B2

A radar-sugárzás hatása az emberi egészségre

- rövid összefoglaló -

I. Nem ionizáló sugárzás hatása az emberi egészségre

I.A.) Sugárforrások az ember környezetében

alapfogalmak

1) Ionizáló sugárzások

- sugárvédelem szempontjából érdekes fogalmak:

- radioaktivitás: mekkora a sugárzás( természetesen ez a fogalom nem azonos a a nem stabil (úgynevezett radioaktív) atommagok bomlásának folyamatával, itt a sugárzás erősségét jelöli) - elnyelt dózis: mekkora a sugárterhelés

- dózisegyenérték: milyen típusú sugárzás

- effektív dózis: mekkora a biológiai hatás

- kollektív effektív dózis: mekkora a populációs hatás

2) Nem ionizáló sugárzások

Sugárzás típusa Frekvenciatartomány Hullámhossz

Ionizáló >3 PHz <100 nm

Nem-ionizáló <3 PHz >100 nm

Optikai sugárzás

Ultraibolya (UV) 3–0,750 PHz 100–400 nm

(nem-ionizáló rész)

UV-C 3–1,070 PHz 100–280

UV-B 1,070–0,952 PHz 280–315 nm

UV-A 0,952–0,750 PHz 315–400 nm

Látható fény 750–375 THz 400–800 nm

Infravörös (IR) 375–0,3 THz 0,8–1000 nm

IR-A 385–214 THz 0,8–1,4 µm

IR-B 214–100 THz 1,4–3 µm

IR-C 100–0,3 THz 3–1000 µm

Rádiófrekvenciás sugárzás (RF) 300 GHz – 0,3 MHz 1 mm – 1000 m

Extrém magas frekvencia (EHF) 300–30 GHz 1–10 mm

Szuper-magas frekvencia (SHF) 30–3 GHz 10–100 mm

Ultra-magas frekvencia (UHF) 3–0,3 GHz 100–1000 mm

Nagyon magas frekvencia (VHF) 300–30 MHz 1–10 m

Magas frekvencia (HF) 30–3 MHz 10–100 m

Középfrekvencia (MF) 3–0,3 MHz 100–1000 m

Elektromos és mágneses terek

Alacsony frekvencia (LF) 300–30 kHz 1–10 km

Nagyon alacsony frekvencia (VLF) 30–3 kHz 10–100 km

3–0,3 kHz 100–1000 km

Extrém alacsony frekvencia (ELF) 0,1–0,3 kHz > 1 000 km

Statikus elektromos 0 Hz µ

és mágneses terek

Az elektromágneses sugárzások a hosszú hullámú rádióadók által kibocsátott sugárzástól a radioaktív bomlások során keletkező (kemény) gammasugárzásig fizikailag ugyanolyan természetű jelenségek. A különböző elnevezések gyakorlati alapúak, hasonló érzékszervi (pl. látható fény), műszaki (rádióhullám) vagy (bio)fizikai (mikrohullám) hatású sugárzási tartományok megjelölésére alkalmazzák őket. A megkülönböztetés fizikai alapja a sugárzás másodpercenkénti rezgésszáma vagyis a frekvencia (a latin szó jelentése kb. gyakoriság). Másodpercenként 1 rezgés=1 Herz, rövidítve Hz, másodpercenként ezer rezgés 1 kiloHerz (KHz), másodpercenként egymillió rezgés 1 MegaHerz (MHz), másodpercenként egymilliárd rezgés 1 GigaHerz, (GHz), másodpercenként ezer milliárd vagyis 1 billió rezgés 1 TeraHerz (THz), másodpercenként ezer billió rezgés 1 PetaHerz (PHz). Mint látható, a Herz előtt használt előtagok mindig ezerszeres ugrást (három nagyságrend) jelentenek. A sugárzási tartományok gyakorlati megnevezése a frekvencia szerint növekvő sorrendben: rádiófrekvenciás sugárzás, rövidítve RF (ennek „lágyabb” tartománya a közönségesen rádiósugárzásnak nevezett sugárzás, „keményebb”, vagyis magasabb frekvenciájú részét nevezik mikrohullámú sugárzásnak); infravörös sugárzás, látható fény, ultraibolya sugárzás, röntgensugárzás, gammasugárzás. Az átmenet folyamatos, az elhatárolás emiatt némileg önkényes; az egyes tartományokon belül az alacsonyabb frekvenciájú sugárzást gyakran a lágy vagy közeli, a magas frekvenciájút kemény ill. távoli jelzővel különböztetik meg, az ultraibolya tartományt A, B, C al-tartományra is szokás felosztani, ahol a C a legkeményebb; a látható tartományban a színeket is alkalmazzák a frekvencia körülbeli megjelölésére.

