B3

A harmadik magyarországi 3D-radar lehetséges helyszíneinek összehasonlító értékelése

Készítette:

Dr. Krómer István,

JNO Iroda, Stratégiai és Tudományos Főosztály

A tanulmányban felhasznált források

A jelen tanulmányban felhasználtuk a témakörben született két jelentést a Láng István akadémikus által vezetett kutatócsoporttól („A magyar légtérellenőrzést biztosító lokátorállomás telepítési lehetőségeit vizsgáló bizottság közbülső jelentése” ill. „Kiegészítő jelentés a magyar légtérellenőrzést biztosító lokátorállomás telepítési lehetőségeit vizsgáló bizottság közbülső jelentéséhez”), az ezekre is épülő TÁJÉKOZTATÓ A MAGYARORSZÁGI RADARPROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁRÓL c. összefoglaló értékelést (2005.11.23.) http://old.honvedelem.hu/hirek/hazai_hirek/tajekoztato_a_magyarorszagi_radarprogram_megvalositasarol), valamint az Innovációval a Védelemért és a Biztonságért Társaság (IVBT) Tanulmány a 3D radarrendszer harmadik eleméről c. tanulmánygyűjteményét.

1.

A nulla verzió értékelése

A „nulladik” kérdés: elkerülhetetlen-e a harmadik 3D-radar telepítése? Erről az első Láng-jelentés leszögezi: „Amennyiben a harmadik radar nem kerül telepítésre, a három jelenleg is működő radarszázad eszközeivel, a szövetségi és nemzeti légtér-ellenőrzési kötelezettségek nem teljesíthetők. Így Magyarországnak vállalnia kell annak összes védelmi képességbeli, politikai, jogi és gazdasági következményeit.” (Emellett: „Amennyiben Magyarország nem képes a szerződésben meghatározott időpontban a radar fogadására, úgy a gyártó cég kártérítéssel élhet.”) Az első Láng-jelentés szerint a két meglévő 3D-radar és a három radarszázad még a határszakaszok mentén telepítendő mobil réskitöltő radarok működtetése esetén sem tudják megvalósítani a(z eredetileg) a Zengőre tervezett radar határon túli felderítési képességeit. Ez jelentősen korlátozza a légtérellenőrzés és légtérvédelem megvalósításának hatékonyságát.

A 3D-radartelepítés ellenzői felvetették, hogy a felderítés ma már űrbe telepített eszközökkel is megoldható. Az IVBT-tanulmánykötet ezzel kapcsolatban leszögezi, hogy valóban léteznek űrradarok, melyek képesek a Föld felszínéről megfelelő felbontású képeket készíteni. Ezek az információk azonban a felbontástól függően 20…30 perces késéssel jelennek meg, ami statikus kép esetén nem okoz gondot. A légtérellenőrzésben azonban csak valós idejű információ használható. Az űrradarok nem képesek a földi légkörben gyorsan mozgó merev- és forgószárnyas repülőgépek észlelésére, pályájuk követésére, azonosításukra. Ennek oka, hogy a földfelszínről visszaverődő nagy radarjelek hátterében nagyon nehéz folyamatosan észlelni a gyorsan mozgó célról visszaverődő, nagyságrendekkel kisebb jelet. Gondot jelent a műholdak pályáján szükséges fedélzeti adóteljesítmény előállítása is. A 2002-ben beindított, 34 milliárd dolláros költségű amerikai űrradar-programban (rendszerbe állítását 2015-re tervezik) sem irányozták elő a légi célok felderítési képességének elérését.

2.

A felmerült alternatív helyszínek együttes értékelése

A katona-szakmai szempontból szükségesnek ítélt harmadik NATO-radar lehetséges helyszíneként forrásaink a Zengőn kívül öt alternatív helyszínt vizsgálnak: Hármas-hegy, Tubes, Mórágy, Tenkes-hegy és Liszó. Az első kettő a Mecsek 600 méter körüli kiemelkedő csúcsai, a Villány-közeli Tenkes-hegy a maga 409 méteres magasságával közbülső helyet foglal el, míg a Szekszárdi dombságban található Mórágy, illetve a Nagykanizsa-közeli Liszó feletti domb 296 ill. 248 méter magas. A földrajzi adottságai (592 méter) alapján még számításba vehető nyugat-mecseki Jakab-hegyet nyilván azért nem vizsgálták részletesen, mert a fennsíkján fekvő régészeti (pálos kolostorrom) és természeti értékek az itteni építkezést az összes többi helyszínnél jobban ellenjavallják. Az IVBT-tanulmánykötetben mindazonáltal utalnak arra, hogy az 1960-as években a Jakab-hegyen is működött egy P-20 típusú katonai felderítő radar.

