Dr. Drávecz Margit Gyöngyvér
Fővárosi Bíróság

Markó u. 27.
Budapest,
1055

Tisztelt Fővárosi Bíróság!

A közigazgatási határozat felülvizsgálata tárgyában dr. Vicze Csilla és társai által a honvédelmi miniszter ellen 10. K. 33.033/2007. számon indult perben az elmúlt tárgyalás anyaga, az iratok tartalma valamint a mellékletben szereplő magánszakértői vélemények alapján az alábbi

előkészítő iratot

terjesztjük elő.

I.

A bizonyítási indítványokkal kapcsolatos eljárási kérdések

1. Álláspontunk szerint a jelen perben a tényállás megfelelő tisztázása végett további bizonyítási cselekményekre van szükség, ezért fenntartjuk a beavatkozás bejelentéséről szóló beadványunkban tett bizonyítási indítványokat, illetőleg támogatjuk a felperesek által az eljárás során eddig tett bizonyítási indítványokat.

2. Maga a tisztelt alperesi képviselő is azt írja 2008. április 8-i előkészítő iratában, hogy ha a felek a szakhatósági hozzájárulásokban szereplő kikötéseket vitatják, akkor az ezzel kapcsolatos bizonyítást a Pp. szakértői bizonyításra vonatkozó szabályai szerint kell lefolytatni. Emellett ugyanakkor vitatja, hogy felperesek szakhatósági kikötésekre kiterjesztették-e egyáltalán a keresetüket, ez a kérdés azonban a bizonyítás elrendelhetősége kérdésétől külön is eldönthető. Mindenesetre abban a részben egyetértünk, hogy a szakértői bizonyítás a közigazgatási perekben sem kizárt, ahogyan erre korábbi beadványunkban már magunk is utaltunk.

II.

Építési jog

3. Építési jogi kérdésekben a beavatkozásról szóló előkészítő iratunkban foglalt bizonyítási indítványok eredményéhez képest fogunk nyilatkozni.

III.

Környezeti hatásvizsgálati (Khv.) eljárás szükségessége

a)

Hatásvizsgálati kötelezettség a kapcsolódó létesítmények miatt

4. Dr. Vicze Csilla keresetlevele sérelmezi, hogy az alperes és elsőfokú hatósága az ügyben nem folytattak le környezeti hatásvizsgálati eljárást. A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban Khv.r.) 1. §-a alapján a hatásvizsgálati kötelezettség az 1-3 mellékletben szereplő tevékenységekre és módosításaira terjed ki. A 3. sz. rendelet 132. pontja szerint minden esetben vizsgálni kell a hatásvizsgálat kötelezettségét a védett természeti területeken lévő távközlési adóknak (antennatornyoknak).

5. A „védett természeti terület” kifejezés a különböző hazai és nemzetközi természetvédelmi jogi alapon fennálló védettség gyűjtőfogalma, amit ilyen értelemben használ egyebek között az államháztartási jog (pl. a 2005. évi XCVIII. törvény, a 2007. évi CXXVIII. törvény), a területfejlesztési jog (pl. a 2005. évi LXIV. törvény vagy a 2003. évi CXXVIII. törvény), és az építési jog is (pl. az Étv.). Ezek alapján meg kell állapítanunk, hogy a hatásvizsgálati jogban is a Natura 2000-es terület a védett természeti terület egyik alfaja. Ily módon a hatásvizsgálati kormányrendelet mellékleteiben felsorolt összes olyan tevékenység vagy létesítmény tervezési fázisában, amely várhatóan jelentős hatással lehet e természeti területekre hatásvizsgálati eljárást kell, hogy folytassanak.

6. A jelen ügyben jogértelmezési problémaként merül fel ugyanakkor az is, hogy a nem teljesen Natura 2000-es területen elhelyezkedő tervezett létesítmény, illetőleg tevékenység a fentiek alapján hatásvizsgálat köteles-e. E kérdés megválaszolásához tisztáznunk kell a Khvr. 1. §-ában szereplő, ám nem definiált „tevékenység”, illetőleg „létesítmény” fogalmát. Első sorban a jelen ügyben azt kell vizsgálnunk, hogy ha egy létesítményhez vezető út, amennyiben az adott terület egyetlen lehetséges megközelítése és részben Natura 2000-es területeken, illetőleg egyéb természetvédelmi oltalom alatt álló területeken vezet keresztül, eredményezheti-e az adott tevékenység hatásvizsgálati kötelezettségét.

7. Másfelől megközelítve: tisztázni kell, hogy vajon része-e a tevékenység vagy létesítmény hatásvizsgálati eljárásának a szűkebb értelemben vett létesítményhez vezető út vagy a szűkebb értelemben vett tevékenységhez mindenképpen szükséges közlekedés környezeti hatásainak a vizsgálata. A választ véleményünk szerint a kapcsolódó létesítmények, illetőleg a kapcsolódó műveletek fogalma és alkalmazása adja meg. A hatásvizsgálati rendelet több helyen is foglalkozik ezekkel a kérdésekkel.