A megkülönböztetés alternatív módja a hullámhossz megadása. A hullámhossz fordítottan arányos a frekvenciával, vagyis minél kisebb a frekvencia, annál nagyobb a hullámhossz. A sugárzás energiája a frekvenciával arányos, következésképpen a hullámhosszal fordítottan arányos, vagyis a rádióhullámok energiája a legkisebb, a gammasugárzásé a legnagyobb. A 100 nanométernél rövidebb hullámhosszú vagyis nagyobb frekvenciájú (távoli ultraibolya, vagyis UV-C sugárzás, ill. az annál még nagyobb frekvenciájú sugárzások, vagyis a röntgen- és gammasugárzás) energiája elegendő ahhoz, hogy kémiai kötéseket felhasítson. Ezek az ionizáló sugárzások. A kisebb frekvenciájúak: a lágyabb ultraibolya, a látható fény, az infravörös, a mikrohullámú és a különféle rádiófrekvenciás sugárzások energiája egyre kisebb, ezeket összefoglalva nemionizáló sugárzásoknak is nevezik.

Adott frekvenciájú sugárzás különböző intenzitású lehet, amit a vizsgálatunk tárgyát jelentő rádiófrekvenciás sugárzásoknál a sugárzást keltő berendezés (adó) teljesítményével szoktak jellemezni. (Illusztrációként: a kézi mobiltelefon 1 watt körüli teljesítményű, a mobiltorony néhányszor tíz wattos, egy konyhai mikrohullámú melegítő készülék 6-800 watt, a tervezett radarberendezés „adója”, néhány ezer Watt vagyis kW, a rádió- és televízió-adótornyoké több száz kilowatt teljesítményű.)

A radar (angol mozaikszó) egy készülék neve, amely rádiófrekvenciás sugárzás kibocsátásával és a visszavert sugárzás értékelésével mozgó tárgyak helyzetének meghatározására használatos. A mobiltelefonok által általánosan használt 900 és 1800 MHz-es sugárzástartománya a mikrohullámok tartományába esik. A tubesi radarberendezés által használt sugárzás tervezett frekvenciája 1.45 GHz. A háztartási mikrohullámú sütők frekvenciája 2.5 GHz körüli.

Ezen rövid összefoglaló alapján is le lehet vonni azt a következtetés, hogy a rádió és tv-adók energiája és teljesítménye nagyságrendekkel nagyobb, mint a radaroké, és, mint az alábbiakból látni fogjuk, még a radaroknál nagyságrenddel kisebb energiájú és teljesítményű mobil átjátszó tornyokkal kapcsolatban sem lehet kimondani 100 %-os biztonsággal, hogy semmilyen káros egészségügyi hatásuk nincs. Fontos tény, hogy a mobiltelefon-bázisállomások telepítését sugáregészségügyi tervbírálatok előzik meg, a telepítést pedig úniós előírások szabályozzák.

A nem ionizáló sugárzás biológiai hatásai

- termikus hatás: 1oC foknál nagyobb hőmérsékletemelkedéssel járó hőhatás lehetséges

- atermikus hatás: hőmérsékletemelkedést kompenzálja a szervezeti termoreguláció

- nem-termikus hatások: nem járnak hőmérsékletemelkedéssel, nem aktiválódik a termoreguláció

Sugárhatás szempontjából fontos tényezők:

- heterogén dozimetria

- Fajlagosan elnyelt teljesítmény (SAR – Specific Absorption Rate – W/kg)

- Standard Erythema Dózis ( 1 SED = 100 J/m UV irradiáció)

- Elektromos térerősség (V/m)

Ugyancsak jellemző szám a teljesítménysűrűség – lásd még a 63/2004. (VII.26.) ESzCsM rendelet 2. § k) pontját – ami a felületre merőlegesen beeső sugárzott teljesítmény osztva a felület területével (W/m2).