A lehetséges helyszínek fontosabb előnyeit és hátrányait a könnyebb összehasonlíthatóság kedvéért később egymás mellé állítva bemutatjuk. Látható, hogy „tökéletes” helyszín nincsen közöttük. Sajátos, hogy a ma hivatalos helyszín, a Tubes esetén megjelölt előnyök és hátrányok első látásra nem különböznek látványosan a többi helyszínekétől. Ez a vele közel azonos magasságú Hármas-hegy esetén érthető, azonban a Tubesnél is azt látjuk, amit a többi lényegesen kisebb magasságú helyszínnél, hogy hadrendben kell tartani két hagyományos gerincradar-századot, ill. réskitöltő radarokra lehet szükség, s ennek költségeként ugyanaz a harmincmilliárd forintos nagyságrendű összeg szerepel.

Mészáros Gyula ezredes, a CMM szakértője feltehetőleg erre hivatkozva írja azt, hogy a Hármas-hegy, Mórágy és Liszó települési helyen működő radar a másik kettő 3D radarral együtt nem sokban marad el a Zengőhöz viszonyítva. Az IVBT szakértői azonban rámutatnak, hogy néhány százalékos lefedettségi eltérés csak a Mecsek csúcsai között van. Ugyanakkor meg kell említeni, hogy a Mórágy és Liszó helyszínekkel a lefedett terület kb. 20 ezer négyzetkilométerrel kisebb a Zengőhöz képest, ami több mint Magyarország egyötöde. A földgörbültség ill. a domborzati hatások miatt a radarok antennáit minél magasabbra kell telepíteni annak érdekében, hogy a kis magasságban repülő gépeket minél nagyobb távolságon lehessen felderíteni. Amennyiben a Mecsekben nem kerül sor a harmadik radar telepítésére, akkor a 300-500 méteres alsó magassági határ biztosításához – a harmadik nagy hatótávolságú radaron felül – minimálisan 2-3 radarberendezést kellene békeidőszakban folyamatosan üzemeltetni. Az új eszközöknek a jelenlegi telepítési helyekre (Medina, Juta, Kup) történő telepítésével számolva 500 méter terep feletti magasságon is csak 70 százalék e három helyszín együttes felderítési lehetősége, mint az esetleges mecseki helyszínre települő radaré. Mi több, kis- és földközeli magasságon még három, nem a Mecsekbe települő 3D-s radar felderítési lehetősége is kisebb, mint a Mecsekbe telepített egy radaré. Számításba kell venni az üzemeltetési és élettartam-költségeket is, amelyek igen jelentősek.

Az alacsonyabb csúcsoknál, elsősorban a Mecsek-közeli Tenkeshegy (és Mórágy) esetén nemcsak az a probléma, hogy a légtérfedés az országhatár felé a Tubeshez (vagy a Hármas-hegyhez) viszonyítva lényegesen rosszabb lenne. Éppen a náluk jóval magasabb Mecsek az, amely a Dunántúl belseje felé széles szektorban árnyékoló hatást fejtene ki. A Mecsek árnyékoló hatása miatt tehát az ország határain belül is jelentősen kisebb lenne a lefedettség. További kockázatot jelent, hogy a Mecsektől délre történő telepítés esetén a radar-főnyaláb közvetlenül beleütközik a Mecsek déli oldalába, és nagyobb környezeti hatása van, mint hegycsúcsra történő telepítés esetén. A Mecsek déli oldalán élő lakosságot közvetlenül érné a radar főnyalábja, ami a kis távolság miatt sokkal súlyosabb veszélyt jelent, mint a Tubesre tervezett radar. Magaslatra telepítve ellenben a radar nem sugározza be a horizont alatti környezetét, ott ún. holttér keletkezik. Sugárzási szempontból az a legelőnyösebb, ha a radar hegycsúcson van telepítve, ugyanis ekkor a főnyaláb a lakott területek fölött halad.

A radar főnyalábjának a Mecsek hegységbe ütközése felderítési szempontból is gondokat okoz: a Mecsek déli oldalán lévő építmények miatt a primer és a szekunder hullámterjedés vonatkozásában nem kívánatos reflexiók, illetve többutas terjedések lépnének fel, ami jelentős magasságmérési hibákat, valamint fantom céltárgyak megjelenését eredményezné. A szóban forgó alacsonyabb csúcsoknak (főként a Tenkesnek és Liszónak) a Mecsekhez képest további hátránya, hogy közelebb vannak az országhatárhoz. Az IVBT-szakértők szerint ugyanis radarrendszer tervezésekor axiómának számító alapelv, hogy nem szabad az országhatár közelében telepíteni, mert nehezen védhető.