8. A Khvr. valamennyi az 1. és 3. mellékletben szereplő (kötelezően vagy a felügyelőség döntésétől függően hatásvizsgálat köteles) tevékenység vonatkozásában az előzetes vizsgálati dokumentáció kötelező tartalmaként írja elő:

- a tevékenység megvalósításához szükséges létesítmény(ek) felsorolását és helyének feltüntetését;

- a kapcsolódó műveleteket;

- a tevékenységhez szükséges teher- és személyszállítás nagyságrendjét (szállításigényességét), szolgáltatást nyújtó tevékenységnél a szolgáltatást igénybe vevők által keltett jármű- és személyforgalom nagyságát is (4. számú melléklet a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelethez 1. bd., be. és bh. pontjai).

9. A Khvr. 5. számú melléklete ezen túlmenően a környezeti hatásvizsgálat szükségességének szempontjai között a tevékenység jellemzőinek figyelembe vételére vonatkozó kötelezettségek felsorolása között elsőként tünteti fel a terület igénybevételének nagyságát, beleértve a kapcsolódó műveletek, létesítmények területigényét is.

10. A Khvr. mindkét fogalmat definiálja, láthatóan a már idézett Khvr. 1. §-ban a hatásvizsgálat tárgyául szolgáló tevékenységek, illetőleg létesítmények fogalmából kiindulva. Ezek szerint:

„Kapcsolódó létesítmény: a tevékenységet elősegítő, kiegészítő, kiszolgáló építmény a telepítés helyén”

„Kapcsolódó művelet: a tevékenység a) telepítése miatt megnyitott anyagnyerő vagy lerakó helyek létesítése és működtetése b) telepítéséhez és megvalósításához szükséges szállítás, raktározás, tárolás c) megvalósítása során keletkező hulladék és szennyvíz kezelése d) energia és vízellátása, ha az saját energiaellátó rendszerrel vagy vízkivétellel működik.”

11. E definíciók alapján véleményünk szerint nem lehet kétséges, hogy a létesítményhez vezető út, illetőleg az úton folyó szállítás a létesítmény, illetve tevékenység része. Ha pedig ez az út, részben Natura 2000-es vagy egyéb természeti védettség alatt álló területen halad keresztül, illetőleg a szállítási tevékenység ilyen területen keresztül folyik, akkor a környezeti hatásvizsgálat elrendelésére a jelen ügyben is szükség lett volna.

b)

Hatásvizsgálati kötelezettség a ráépítéssel érintett telek miatt

12. A jelen közigazgatási bírósági ügy voltaképpen két közigazgatási aktus törvényességét hivatott vizsgálni: a kizárólag a nem Natura 2000-es minősítésű 0319 hrsz.-ú telken megvalósuló építkezést, illetőleg az e területről a korábbi ráépítés következtében a szomszédos telekre átnyúló építmény bontását. Mivel ez a szomszédos terület már ugyancsak Natura 2000-es terület, álláspontunk szerint az előző a) pontban részletezett körülményekre is figyelemmel a hatásvizsgálati eljárás lefolytatására irányuló kötelezettség emiatt is megállapítható.

13. Kicsit általánosabban megfogalmazva a fenti a) és b) pontokban elmondottakat, ki lehet mondani, hogy amennyiben egy tervezett tevékenység vagy létesítmény legalább részben megfelel egy hatásvizsgálati feltételnek (egyebek között például valamilyen kapcsolódó létesítménye vagy kapcsolódó művelet miatt vagy azért, mert a területe részben védett természeti területre esik), és nem osztható a beruházás, akkor az nyilvánvalóan hatásvizsgálat köteles kell hogy legyen.

IV.

A vízbázisvédelmi jogszabályok betartásának kérdése

14. A per tárgyát képező tervezett beruházás a Pécs tettyei vízbázis hidrogeológiai „A” védőövezetébe esik. Ezzel kapcsolatban Vicze Csilla keresetlevele több szempontból is sérelmezte a vízbázisvédelmi rendelkezések figyelmen kívül hagyását alperes és első fokú hatósága eljárásában.