Jellemző egészségkárosodások lehetnek nagy dózis esetén: erythema (bőr gyulladásos pírja), katarakta (a szemlencsében kialakuló homályosság), átmeneti sterilitás, bőrdaganatok, neuroendokrin hatások.

I.B.) Gyakorlati megfontolások a nem ionizáló sugárzás elleni védelemben, AJÁNLÁSOK

? Laserek

- orvosi- (szemészet, sebészet, bőrgyógyászat), fogorvosi laserek, laser-mutatók, CD-lejátszók,ipari laserek, áruházi vonalkód-leolvasók

- szemre irányítva, vagy tükröző felületekről a szembe világítva retina-károsodást, szaruhártya-sérülést, lencsehomályt okozhatnak.

- nagyobb teljesítményű laserek bőrsérülést, égést okozhatnak

- biztonsági szabályok betartása, szükség esetén védőszemüveg alkalmazása

-

? Mikrohullámú sütők

- otthoni sütők sértetlen védőráccsal biztonságosak

- nagyobb ipari készülékek vagy nem kellő védelemmel ellátott berendezések egyes adatok szerint növelhetik a spontán vetélés esélyét

- a fokozott expozíció lehetőségének fennállása esetén várandós nőket más munkakörbe kell áthelyezni

- hasonló megítélés alá esnek az orvosi (fizioterápiás) alkalmazású, diatermiás készülékek, amelyek szintén RF és MW tartományban sugároznak

? Magasfeszültségű távvezetékek

- expozíció elsősorban ELF és EMF tartományban

- számos kórképpel való összefüggés lehetősége felmerült (elsősorban depresszió és egyes daganatos betegségek), de a különböző esethalmozódásokkal kapcsolatban kialakult gyanúk nem kerültek egyértelmű megerősítésre

?Mobiltelefonok

- RF, EMF és mikrohullámú expozíció;

- a készülékeknek termikus hatása van, de elhanyagolható mértékű

- nem-termikus hatásnak tűnik a vér-agy gát permeabilitásának növelése, de ennek pontos mértéke jelentősége egyelőre nem tisztázott

- eddigi epidemiológiai vizsgálatok nem igazoltak összefüggést egyes agydaganatok és a mobiltelefon-használat között sem

- óvatossági okokból (széleskörű elterjedtség), azonban bizonyos nemzetközi elektromágneses kibocsátási korlátok le vannak fektetve

?Katódsugárcsöves berendezések, TV-képernyők, monitorok

- minimális, és egészségi szempontból elhanyagolható UV, VIS, és IR expozíció, rtg. expozícióval nem kell számolni, fő expozíció: EMF

- nem szólnak meggyőző adatok amellett, hogy bármely, sugárzásból származó egészségkárosodást okoznának, a fő egészségi megfontolások elsősorban ergonómiai jellegűek (mozgásszervi problémák, szem kifáradása…)

? Szoláriumi ágyak, napágyak

- jelentős UV expozícióval járnak

- néhány kontraindikáció (ICNIRP):

- életkor < 18 év

- anamnézisben napon való leégés, erre hajlamosító bőrtípus (I, II)

- nagyszámú anyajegy

- anamnézisben vagy családban előforduló bőrdaganat

- egyes fotoszenzibilizáló gyógyszerek szedése (pld.: tetraciklinek, szulfonamidok, amiodaron, tiazidok, NSAID-k, fenotiazinok, nalidixsav)

- Egészséges használathoz fontos a műszaki kontrol, valamint a szemvédelem

II. NEMZETKÖZI EREDMÉNYEK A RADAR – és más nem ionizáló - SUGÁRZÁSSAL ÖSSZEFÜGGÉSBEN

Legfontosabb természetes eredetű nem-ionizáló sugárforrásunk a Nap, aminek ultraibolya (UV) komponense a legismertebb veszélyes rákkeltő. Még a XIX. század végén fedezték fel, hogy az emberi bőrrák kapcsolatba hozható a napfénnyel, amit aztán számos kísérletben bizonyítottak. Az epidemiológiai adatok tanúsága szerint több mint 2 millió nem-melanoma bőrrák és megközelítően 200 000 rosszindulatú melanoma keletkezik a Földön minden évben. Bizonyított, hogy a melanoma kockázata is összefügg a szakaszos UV-expozícióval, különösen a gyermekkorban és a szoláriumlámpák expozíciójával, bár ez utóbbi eredmények még csak előzetesek.

