Dr. Drávecz Margit Gyöngyvér
Fővárosi Bíróság

Markó u. 27.
Budapest,
1055

Tisztelt Fővárosi Bíróság!

A közigazgatási határozat felülvizsgálata tárgyában dr. Vincze Csilla és társai által a honvédelmi miniszter ellen 10. K. 33.033/2007. számon indult perbe az állampolgári jogok országgyűlési biztosairól szóló 1993. évi LIX. törvény 27/B. § (3) bekezdés d) pontjának utolsó fordulata alapján felperesek pernyertességének előmozdítása végett

beavatkozom.

Az ombudsman törvény hivatkozott jogszabály helyén megjelölt követelmény a jelen ügyben a tettyei vízbázis érintettsége, Natura 2000-es területek esetleges érintettsége, illetőleg a nem-ionizáló sugárzásoknak az egészségre és környezetre gyakorolt nem teljesen tisztázott hatása miatt fennáll.

Álláspontom szerint a jelen perben a tényállás megfelelő tisztázása végett további bizonyítási cselekményekre van szükség, ezért a következők szerint támogatom, illetőleg kiegészítem a felperesek által az eljárás során eddig tett bizonyítási indítványokat.

a.

Véleményem szerint is helyszíni tárgyalás, illetve a Pp. 188. §-ban írt szemle útján szükséges tisztázni egyebek között a légifotó és a térképmásolat közötti eltéréseket a közúti kapcsolatok tárgyában, valamint a felek előadásai közötti ellentmondásokat a régi és az új épület elhelyezkedésében és a lakott területek távolságában.

b.

Bár osztom alperes okfejtését, miszerint a közigazgatási bírósági eljárásban elsősorban jogkérdéseket kell vizsgálni, akadhatnak olyan jogkérdések, amelyek helyes megválaszolása speciális szaktudást igényel, különösen azokon a jogterületeken, ahol a műszaki és jogi fogalmak összefonódnak[1]. Ennek megfelelően építésügyi szakértő kirendelését látom indokoltnak a felek által alkalmazott és közvetlen jogi relevanciával bíró építési szakkifejezések pontos értelmezésének meghatározására és az eljárás anyagával történő ütköztetésére. Elhatárolandók egyebek között az építés, illetőleg felújítás/korszerűsítés, épület, illetőleg speciális építmény vagy objektum és az átjátszó állomás, illetve radar fogalmai, továbbá tisztázni kellene az építési telek általános és a jelen helyzetre irányadó fogalmát, illetőleg a fogalom tartalmából következő építtetői kötelezettségeket.

c.

Építésügyi szakértőre lehet szükség továbbá annak megállapítására, hogy a létesítési engedélyek mennyiben feleltek meg a településrendezési követelményeknek, elsősorban a HÉSZ előírásainak. Ezzel összefüggésben azt is tisztázni kell, hogy a létesítési engedélyen kívül még milyen engedélyekre lett volna szükség (pl. útépítési, vízelvezetési, veszélyes hulladék kezelési engedélyek) és azok milyen viszonyban állnak a létesítési engedély kiadhatóságával.

d.

Lényeges eljárási jogi kérdés az is, hogy milyen körben és mélységben, illetőleg megfelelő módszerekkel vettek-e fel bizonyítást és értékelték azok eredményét az eljáró közigazgatási szervek, amelyre nézve szintén indokolt a szakértő kirendelése. A felperesek által előterjesztett Hummel Zoltán biofizikus a nem ionizáló sugárzások mérésének és értékelésének egyik legkiválóbb hazai szakértője, meghallgatását feltétlenül indokoltnak tartom.

e.

Indítványozom, hogy a Tisztelt Bíróság alperest hívja fel, hogy csatolja a fennálló állapotra vonatkozó építési dokumentációt annak érdekében, hogy azt a fent írt szakértő rendelkezésére lehessen bocsátani az építés, illetőleg korszerűsítés kérdés eldöntése végett.

f.

Ugyancsak hívja fel a Tisztelt Bíróság alperest arra, hogy nyilatkozzon a tekintetben, hogy havária esetén a telepíteni szándékozott olajtartály teljes tartalmát megfelelő biztonságban fel tudják-e fogni, illetőleg, hogy milyen megoldásokat dolgoztak ki arra nézve, ha a kommunális szennyvíz pl. a téli időjárási viszonyok miatt megközelíthetetlenné váló létesítményben feltorlódik.

Végül, a titkos katonai adatokra vonatkozóan hivatkozni szeretnék a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló, Aarhusban, 1998. június 25-én elfogadott Egyezmény (kihirdette: a 2001. évi LXXXI. törvény) 4. cikk (6) bekezdésére, ami szerint:

„Valamennyi Fél biztosítja azt, hogy amennyiben ezen cikk fenti 3. c) és 4. bekezdése értelmében a nyilvánosságra hozatal alól mentesülő információ bizalmas jellegének megsértése nélkül különválasztható, a hatóságok a kért környezeti információ további, nem bizalmas részét az igénylő rendelkezésére bocsátják.”

Véleményem szerint alperes ennek a rendelkezésnek az alkalmazását a jelen ügyben elmulasztotta, ezért indítványozom, hogy a bíróság hívja fel a katonai titkokat nem tartalmazó adatrészek megfelelő elkülönítésére és csatolására, különös tekintettel azokra az adatokra, amelyek az építmény környezeti hatásai szempontjából jelentősek lehetnek.

B u d a p e s t, 2008. szeptember 17.

Tisztelettel:

dr. Fülöp Sándor