15. A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet (a továbbiakban Vbvr.) 3. § (1) bekezdés c) pontja alapján a hidrogeológiai védőidom, védőövezet rendeltetése a le nem bomló szennyező anyagok elleni védelem. Kérdés, hogy a tervezett beruházás egyes sajátosságai, így az elkerülhetetlen mélyalapozás, a kivihetetlen csatornázás, a feltétlenül szükséges tartalék energiaforrás biztosítására szolgáló üzemanyag tárolás és a nehéz megközelíthetőségből rendkívüli vagy kevésbé rendkívüli (pl. tartós fagy, havazás) körülmények között adódó problémák mennyiben összeegyeztethetők ezzel az általános célkitűzéssel, illetőleg a Vbvr. egyes konkrét követelményeivel. E konkrét rendelkezések a következők.

a)

A környezetvédelmi követelményekkel való összhang

16. A rendelet 8. § (2) bekezdése szerint „a kiemelt vízminőség védelmi vagy természetvédelmi oltalom alatti területen lévő vagy azt érintő vízbázis védőidoma, illetőleg védőterülete kijelölése, kialakítása és fenntartása során a külön jogszabály szerinti környezetvédelmi és a természetvédelmi előírásokat is alkalmazni kell”.

17. Ez a rendelkezés visszakanyarodik az előző 1. pontban taglalt témakörhöz, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a Vbvr. 5. melléklet utolsó pontja alapján a fedő vagy vízvezető réteget érintő bármilyen tevékenység csupán „a környezeti hatásvizsgálat, illetőleg a környezetvédelmi felülvizsgálat, illetve az ezeknek megfelelő tartalmú egyedi vizsgálat eredményétől függően megengedhető”.

18. Megerősíti ezt a kivételes előírást a rendelet 15. § (2) bekezdése is, ami szerint „a védőterületen belül új, az 5. számú mellékletben foglaltak alapján megengedhető és e rendeletben tételesen nem szabályozott tevékenység esetén, ha az külön jogszabály előírásai alapján nem tartozik a környezeti hatásvizsgálat alá, akkor a felügyelőség egyedi vizsgálat eredményeképpen - közegészségügyi, valamint növény-egészségügyi és talajvédelmi szakhatósági hozzájárulással - e rendelet előírásai szerint esetileg szabja meg a tevékenység végzésének feltételeit, illetőleg a korlátozásokat”.

19. Az ügyben sem környezeti hatásvizsgálat, sem a hidrogeológiai védőidomokra vonatkozó, a Vbvr.-nek megfelelő egyedi vizsgálat nem folyt.

b)

Tilalmazott tevékenységek

20. A Vbvr. 13. § (1) bekezdése alapján „a hidrogeológiai védőidomokban és a védőövezetek területén:

a) tilos olyan létesítményt elhelyezni, melynek jelenléte vagy üzeme a felszín alatti víz minőségének károsodását okozza;

b) tilos olyan tevékenységet végezni, amelynek következtében

ba) csökken a vízkészlet természetes védettsége, vagy növekszik a környezet sérülékenysége,

bb) 6 hónapon belül le nem bomló károsító anyag kerül a vízkészletbe,

bc) olyan lebomló anyag jut a vízkészletbe, amelynek mennyisége, jellege vagy bomlásterméke a felszín alatti víz minőségének károsodását okozza;

c) olyan vegyi anyaggal, amely a vizet károsíthatja, vagy amelyből a víz minőségét károsító anyagok oldódhatnak ki, csak zárt építményben szabad dolgozni;

(…)

f) meglévő tárolóhelyen bármely, a vizet károsító folyékony anyagot - a felügyelőség hozzájárulásával - csak úgy szabad tárolni, hogy

fa) a tárolótartály állapota kívülről is bármikor ellenőrizhető legyen, vagy

fb) az üzemeltető a felügyelőség által engedélyezett módon tervezett és üzemeltetett rendszer segítségével rendszeresen ellenőrizze, hogy nem kerül-e károsító anyag a felszín alatti vízbe;

g) a vizet károsító folyékony anyagok tárolására szolgáló új tároló helyet - a felügyelőség hozzájárulásával - úgy kell kialakítani, hogy

ga) a tárolótartály állapota kívülről bármikor ellenőrizhető legyen,

gb) a tárolótartály olyan vízzáró falú teknőben vagy tartályban legyen, amely - meghibásodás esetén - a teljes tárolt folyadékmennyiséget befogadja;

h) a vízre veszélyes anyagot (így például ásványolajtermék) szállító csővezetéket a területen - a felügyelőség hozzájárulásával - akkor lehet átvezetni, ha a vezeték biztonságát (így például külön burkolattal) megteremtik, gondoskodnak a vezeték rendszeres (így például havi ultrahangos) ellenőrzéséről és azt csőtörés esetére leállító automatikával látják el.”

21. Véleményünk szerint a mélyalapozás kifejezetten azok közé a tevékenységek közé tartozik, amelyek miatt „csökken a vízkészlet természetes védettsége, vagy növekszik a környezet sérülékenysége”, hiszen az egyébként is sérülékeny karsztos kőzet fedettsége időlegesen több tíz méter mélységig csökken, az azt követő fedettség, ha védelemnek el is fogadjuk, semmiképpen sem lesz természetesnek nevezhető. A Vbvr. fentebb idézett „a vizet károsító folyékony anyag” tárolására vonatkozó tilalma sem lesz maradéktalanul teljesíthető.