A helyszínekkel foglalkozó nyilvános elemzések kerülik annak világos megfogalmazását, hogy egyes helyszínek nem részletezhető nemzetbiztonsági funkciók miatt „foglaltak”. Ez egyértelműnek látszik a Tenkes esetében, egyes adatok, célzások erre utalnak a Hármas-hegynél is. Az IVBT körülírásában: „léteznek a légvédelemhez hasonlóan katonai/nemzetbiztonsági szempontból kiemelt egyéb „létesítmények”, amelyek bizonyos hegycsúcsokat talán már elfoglaltak, vagy a tervezés korábbi fázisában (még) elfoglaltak (Tubes). A szakértők utalása szerint ez lehetett a helyzet a Tubes vizsgálatból való kizárása esetében, itt azonban a katonai berendezések leszerelése folytán ez az ok már elhárult. Bár erre vonatkozó konkrét adatok nem állnak rendelkezésünkre, mivel a Hármas-hegyet a Láng-bizottság részletesen vizsgálta elképzelhetőnek tartjuk, hogy ott talán mégsem elháríthatatlan az esetleges nemzetbiztonsági érintettség. Ez annál fontosabb, mert a Tubes elvetése esetén mindent egybevetve messze a Hármas-hegy látszik a legesélyesebb kompromisszumos helyszínnek. Ezért a helyszínek egybevetése után végezetül e helyszínnel valamivel részletesebben is foglalkozunk.

3.

A Hármas-hegy, Mórágy, a Tubes, a Tenkeshegy és Liszó összehasonlítása

a)

Az előnyök áttekintése

A Tubes előnyei:

• Rádiólokációs szempontból a D-i, DK-i határszakaszok és a Dunántúl jelentős térségének megbízható ellenőrzése, a NATO követelmények (MMR) teljesíthetősége.
• A HM kezelésében lévő, bekerített területen belül, jelenleg is működő és a későbbiek során is szükséges berendezések és a radar egy helyszínen történő üzemeltetése megvalósítható.
• Természetvédelmi szempontból a megvalósítás nem jelent beavatkozást a környezetbe.
• A természeti környezet elért szintje nem csökken; a táj képe legalábbis a tervezők szerint „előnyösen módosulhat” az "antennaerdő" és a meglévő objektum megszüntetésével;

A Hármas-hegy előnyei:

• A települési hely már rendelkezik részlegesen kiépített infrastruktúrával.
• A lehetséges építési terület egy része HM kezelésben van.
• A természeti értékek sérülése gondos kivitelezéssel elkerülhető.

Mórágy (Bátaapáti) előnyei:

• Rádiólokációs szempontból a Duna völgy és a Duna-Tisza közének, valamint a déli határszakasz légterének ellenőrzése megvalósítható.
• A terület nem áll különös védelem alatt. Jelenleg fiatal akácfa erdő található a helyszínen. környezetvédelmi szempontból kisebb mértékű beavatkozást jelent a természetbe.
• A helyszín körzetében a radar frekvenciáján működő nem polgári célú frekvencia felhasználás nincs engedélyezve.

A Tenkeshegy előnyei:

• Környezet- és természetvédelmi szempontból ez a legelőnyösebb telepítési hely. A civil mozgalmak feltehetően elfogadnák ezt a telepítést, de részleges helyi ellenzés esetleg várható.
• A közmű, infrastruktúra kiépítettsége itt a legkedvezőbb.

Liszó előnyei:

• A helyszín körzetében azonos frekvencián működő nem polgári célú frekvencia felhasználás nincs engedélyezve, így a berendezés elektromágneses sugárzása várhatóan nem befolyásolná a nem polgári célú berendezések működését.
• Környezetvédelmi szempontból kisebb mértékű beavatkozást jelent. A jelenleg működő objektumokkal szemben érzékelhető társadalmi feszültségek, problémák nem alakultak ki.

b)

A hátrányok áttekintése

A Tubes hátrányai:

• Kis és közepes magasságon az ország belsejében lefedetlen területek lehetnek.
• A rádiólokációs lefedettség csak kiegészítő és réskitöltő radarokkal biztosítható, amelyek egyedi beszerzésének és rendszerbe állításának költsége 22-36 mrd Ft-ra tehető, a beszerzés várható időtartama 4-5 év, a jelenleg üzemelő és többször felújított radarokat tovább kell üzemeltetni és fenntartani.
• A telepítési hely térségében polgári és nem polgári híradástechnikai rendszerek működnek, amelyek működését a RAT-31DL radar befolyásolhatja, ez külön vizsgálatot igényel. Külön egyeztetést igényel az egy antennatorony alkalmazásának lehetősége a jelenlegi civil szolgáltatóval, illetve szolgáltatókkal.
• A telepítési hely nem rendelkezik kiépített közmű infrastruktúrával. A terület védelem alatt álló természetvédelmi és tájvédelmi körzet, a NATURA-2000 része.

