb nézőpontból megvizsgáljuk, meglátásainkra tudományos reflexiót, bírálatot kapjunk, másrészt lehetőséget adnak, hogy ennek a világon szinte egyedülálló intézménynek a tapasztalatait terjesszük.

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (NFFT) első ülésétől kezdve állandó meghívotti státust kaptunk és ezzel élve eddig a Tanács minden ülésén részt vettünk. 2009-ben az NFFT elnökével együttműködési megállapodást írtunk alá a kölcsönös tájékoztatás, és a fenntarthatóságot segítő javaslatok közös képviselete érdekében, és közösen létrehoztuk az NFFT Társadalmi Tudatosság Munkabizottságot.

A munkabizottság kezdeményezésére közös levélben fordultunk az oktatási és kulturális miniszterhez, az Országgyűlés Oktatási Bizottságának elnökéhez és a Magyar Rektori Konferencia elnökéhez. A levélben többek között javasoltuk, hogy a szakigazgatás biztosítson megfelelő támogatást, jogi kereteket és szakmai hátteret ahhoz, hogy az oktatási intézmények – szoros együttműködésben a szülőkkel, az iskolafenntartókkal és üzemeltetőkkel – működésüket a környezettudatosság, a fenntarthatóság és az ökológiai tudatosság követelményei szerint alakíthassák, az óvodától kezdve az egyetemig.

2. Felsőoktatási kapcsolataink 

Több egyetemmel rendszeres, és most már azt is elmondhatjuk, intézményes kapcsolatot alakítottunk ki. A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen speciális kollégiumot tartottunk, a Miskolci Egyetemmel együttműködési megállapodást írtunk alá, előadásokat tartottunk többek között az ELTE-n, a Pécsi Tudományegyetemen, és Keszthelyen. Voltak közös rendezvényeink a Közép-Európai Egyetemmel (CEU) is. Együttműködési keret-megállapodásunk van az ELTE TÁTK-val, a Kar több oktatója egyik fontos, 6 évre tervezett átfogó projektünkben közreműködik.

 

3. A fenntarthatóságra vonatkozó objektív és szubjektív igény

Tavaly szeptemberben a Nature folyóiratban közzétett „Safe operating space for humanity / Planetary boundaries” kutatás kijózanító eredményei fokozattan felhívták a figyelmünket arra, hogy Földünk objektív természeti korlátain belül a túlfeszített alrendszerek összeomlása hirtelen és dominószerű lehet. Az emberi tevékenység által okozott nyomást, feszítést, pusztítást a lehető leggyorsabban meg kell szüntetni!

Tapasztalataink szerint a környezeti problémákkal szembesülve a fiatalokban kisebb az elhárítás, nagyobb a tenni akarás. Ezt is alátámasztja, hogy Jövo:re címmel keresztény egyetemista fiataloknak szervezett szabadegyetemet a JNO védnökségével és a XII. kerületi önkormányzat támogatásával néhány fiatal önkéntes. Havonta 80-100 fiatal találkozik, hogy a közeli jövő legfontosabb kríziseiről hallgasson előadást, vitázzon, beszélgessen. Felismerték, hogy már saját életükben számos krízissel szembesül az emberiség.

A fiatalok felkészülésének felkészítésének jogos igényét – szerintem – az egyetemeknek ki kell elégíteni.

Napjaink többszintű krízissel találjuk szembe magunkat:
- rövid távon, azonnal érzékelhető a gazdasági válság,
- közép távon hat az ökológiai rendszerek, természeti erőforrások kimerítése és
- mai intézkedéseink hatása hosszú távon meghatározza a klímaváltozást.

Ezeket egymástól elkülönítetten megoldani próbálni kilátástalan, mert mind az időnek, mind forrásoknak szűkében vagyunk. Dennis Meadows „A növekedés határai” című, a környezeti folyamatok értelmezésében mára klasszikussá vált könyv egyik szerzője, a Balaton Csoport alapítója számos okot sorol fel, amelyek az összehangolt cselekvést akadályozzák:
- az egyénhez képest objektíven, társadalmi szinten a párbeszéd és közös nyelv, a tisztázás hiánya ;
- a rendszerszemlélet hiánya;
- mint kulturális elmaradás, a társadalmi tőke, a bizalom, együttműködési készség hiánya nemzetközi, nemzeti és csoport szinten egyaránt.

Meadows ugyanakkor rámutat arra is, hogy a szubjektív oldalon, az egyén szintjén hiányoznak olyan ismeretek, fogalmi készlet, felismerések és értékek, amelyek alapján az „objektív” tényezők is lassan felszámolhatók lennének.