22. Mivel a közműnyilatkozat egyértelműen rögzíti, hogy a létesítmény csatornázottsága nem megoldható, a területen szennyvizet kell tárolni. A tervezett korlátozott szennyvíztárolási kapacitás nem veszi és nem is veheti figyelembe azt, hogy a létesítmény téli körülmények között szállítójárművek számára akár hetekig is megközelíthetetlen lehet.

23. További tilalmakra utal a Vbvr. 14. § (1) bekezdése, ami szerint „a védőidomok, védőterületek és védőövezetek igénybevételénél az 5. számú mellékletben foglaltakat kell figyelembe venni.” Jóllehet egyik sem fedi le teljesen a tervezett beruházás fajtáját, néhány sor az 5. sz. mellékletben szereplő táblázatból a jelen ügyben is releváns lehet.

Lakótelep; új percellázás üdülőterület kialakítása	-	-	-	o
Lakó- vagy irodaépület csatornázással	-	x	+	+
Lakóépületek csatornázás nélkül	-	-	x	o
Ásványolaj és -termékek előállítása, vezetése, feldolgozása, tárolása	-	-	x	o
Egyéb út	-	-	x	+
A fedő- vagy vízvezető réteget érintő egyéb tevékenység	-	-	o	o

24. Látható, hogy új csatornázás nélküli lakóépületek megépítését a jogszabály kizárja (az „x” jel ezt jelenti a jelmagyarázat szerint). Nyilvánvaló, hogy ez a tilalom az irodaépületek és egyéb épületek esetére is igaz, csak ezek vonatkozásában a jogalkotó nem feltételezte, hogy a csatorna megépítése egyáltalán a gyakorlatban kérdéses lehet.

25. Ásványolaj termékek tárolása ugyancsak kizárt, a jogszabály szövege nem enged olyan önkényes következtetéseket, miszerint csupán meghatározott mennyiség felett lépne érvénybe ez a tilalom vagy netán a felsorolt tevékenységformák (előállítás, vezetés, feldolgozás, tárolás) csak együttesen volnának tilalmasak.

26. Mivel a már meglévő erdészeti út nem éri el teljesen a perbeli ingatlant, valamilyen rövid szakaszon a Vbvr. kategorizálása alapján egyéb út (ti. nem a magasabb rendű utak közé tartozó út) kialakítása okvetlenül szükséges lesz. Ezt új építményekre ugyancsak kizárja a mellékletben szereplő táblázat.

27. Végül pedig, amire már utaltunk, a fedőréteget vagy vízvezető réteget érintő bontási, terepalakítási, mélyalapozási és építési munkák csak hatásvizsgálat mellett volnának engedélyezhetők (erre utal a táblázatban az „o” jel).

c)

A vízbázisvédelmi határozat előírásai

28. A Vbvr. szabályai alapján a Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 4719-1/2006-4948. számon 2006. április 6-án a Tettye vízbázis védelméről határozatot hozott. E határozat sorolja fel a Pécs város külterületén található 0290-től 0324-ig terjedő helyrajzi számokat a hidrogeológiai védőövezet „A” zónájában. A védelem alatt álló vízbázis a Tettye forrás és egy karsztakna. A határozat szerint a vízbázis védelem kiterjed mind a felszínre, mind pedig a felszín alatti kőzetösszletre.

29. A határozat rendelkező részében rögzíti: „Jelenleg beépítésre szánt területeken új épület csak a közüzemi csatorna hálózatra való rákötéssel építhető.” Az indokolás pedig egy másik témakörben, a hatásvizsgálattal kapcsolatban erősíti meg az előző pontokban szereplő jogi következtetéseket, miszerint ha az 5. sz. melléklet korlátozásai mellett még megengedhető új létesítményeket kívánnak telepíteni és az nem hatásvizsgálat köteles, akkor a vízügyi hatóság környezeti hatásvizsgálat alapján egyedileg határozza meg a tevékenység végzésének a feltételeit és a szükséges korlátozásokat. Az ilyen engedélyes köteles figyelőkutakból álló monitoring rendszert kialakítani és üzemeltetni, természetesen vízjogi üzemeltetési engedély alapján, megfelelő üzemeltetési szabályzat kidolgozásával.