A rádiófrekvenciás hullámok egészségkárosító hatásának vizsgálata az elmúlt években igen felgyorsult. Ez egyrészt köszönhető a mobiltelefonok kiterjedt használatának, valamint a gyakran felröppenő és sokkoló hatású híreknek az agydaganatos megbetegedések esetleges növekedését illetően. Sajnos mind a mai napig kevés és nem meggyőző epidemiológiai felmérés eredményei állnak rendelkezésünkre. A rádiofrekvenciás és mikrohullámú sugárzások által gerjesztett hőhatás a szervezet belső víztartalmának felmelegítése révén érvényesül. Minthogy energiájuk több százszor alacsonyabb, mint ami a molekuláris kötések felbontásához szükséges, ezért nagyon hosszú ideig nem is foglalkoztak rákkeltő tulajdonságaik mélyebb megismerésével. Jelenleg számos in vitro vizsgálat és in vivo állatkísérlet folyik, hogy a karcinogenezis valamennyi lépését nyomon kísérve bizonyossággal megállapítható legyen: van-e rákkeltő hatásuk ezeknek a sugárzásoknak? Az iniciáció tanulmányozása során nem tártak fel genotoxikus hatást, a promócióról és progresszióról szóló közlemények viszont egymásnak ellentmondó eredményekről számolnak be. A következtetésekhez szükséges adekvát dózis- hatás viszonyok az embernél nem rekonstruálhatók és igen nehezen mérhetők, ezért az állatkísérletek eredményei alapján úgy vélik, hogy a promócióban a proliferációs szignál átadásában bekövetkezett változásokért a hőhatás, illetve a hősokk szerepe nem hagyható figyelmen kívül. A mikrohullámú sugárzás ún. impulzusmodulált fajtája a radarok által biztosított navigációban, a repülőgépek irányításában, a rakétaelhárító rendszerekben terjedt el. Olasz és horvátországi tanulmányok az impulzusmodulált mikrohullámú sugárzás genotoxikus hatását igazolták,ugyanakkor más laboratóriumok ezt nem erősítették meg.

TV-tornyok, átjátszók és rádióállomások közelében élőknél vagy dolgozóknál (Hawaii, Ausztrália, Egyesült Királyság, Lengyelország) valamivel magasabb relatív kockázatot írtak le a daganatok kialakulására, mint a távolabb élő embereknél. Néhány állatkísérlet adatai szintén rákkeltő hatást igazoltak, bár a karcinogenitásra vonatkozó megnyugtató választ majd csak elegendő és megbízható adatok birtokában adhatunk. A Nemzetközi Rákkutató Ügynökség jelenleg is dolgozik a problémán.

2004-ben az ENSZ Nemzetközi Bizottsága, az ICNIRP (International Comission on Non-Ionizing Radiation) Epidemiológiai Bizottsága összefoglalót készített a rádiofrekvenciás sugárzások egészségre gyakorolt hatásairól.

Ennek alapján a radar által kibocsátott sugárzásokkkal kapcsolatban – mint már a bevezetőben is megállapítatott – fontos a heterogén dozimetria. Viszonylag magas az expozíció az átjátszó állomások és a radar-állomások közvetlen közelében dolgozó munkások esetében. Náluk főleg a bevezetőben is már említett termikus hatások miatt fájdalom és gyulladás alakulhat ki, hasonlóan a diatermiás fizioterápiás készülékek hatásához.

