Biodiverzitás az élet.
A biodiverzitás a mi életünk

A Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosának Irodája a 2010. október 18. és 29. között Nagoyában, Japánban rendezett biodiverzitási ENSZ-csúcssal egyidőben szervezi az „Ez éltetőd…- gondolkodjunk a Dunáról” című kiállítást és a Duna ökológai szolgáltatásiról szóló konferenciát a Biodiverzitás nemzetközi éve rendezvénysorozathoz kapcsolódva.

Vida Gábor akadémikus megfogalmazása szerint a biodiverzitás legfontosabb szerepe a természet rugalmasságának, önfenntartó állapotának biztosítása, amely révén az emberi életkörülmények is stabilak maradhatnak, különös tekintettel az élelmiszertermelés feltételeire.

Az ENSZ Biológiai sokféleség egyezményét (CBD) az 1992-es riói konferencián fogadták el, és a 2002-es johannesburgi konferencián 192 ország aláírásával vállalata, hogy 2010-ig "jelentősen mérséklik" a biodiverzitás csökkenésének mértékét. Sajnos az mára már világossá vált, hogy a 2010-re kitűzött célokat a nemzetközi közösségnek egyértelműen nem sikerült teljesítenie. A jelenleg Nagoyában zajló esemény célja új globális biodiverzitási célrendszer kidolgozása és elfogadása.

A természet "ingyenes szolgáltatásokat" nyújt az embernek, így a biológiai sokféleség megőrzése kulcsfontosságú az emberiség számára. Az erdők és a lápok pusztulása révén azonban elveszítjük a természet ezen "szolgáltatásait": a levegő és a víz tisztítását, a szélsőséges időjárási eseményektől való védelmet, valamint az építkezéshez és fűtéshez szükséges anyagokat.

Az emberi tevékenység hatására a fajok kihalásának üteme ma mintegy százszorosa, egyesek szerint ezerszerese a természetes rátának. Az ENSZ becslései szerint óránként három faj tűnik el a bolygó színéről.

A biológiai sokféleség zsugorodásáért elsősorban a területhasználat változása, a természetes élőhelyek elpusztítása, a környezetszennyezés, a klímaváltozás, az aszályok, az erdőirtás, az orvvadászat és a túlhalászat a felelős – amelyet végső soron az emberi életvitel, a fogyasztási és termelési szokások okoznak.