30. Megállapíthatjuk, hogy a per tárgyát képező létesítmény nem felel meg a felügyelőség határozatának, hiszen a Pécsi Vízműnek az iratok között található, 2006. január 20-án kelt közműnyilatkozata szerint a tárgyi területen közműves ivóvíz és szennyvízcsatorna hálózat nincs, a távolság és a terepviszonyok miatt ez műszakilag nem is lenne megoldható. Ugyancsak megszegte beruházó a vízügyi határozat rendelkezéseit azzal, hogy hatásvizsgálati vagy a vízügyi szabályok szerint azzal egyenértékű eljárást nem kezdeményezett, így a vízügyi hatóság egyedi feltételeket és korlátozásokat sem határozhatott még meg a beruházásra nézve, egyebek közt az ilyen beruházásokra általánosan előírt figyelőkutakkal kapcsolatban.

V.

Egyéb jogi problémák

31. Vicze Csilla keresetlevele hivatkozott arra, hogy az alperes és elsőfokú hatósága által kiadott engedélyek nem felelnek meg az OTÉK 33. §-ában írt feltételeknek. E feltételeknek az alperesi beavatkozó által tervezett létesítmény összetett jellege miatt valóban csak több az építési engedélyen kívüli egyéb engedély megszerzésével felelhetett volna csak meg. Bár ezen engedélyek és az építési engedély viszonyát sem az engedélyekre vonatkozó speciális szabályok, sem az építési jog nem szabályozza, véleményünk szerint nem lehetséges építési engedély kiadása ezen előkérdések megnyugtató tisztázása nélkül.

32. Más jogértelmezéssel oda jutnánk, hogy a tereprendezési, alapozási és építési munkák tényleges megkezdésére és lebonyolítására vonatkozó engedélyt a beruházó úgy kaphatja meg és ennek megfelelően úgy valósíthatja meg a beruházást, hogy fontos járulékos kérdések még függőben vannak, esetleg áthidalhatatlan jogi akadályai vannak annak, hogy a beruházó például a létesítményhez vezető útra vagy a létesítményen elhelyezendő olajtartályra vonatkozó engedélyeket beszerezhesse. Ebben az esetben pedig a nagy apparátust igénylő építési engedélyezési eljárást feleslegesen folytatták le és ami még ennél is rosszabb, a különböző hatóságok által kiadott engedélyek kollíziójának a veszélyét is előidézték.

a)

A fűtőanyagtároló engedélyezése

33. Az éghető folyadékok és olvadékok tárolótartályairól szóló 11/1994. (III. 25.) IKM rendelet 8. § (1) bekezdése alapján a rendelet hatálya alá tartozó, 5 m3 kapacitást meghaladó tartályok telepítéséhez a tulajdonosnak létesítési, üzemeltetéséhez használatbavételi engedélyt, javításához, felújításához, átalakításához pedig javítási engedélyt kell kérnie az engedélyező hatóságtól. Ugyanezen szakasz (2) bekezdéséből egyértelmű, hogy a rendelet hatálya a honvédelmi és katonai célú építményekhez kapcsolódó tároló létesítményekre is kiterjed.

34. A rendelet hatálya szempontjából lényeges, hogy a beruházáshoz tervezett tartalék üzemanyag tartály 20 m3-es. Nem világos még a rendelkezésre álló iratokból, hogy a beruházó a tartályt az alapvető katonai biztonsági szempontok szerint a földbe süllyesztené-e majd, vagy a vízbázisvédelmi előírásoknak megfelelően a föld felszíne fölött kívánja megvalósítani.

b)

Erdészeti magánút használata, illetőleg átalakítása

34. Az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény (a továbbiakban: Etv.) 9. § d), illetőleg 10. § (1) bekezdés a) pontja szerint az erdészeti magánutak vagy erdei létesítménynek vagy az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületnek minősülnek, aszerint, hogy állandó vagy nem állandó útról van szó.

35. Az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény végrehajtásának szabályairól szóló 29/1997. (IV. 30.) FM rendelet (a továbbiakban: Etvvhr.) 9. számú melléklete szerint is ez a két fajta erdészeti magánút létezik:

„2. Erdészeti magánutak lehetnek:

a) Állandó jellegű erdészeti magánút (feltáró út), melynél az építés célja és eredménye megfelelő fenntartás és használat mellett (beleértve az átmeneti forgalomkorlátozás esetét is) hosszú távon biztosítja az erdei termékek szállítását és más erdőgazdálkodási érdeket szolgáló gépjármű forgalom lehetőségét.

b) Nem állandó jellegű erdészeti magánút (kiszállító út), egyes - meghatározott erdőgazdálkodási feladatok végrehajtását szolgáló időszakos gépjármű-forgalomra - idegen anyag elhelyezése és tömörítése nélkül, de a talajfelszín megbontásával - létrehozott olyan közlekedési pálya, melynek területe a használat megszűnése után újraerdősítésre alkalmas, vagy azzá tehető.”

