B6

Előzetes döntéshozatali eljárás a Tubes ügyben

Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosának Nemzetközi Jogi Főosztályának elemzése

Kérdés: feltehető-e az Európai Közösségek Bíróságának (EKB) az előzetes döntéshozatali eljárás keretében olyan kérdés, amelyre adott válaszban a Bíróság értelmezi a tisztességes eljáráshoz való jogot és ezzel azt is, hogy egy olyan eljárásban, ahol ugyanazon két szerv szervezeti egysége jár el közigazgatási ügyben döntéshozóként, érvényesül-e a tisztességes eljárás alapelve?

Válasz: véleményünk szerint nem. Az EKB vizsgálhatja az előzetes döntéshozatali eljárás keretében, hogy egy adott nemzeti szabályozás összeegyeztethető-e azokkal az alapvető jogokkal, amelyek tiszteletben tartását az EKB biztosítja[1]. Ezzel szemben az EKB nem rendelkezik e hatáskörrel olyan szabályozás tekintetében, amely nem tartozik a közösségi jog keretei közé[2]. Tehát elméletileg vizsgálhatja az EKB, hogy egy magyar jogszabály által lefektetett eljárás megfelel-e a tisztességes eljárás követelményeinek. Azonban a vizsgált hazai jogszabálynak a közösségi jogot átültető jogszabálynak kell lennie. A jelen ügyben találhatunk is ilyen jogszabályt (az élőhelyvédelmi irányelvet átültető 275/2004 sz. Korm rendelet) és az abban lefektetett eljárás összeegyeztethetőségét a tisztességes eljárás elvével vizsgálhatná az EKB. Ennek az egy feltételnek a teljesülése azonban nem elegendő a kérdésfeltevéshez.

Az előzetes döntéshozatali eljárásban feltett kérdésnek azonban a szükségesség követelményét is teljesítenie kell:

„Ha egy tagállam bírósága előtt ilyen kérdés felmerül, és ez a bíróság úgy ítéli meg, hogy ítélete meghozatalához szükség van a kérdés eldöntésére, kérheti a Bíróságot, hogy hozzon ebben a kérdésben döntést.”[3]

A szükségesség követelménye azt jelenti, hogy nem elég, ha a jogkérdés felmerül, de ennek megoldása, eldöntése kell ahhoz, hogy a bíróság az ügyet megfelelően el tudja bírálni. A szükségesség akkor nem áll fenn, ha a kérdést bárhogy válaszolja meg az Európai Bíróság, a nemzeti bíróság ugyanolyan döntést hoz az ügyben. [4]

A tisztességes eljárásra vonatkozó alapelv sérelmét a Natura 2000 területekre vonatkozó eljárásban jelen ügyben az előzetes szűrési fázisban tételezhetnénk fel először. Ennek megjelenési formája esetleg az lehetne, hogy elfogultsága miatt úgy ítéli meg az engedélyező hatóság, hogy a projektnek valószínűleg nem lesz jelentős hatása a Natura 2000 területre, és ezért elmarad a hatásbecslési eljárás. Jelen ügyben azonban nem kell egy ilyen feltételezett helyzet valószínűségét megítélnünk, mivel a hatóság megkereste a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséget, amely szakhatósági hozzájárulását adta az engedélyhez, amely közigazgatási eljárási szabályaink alapján az ügydöntő hatóságot köti. Így nem szükséges annak vizsgálata, hogy az engedélyező és építtető kapcsolatrendszere sérti-e a tisztességes eljárás elvét, tehát nincs szükség az EKB válaszára az ügy eldöntéséhez. Még ha úgy is foglalna állást az EKB, hogy az építtető és eljáró hatóság „összefonódása” miatt nem tisztességes az eljárás, annak nem lenne kihatása a döntésre. Tehát a szükségesség feltétele sem teljesül, így nem lehetséges a fenti kérdés értelmezését kérni az EKB-tól.