A Hármas-hegy hátrányai:

• A rádiólokációs felderítés szempontjából a helyszín a Tubes után sorolható.
• Meghatározott irányokban a követelmények teljesítése érdekében kiegészítő radarok üzemeltetése szükséges, ez megköveteli két gerincradar század további fenntartását, az elavult technikai eszközök felújítását. Új radarok beszerzésének és rendszerbe állításának költsége 22-36 mrd Ft-ra tehető, a beszerzés várható időtartama 4-5 év.
• A NATO szervezeteinél a helyszín módosítára szerződésmódosítást kell kezdeményezni, az egyeztetések és az esetleges rendszer áttelepítések miatt az objektum kivitelezése jelentősen elhúzódhat (3,5-4 év)
• A telepítés helyszínén polgári és nem polgári híradástechnikai rendszerek működnek, közös üzemeltetésük elektromágneses összeférhetőségi vizsgálatot igényel. Az esetleges áttelepítés várható költsége 2,5–3 Mrd Ft.

Mórágy (Bátaapáti) hátrányai:

• Kis és közepes magasságokban az ország belsejében jelentős lefedetlen területek maradnak. A Mecsek hegység közelsége nagymértékben lecsökkentené a Dunántúl feletti felderítési lehetőségeket.

• A radartechnikai elfogadhatóság csak kiegészítő és réskitöltő radarokkal biztosítható, amelyek egyedi beszerzésének és rendszerbe állításának költsége 22-36 mrd Ft-ra tehető, a beszerzés várható időtartama 4-5 év, a jelenleg üzemelő és többször felújított radarokat tovább kell üzemeltetni és fenntartani.
• A NATO szervezeteinél a helyszín módosítára szerződésmódosítást kell kezdeményezni.
• A telepítési hely térségében polgári és nem polgári híradástechnikai rendszerek működnek, amelyeknek a működését a telepítendő radar befolyásolhatja.
• Kártérítési igények jelenhetnek meg. (Ezt a források egyelőre a Tubes esetében nem jelzik, de a későbbiekben sokkal fontosabb szempont lehet.)
• A telepítési hely nem rendelkezik kiépített közmű infrastruktúrával; üzemi út építése szükséges. A létesítés zöldmezős beruházást igényel, a megvalósítás várható időtartama 24-36 hónap.

A Tenkeshegy hátrányai:

• A telepítési helyen olyan nem polgári célú híradástechnikai berendezések működnek, amelyeknek közelébe radarállomás nem telepíthető az elektromágneses összeférhetetlenség miatt; a berendezések áttelepítése lehetséges, hogy nemzetbiztonsági érdeket sértene.
• Nemzetbiztonsági és radartechnikai (rádiólokációs szempontból ez a legkevésbé alkalmas helyszín. A radartechnikai elfogadhatóság csak kiegészítő földi radarokkal biztosítható, amelyek beszerzésének és telepítésének becsült költsége 22-36 mrd Ft.

• A NATO szervezeteinél a helyszín módosítására szerződésmódosítást kell kezdeményezni, amelynek kimenetele bizonytalan.

Liszó hátrányai:

• Rádiólokációs szempontból ez a helyszín csak egyes irányokban biztosít megfelelő felderítést, így a NATO minimális katonai követelményei is csak részben biztosíthatók. Kis és közepes magasságokban az ország belsejében lefedetlen területek maradnak. A felderítést kis magasságon keleti irányban a Mecsek tömbje, délnyugati irányban a horvát hegyvidék (Papuk-hegy) jelentősen korlátozza. A Magyar Köztársaság államhatára átrepülésének kis repülési magasságban történő ellenőrzése csak korlátozott határszakaszon valósítható meg. A radartechnikai elfogadhatóság csak kiegészítő földi radarokkal biztosítható, amelyek beszerzésének és telepítésének becsült költsége 22-36 mrd Ft.