36. Látható, hogy az erdészeti magánutak csak erdészeti célokra szolgálhatnak, minden ettől eltérő célra történő használat az erdőterület igénybevételét jelenti. Az Etv. 65. § b) pontja ezzel összhangban rögzíti, hogy „Az erdőterület igénybevételének minősül az erdőterület termelésből való kivonásával járó létesítmény elhelyezése vagy tevékenység gyakorlása (a továbbiakban: termelésből kivonás)”. Az Etv. 66. § (1) és (3) bekezdése alapján az erdőterület igénybevételéhez az erdészeti hatóság előzetes engedélye szükséges, ami honvédelmi célú kivonás esetében úgy módosul, hogy azt a honvédelemért felelős miniszter, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter, illetőleg a határrendészetért felelős miniszter javaslatára az agrárügyekért felelős miniszter engedélyezi.

37. Fontos garanciális szabály ugyanakkor az Etv. 69. §-a:

„Erdőterületet termelésből kivonni kivételes esetben és csak akkor lehet, ha az erdőterületre tervezett létesítmény elhelyezésre vagy tevékenység gyakorlására az adott térségben nem található más arra alkalmas földterület.”

38. A jelen ügyben a beruházó a szóban forgó erdőterület termelésből kivonását nem kezdeményezte, de ha kezdeményezné is, az utóbb idézett Etv. szakasz rendelkezéséből az is következik, hogy a jelen esetben később tárgyalandó telepítési alternatívák létezése miatt az igénybevétel engedélyezése jogellenes lenne.

VI.

A nem-ionizáló sugárzás természettudományos és jogi megítélése

39. Valamennyi keresetlevél sérelmezte, hogy az alperes és elsőfokú hatósága nem tárta fel megfelelően a létesítmény sugárzásával kapcsolatos környezet-egészségügyi feltételeket. A tervezett radar által kiváltott nem ionizáló sugárzással kapcsolatban a Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosának Irodája széles körű információgyűjtést végzett, amelynek során igyekeztünk az elérhető hazai és külföldi szakirodalmat, kísérleti és mérési eredményeket feldolgozni, valamint interjúkat készített a tárgyban járatos szakértőkkel (Dr. Krómer István kémikus, környezetvédelmi elemző és Dr. Mogyorósi Dóra orvos-jogász, környezet-egészségügyi elemző tanulmányait B1 és B2 alatt csatoltuk).

40. A rendelkezésre álló adatok áttanulmányozása alapján a legfontosabb következtetés az, hogy a nem ionizáló sugárzásra vonatkozó tudásunk hiányos, bár készültek felmérések, a hatások következetes, hosszabb időtávot is átfogó figyelemmel kísérésére nem találtunk példát. A rendelkezésre álló szakirodalomban ráadásul a nem ionizáló sugárzással kapcsolatos álláspontok nem egységesek. A legtöbb forrás, különösen a már meglévő hasonló radarok, illetőleg a hasonló elv alapján működő, mindennapi életünkben is állandóan jelen lévő eszközökkel, így a mobil telefonokkal és a mikrohullámú sütőkkel kapcsolatos eddigi tapasztalatok a jelentős élettani hatások meglétét nem támasztják alá. Ugyanakkor a források egy másik része káros hatásokról, legalábbis a veszélyeztetés kizárásának lehetetlenségéről szólnak.

41. Véleményünk szerint a környezetvédelmi jog oldaláról az ilyen helyzeteket az elővigyázatosság elve alapján kell megközelíteni. A környezetvédelem egyik legfontosabb alapelve, az elővigyázatosság elvének mindmáig legautentikusabb megfogalmazása, az 1992-es Föld Csúcstalálkozón elfogadott Riói Alapelvek között található és röviden így szól: a tudományos bizonyosság hiánya nem szolgálhat annak indokolásául, hogy valamilyen környezeti veszéllyel járó tevékenységet megvalósítsunk. Azaz a bizonyítási teher mindig azokon van, akik egy ilyen tevékenységet meg kívánnak valósítani: nekik kell kétséget kizáróan bizonyítani, hogy a veszélyek nem állnak fenn.

42. A joggyakorlatban a környezetvédelmi ügyekben az elővigyázatosság elvét sajátos módon a polgári jog alkalmazza a legkövetkezetesebben, bár kiindulása alapvetően nem környezetvédelmi jellegű: a piac ítéletére bízza az elv érvényesülését. Amennyiben egy környezetveszélyeztető tevékenység bizonyos árucikkek vagy ingatlanok piaci árának csökkenését idézi elő, a bíróságok általában hajlanak egyes tevékenységek korlátozására vagy értékcsökkenés megítélésére, függetlenül attól, hogy rendelkezésre állnak-e megfelelő bizonyítékok az adott tevékenység által okozott károkról vagy azok nagyságáról. Ez a környezetjogi elővigyázatosság elvével is összhangban van, hiszen láthattuk, hogy a bizonyítási teher nem a károsult vagy veszélyeztetett feleken nyugszik.