 

4. A fenntarthatóság nagyobb hiányterületei az oktatásban

 

Mind a hazai mind a külföldi iskolarendszerekre megfogalmazható, hogy az oktatásból hiányzik, vagy csak elvétve, egy-egy intézményben van jelen
- a holisztikus, a világot összefüggéseiben látó szemlélet;
- fenntartható életvitel lehetőségeinek és hasznainak bemutatása, megtapasztalása;
- a nemzedékek közötti méltányosság, azaz a fenntartható fejlődés morális kérdései, mint azt a Brundtland Bizottság megfogalmazta: hogy úgy éljünk, hogy lehetőséget adjunk az utánunk következő generációknak is igényeik hasonló szintű kielégítésére;  
- a közösségi részvétel lehetőségei, az aktív állampolgárságra való felkészítés hatékony eszközei.

  

5. Néhány kiemelt terület, amivel – szerintünk – komolyan foglalkozni kell

Véleményünk szerint a felsőoktatásban különösen figyelni kell az alábbi területek kutatására, oktatására a hallgatók aktív közreműködésére alapozott társadalmi szerepvállalásra.
- A klímaváltozás és biológiai sokféleség csökkenésének összefüggései egymással, az ökológiai válság többi tényezőjével, illetőleg ezek társadalmi, gazdasági következményei. A természet, az ökoszisztéma szerepe a klímaváltozás mérséklésében.
- A gazdasági paradigmaváltás lehetőségei, a meglévő energiaforrások ésszerű felhasználása, amellyel a magújulókat jobban ki tudjuk aknázni. A társadalmi fejlődés új indikátorai, például a GDP mellett, esetleg helyett pl. ökológiai lábnyom, happy planet vagy jól-léti index. – Ez utóbbira külön nemzetközi konferenciát szerveztünk, és ezt a projektet folytatjuk ebben az évben is.
- A közösségek rezilienciája, fennmaradó és ellenálló-képességének megőrzése, kifejlesztése. Ezt a célt szolgálja a Fenntartható helyi közösségek programunk, ahol a hazai gyökereket, tapasztalatokat illetve a fenntarthatatlanság okait vizsgáljuk. A hazai kutatások mellett figyeljük a brit tapasztalatokat, törekvéseket, hogy mit és hogyan lehet alkalmazni a helyi adottságokra.

 

6. Az egyetemekkel és főiskolákkal kapcsolatos főbb javaslatok az NFFT-vel közös „Jövő Műhelye” programra alapozva

A jövő generációk nevelése érdekében különösen fontos a tanári hivatás felértékelése, a pálya rangjának és becsületének visszaállítása, melyben a felsőoktatási intézmények sokat tehetnek. Ehhez először egyrészt megalapozott szaktudású, módszertanilag képzett, a mai világ kihívásait, problémáinak okait felismerni, és a megoldásokat keresni képes tanárokat képezni.

Másrészt el kell érni, hogy a tanári fizetés, a szakmai elismerés a pályán is tartsa őket. Ahhoz, hogy fenntartható társadalmat építsünk, a fenntarthatóság oktatási, nevelési feltételeit javasoljuk beépíteni a pedagógusképzés átfogó reformjába. Valamennyi felsőoktatási szak kimeneti és képesítési követelményeibe kérjük beilleszteni a fenntarthatóságot szolgáló szakspecifikus kompetenciákat. Továbbá javasoljuk, hogy az alapozó és mesterképzésbe pedig indítsanak az adott szak profiljába vágó, ökológiai személetű kurzusokat.

  

7. Hogyan tud mindehhez a JNOI hozzájárulni?

Irodánk a maga szerény eszközeivel igyekszik hozzájárulni a környezettudatosság emeléséhez, illetve a környezeti nevelés erősítéséhez.

A 36 munkatársunk között külön környezeti nevelési szakembert alkalmazunk, főosztályvezető helyettesként (aki korábban a KvVM és az OKM közös környezeti nevelési intézményének vezetője volt).

Környezeti nevelési, környezettudatosságot erősítő projekteket indítunk vagy szakmailag támogatunk. Az NFFT-vel közös programokról már részben beszéltem, jelenleg pedig egy médiaklubot készítünk elő, ahol a különböző médiaszereplőkkel beszélgetünk arról, hogy mit tehetünk közösen a társadalmi kultúra alakításáért.

Támogatjuk a British Council által elindított klímanagykövet programot, mely a fiatalok karbon-tudatosságának kialakítását célozza.

Jogi karokkal szorgalmazzuk a jogklinikák létrehozását, továbbá a pro bono jogászi gyakorlat meghonosítását Magyarországon.

Tájékoztatom Önöket, hogy minden egyéb együttműködési formára is nyitottak vagyunk, például amennyiben igényt tartanak rá, szívesen indítunk egyetemi oktatói felsőoktatási klubot vagy részt veszünk egy ilyen kezdeményezésben, ahol aktuális fenntarthatósági kérdésekről, a felsőoktatási intézmények lehetőségeiről, és a JNOI gyakorlatáról, nemzetközi kapcsolatain keresztül szerzett anyagokról cserélhetnénk eszmét.

Várom ezzel kapcsolatban a kérdéseket, javaslatokat, akár a helyszínen, akár később.

Köszönöm a figyelmet!