• A NATO szervezeteinél a helyszín módosítására szerződésmódosítást kell kezdeményezni, amelynek kimenetele bizonytalan.
• A telepítési hely nem rendelkezik kiépített közmű infrastruktúrával, a létesítés zöldmezős beruházást igényel, a megvalósítás várható időtartama 24-36 hónap.
• A telepítési hely térségében polgári és nem polgári híradástechnikai rendszerek működnek, amelyeknek a működését a telepítendő radar befolyásolhatja.

4.

A Hármas-hegy külön vizsgálata

A Hármas-hegy tető teljes területe állami tulajdon. A Hosszúhetény 0275 Hrsz. 440 m2 területű ingatlan a komlói földhivatal által kiadott tulajdoni lap értelmében HM kezelésben van. Ez a terület, kerítéssel körbekerített, meglehetősen romos állagú, kisebb építményt tartalmazó ingatlan. A HM kezelésű ingatlant körbeölelő, Hosszúhetény 0274/1 Hrsz., 86.346 Ha területű ingatlan a Mecseki Erdő-és Fafeldolgozó Társaság kezelésében van. Ezen ingatlanon belül a csúcson található két toronyépület alapterületére (73 m2 és 24m2) vonatkozóan földhasználati jog illeti meg a mindenkori épület tulajdonost, aki a kiadott tulajdoni lapon nincs nevesítve. A Zengő Bizottság vizsgálata alapján a Hármas-hegyen lévő két épület a NEFELA Dél-Magyarországi Jégeső-elhárítási Egyesülés tulajdonában van, egyiken a meteorológiai radar, a másikon elektrotechnikai eszközök találhatók. A Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) tulajdonában lévő híradástechnikai berendezések számára az elmúlt évben a déli torony mellett konténert helyeztek el és építettek egy 40 m magasságú acél tornyot is.

A különböző híradástechnikai és híradó rendszerek, valamint a meteorológiai radar és a telepítendő radar között elektromágneses összeférhetőségi (ECM) problémák léphetnek fel. A Hármas-hegyen lévő meteorológiai radar áttelepítése – tekintettel annak 19 éves korára – nem javasolható. Az Országos Meteorológiai Szolgálat távlati fejlesztési terveiben szerepel olyan kategóriájú MET radar beszerzése és telepítése, amely a meglévő radarrendszerükkel együtt megfelelő minőségű radarképet szolgáltathatna a jégeső elhárításnak, továbbá biztosíthatná az ország teljes MET radar fedését is. Ezen MET radar beruházás előrehozása kiválthatná a NEFELA hármas-hegyi radarját.

A KvVM hivatalos állásfoglalása szerint az épületekkel fedett terület természetvédelmi szempontból roncsolt terület. Amennyiben a radar állomás itt épülne meg, az valószínűleg nem károsítaná a természetet. A radartorony kizárólag a meglévő építmények helyén, a jelenlegi, e célra kialakított területen valósulhatna meg. A tervezett beruházás szempontjából további előnye a területnek, hogy aszfaltút és energiaellátás vezet fel a csúcsra, így a radar állomás meglévő infrastruktúrára való rátelepítése vélhetően nem fog többletterhelést jelenteni a védett természeti területekre, és azok állapotára.

A különféle elektromágneses funkciók „kibékítése” szempontjából, amely a Hármas-hegy esetében (is) fontos szempont, analógiák alapján érdekesek lehetnek a Tubes kapcsán megfogalmazott lehetőségek. A katonai rádió relé állomások, valamint távolkörzeti repülésirányító rádióállomások hely igénye a korszerűsítési és szervezeti változásoknak megfelelően csökken, így kisebb területen, a meglévő 60 m magas antennatorony mellett, konténerekben kerülnének elhelyezésre a berendezések, távfelügyeleti üzemeltetéssel. A szükséges antennákat a radartorony fogadni tudja. Amennyiben polgári tulajdonosokkal (Pannon-GSM) a megegyezés létrejönne, úgy az általuk üzemeltetett acéltoronyról is áttelepíthetők lennének az antennák a radartoronyra, így mind az öt acél szerkezetű árboc, illetve toronyépítmény elbontható lenne. A radartorony megfelelően megválasztott magassága biztosítja, hogy kölcsönös zavarással nem kell számolni. A Kormányzati Frekvenciagazdálkodási Hivatal bevonásával külön kölcsönhatásban kellene vizsgálni a misinai TV tornyon és a körzetben (Hármas-hegy, Tenkes-hegy, stb.) telepített és működő, polgári és nem polgári célú (ismert és jelenleg még nem ismert) híradástechnikai rendszereket.