43. A jelen ügyben a felperesek által becsatolt bizonyítékok alapján megállapítható, hogy a radar üzembe helyezése a közvetlen közelében lévő ingatlanok jelentős értékcsökkenésével fog járni, hiszen már közvetlenül a terv napvilágra kerülése után is jelentős árcsökkenés következett be.

44. Bár a közigazgatási ügyekben nem lehet polgári jogi jogvitákat eldönteni, nyilvánvaló, hogy jogszerűtlen az olyan közigazgatási döntés, amely egy meghatározott körben károkat okoz vagy veszélyt idéz elő. Álláspontunk szerint tehát a környezeti károk vagy veszélyek fennállása esetén a közigazgatási hatóságok és a közigazgatási bíróságok akkor járnak el a törvényeknek megfelelően, ha nem adnak ki vagy hagynak jóvá engedélyeket a vitatott tevékenységekre vagy beruházásokra. E döntéseket más megközelítésben az irányadó közigazgatási jogszabályok, elsősorban a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény és az épített környezet védelméről és alakításáról szóló 1997. évi LXXVIII. törvény alapelveivel kell alátámasztani, legelsősorban pedig a nemzetközi környezetvédelmi jogban elfogadott elővigyázatosság elvével.

VII.

Az alternatív helyszínekre vonatkozó eddig felmerült adatok értékelése

45. Az alternatív helyszínek létezésének jogi jelentősége elsősorban a később tárgyalandó Natura 2000-es szabályozás miatt van, ugyanakkor a fönti 37. pontban kifejtettek alapján az erdészeti jogban az erdő művelési ágból történő kivonásnak is az a feltétele, hogy ne létezzen megfelelő alternatíva.

46. Az alternatív helyszínekkel kapcsolatban dr. Krómer István kémikus, környezetvédelmi elemző tanulmányát B-3 alatt csatoljuk.

47. Az alternatív telepítési helyszínek értékelésekor a rendelkezésre álló források értékelik a különböző katonai, természetvédelmi, szervezési és adminisztratív szempontokat. Ezek összevetésével a Hármas-hegy például mindenképpen az idézett jogi szempontok szerinti alternatív megoldásnak tekintendő. A közművesítettség és a természetvédelmi érintettség tekintetében messze meghaladja a Tubes paramétereit, míg a lefedettség és egyéb katonai-műszaki szempontok alapján csak alig marad el tőle.

48. A két helyszín értékelése során nagyon nagy jelentősége van annak a ténynek, hogy a megvalósítása esetén is hadrendben kell tartani két hagyományos gerincradar-századot, ill. réskitöltő radarokra lehet szükség, s ennek költségeként ugyanaz a harmincmilliárd forintos nagyságrendű összeg szerepel, mint más alternatív helyszínek esetében.

49. A Hármas-hegy, mint alternatív helyszín két adminisztratív jellegű hátránnyal rendelkezik a Tubeshez képest: a Nato-val feltehetően jóvá kellene hagyatni a helyszín változást, illetőleg a jelenleg a helyszínen lévő meteorológiai és egyéb műszerek áttelepítéséről kellene gondoskodni. Ez utóbbival kapcsolatban szintén fontos információ, hogy az Országos Meteorológiai szolgálat a Hármas-hegyen lévő 19 éves eszközeinek egyébként is a kicserélését tervezi.

VIII.

Alkotmányjogi kérdések

50. Az eljárás során az Alkotmánybíróság négy határozatával foglalkoznak a felek behatóbban, ezeket a Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosának Irodája is fontosnak tartotta elemezni. A 30/1999. (X. 13.) AB határozatot az önkormányzati rendeletalkotás eljárási szabályainak megsértéséből adódó alkotmányellenesség vizsgálata kezdeményezési jogával kapcsolatosan, a 31/1998. (VI. 21.) AB határozatot a joggal való visszaélés tilalmának a jogrendszer egésze tekintetében történő levezetésről az Alkotmány 2. § (1) bekezdéséből, illetőleg a 19/2004. (V.26.) AB határozatot, amely az alacsonyabb szintű jogforrás magasabb szintű jogforrásba történő ütközése kérdésében foglal állást. Végül, jelentős szerepet játszott az ügyben az Alkotmánybíróság 521/B/2003. AB határozata, amellyel kapcsolatban az alábbi 10. pontban teszünk megállapításokat.

51. E tárgykörök részletesebb elemzése érdekében dr. Sík Magdolna alkotmányjogász tanulmányát csatoljuk B-4 alatt.

IX.

A Natura 2000-es területre vonatkozó tényállási elemek értékelése

52. A Natura 2000-es területekkel kapcsolatban a Tanács 92/43/EGK Irányelvének (élőhely irányelv) 6. cikk (3) bekezdése kötelező vizsgálatot ír elő. A vizsgálati kötelezettség kifejezetten környezetvédelmi, természetvédelmi szakmai szempontok vizsgálatát takarja, ezért álláspontunk szerint, még ha az engedélyező katonai hatóságok le is folytatták volna a megfelelő szempontrendszer szerinti hatásvizsgálatot, eljárásuk akkor sem felelt volna meg az élőhely irányelv rendelkezéseinek, hiszen az a környezetvédelmi, természetvédelmi hatóság eljárását feltételezi.

53. A Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (a továbbiakban: Felügyelőség) szakhatósági hozzájárulásából (2007. március 21.) nem derül ki, hogy a Felügyelőség elvégezte-e a Natura 2000 hatásbecslést. A hozzájárulás ugyan tartalmaz természet- és tájvédelmi szempontú feltételeket, de sem rendelkező részében, sem pedig indokolásából nem derül ki, hogy a Felügyelőség az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) sz. Korm. rendeletet (a továbbiakban: Rendelet) alkalmazta-e.

54. E kérdéskörben a Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosának Nemzetközi Jogi Főosztálya dolgozott ki egy rövid tanulmányt, amit B-5 alatt mellékelünk.

X.

Az eljáró hatóságok pártatlanságával és az előzetes döntéshozatali eljárással kapcsolatos kérdések

55. Kérdésként merült fel az eljárás során, hogy mennyiben felel meg a pártatlan eljárás követelményeinek az a jogi elrendezés, ami szerint alperes, alperes első fokú hatósága, illetőleg alperesi beavatkozó valamennyien a Honvédelmi Minisztérium szervezeti rendszerébe tartoznak. Bár a kérdéssel a magyar Alkotmánybíróság már foglalkozott, az eljárás során felmerült, hogy lehetséges volna-e az ügyben az Európai Közösségek Bíróságától előzetes döntéshozatali eljárás lefolytatását kérni.

56. E kérdéskörben ugyancsak a Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosának Nemzetközi Jogi Főosztálya dolgozott ki egy rövid tanulmányt, amit B-6 alatt mellékelünk. A tanulmányból kitűnik, hogy az előzetes döntéshozatali eljárás kérdésében a lényeget tekintve osztjuk alperes jogi álláspontját, azonban némiképp eltérő indokokkal.

57. Az előzetes döntéshozatali eljárás lehetséges tárgyával kapcsolatosan ugyanakkor meg szeretnénk jegyezni, hogy az Alkotmánybíróság az alperes által is hivatkozott 521/B/2003. AB határozata csak a kérdés egy részével foglalkozott. A bíróság a magyar alkotmányos renddel is összeegyeztethetőnek tartotta azt, hogy a Honvédelmi Minisztériumhoz tartozó egyes szervezeti egységek (szervezetek), illetőleg maga a miniszter léphettek fel a kérelmezői, az első fokú és a másodfokú hatóság szerepében. Álláspontunk szerint abból, hogy a katonai építésügyi hatóság, illetve az építtető szerv az engedély-kérelem elbírálójától formailag elkülönítetten működő, önálló hivatal, nem következik, hogy közöttük nincsen alárendeltségi, vagy egyéb függőségi viszony, amely pedig tartalmában az építési engedélyezést saját üggyé teheti, vagy mindenesetre kétséget ébreszthet a teljesen pártatlan elbírálással kapcsolatban.

58. Megjegyezzük továbbá, hogy az Alkotmánybírósághoz eredetileg beadott kérelem nem terjedt ki a probléma összes vonatkozására: a formális elemzés alapján ugyanis valóban nem a saját ügyében dönt a katonai építési hatóság, viszont azt figyelembe véve, hogy egy szervezeti rendszerbe, egyazon miniszter irányítása és felügyelete alá tartoznak, a pártatlan döntés lehetőségét veszélyezteti, az ún. „egyéb okból nem várható az elfogulatlan ügyintézés” kizárási ok valósult meg. Mivel erre a kérelem nem hivatkozott és az AB döntése sem terjeszkedett ki, tehát elvileg a felek által szabadon vitatható.

Jelen előkészítő iratunkat a perben szereplő összes félnek közvetlenül eljuttattuk.

Budapest, 2009. január 16.

Tisztelettel:

dr. Fülöp Sándor

a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa

felperesi beavatkozó

Mellékletek:

B1 és B2 – tanulmányok a nem ionizáló sugárzásról
B3 – tanulmány az alternatív helyszínekről
B4 – tanulmány alkotmányjogi kérdésekről
B5 – tanulmány a vonatkozó Natura 2000-es szabályokról
B6 – tanulmány nemzetközi jogi kérdésekről