E hatás mechanizmusa alapján különböző nem-ionizációs sugárzások esetében a hőre különösen érzékeny szövetek károsodása alakul ki – herék, szemlencse, központi idegrendszer. Állatkísérletekből ismert, hogy nincs direkt genotoxikus hatása az RF expozíciónak, így amiatt direkt hatásként nem alakul ki állatokban DNS mutáció, vagy más genetikai lézió. Kisérletes sejtvonalakon (onkotranszgenikus egér-modell) azonban két, egymásnak részben ellentmondó kísérletben bizonyos rákos burjánzást detektáltak. A kísérletes, transzgenikus sejtvonalak és a humán analógia ilyen esetekben erősen vitatott.

Az expozíciónak kitett lakosság tekintetében kiemeli a tanulmány az USA Tengerészet radar expozíciónak kitett munkásainak magas, 100 mW/ cm2 radar-sugár teljesítménysűrűségét, mint foglalkozási expozíciót. Ennek alapján kimondható, hogy néhány foglalkozás magas RF-s sugár expozíciót jelent az ezt űzőre, és így nagy kockázatot foglalkozási megbetegedésre.

Ilyen foglalkozási expozíció hatására leírták a leukémia magasabb kockázatát radarnak kitett tengerész-veteránokon, hererák szignifikánsan magasabb előfordulását is (visszatekintő vizsgálat, önbevallás alapján), de ezekben az utóbbi esetekben nem sikerült egyértelműen bizonyítania a foglalkozás és a betegség összefüggését. Hererákot találtak azonban olyan rendőröknél – csoportos előfordulás, 6 fő esetében --, akik korábban rutinszerűen használtak közlekedési radar-berendezést.

Szemlencse-melanóma előfordulását írták le otthoni mikrohullámú berendezés, illetve radar esetében is, -- legalább hat hónap expozíció, napi több órán keresztül -- de a radar expozíció növekedésével nem állt arányban a melanoma előfordulása.

Kardiovaszkuláris megbetegedés – vérnyomásemelkedés, gyors illetve lassú szívverés – akut megjelenését is leírták a volt Szovjetunió mikrohullámnak kitett munkásai esetében, de a későbbi kutatások a tünetek megjelenését a radar-munkások, pilóták, rádióadó közelében dolgozók esetében túlságosan véletlenszerűnek találták.

Katarakta előfordulása a termikus hatás miatt valószínű lehet, ugyanis laboratóriumi vizsgálatok kimutatták, hogy a szemlencse fokozottabban érzékeny meleg hatásra, így akár egy akut expozíció is károsodást okozhat. Egy 1965-ös kórházi jelentés azonban egyáltalán nem írt le több kataraktát a radar-munkások között, mint egyéb betegséget náluk.

Összességében megállapítható tehát, hogy jelenleg csak olyan kutatási eredmények állnak rendelkezésre, melyek nem adnak következetes és meggyőző bizonyítékokat arra, hogy oki összefüggés állna fenn az RF expozíció és az egészségügyi hatások között. bár a kivételesen intenzív kitettség (pl. radarkezelők) esetében az összefüggés fennállása nem zárható ki.

III. Elektromágneses expozíció várható terhelése a Tubesre tervezett radar környezetében

A telepítés előtti tervbírálatban számítások és becslések történtek a radarsugárzás expozíciós paramétereire vonatkozóan, úgymint a levegőben mérhető teljesítménysűrűségek várható értékei, az emberben elnyelt fajlagos teljesítmény (SAR) becsült értékei, az emberben elnyelt radiofrekvenciás impulzus energia becsült értékei vonatkozásában, illetve a védőtávolságok tekintetében az expozíciós paraméterek és az érvényben lévő hazai és EU egészségügyi határértékek szerint.

1) A lakossági expozíciós határértékek betarthatók Pécs és más környékbeli településeken.

A lakosságra vonatkozó expozíciós határértéket a 63/2004 ESzCsM rendelet tartalmazza, ami megegyezik az EU 1999/519/EC jelű ajánlásával, illetve az ENSZ vonatkozó ICNIRP (1998) irányelvével.

2) Vizsgálatok szerint a 10 km-nél közelebb eső települések a radar melléknyalábjába esnek ezért az expozíció alacsony, a távolabbi települések esetében a távolság miatt a határértékek biztonsággal betarthatók. Ezt előzetes számításokkal alá lehet támasztani. Ezeket az előzetes számításokat Pécs és a környező települések esetében elvégezték.

3) Javasolták, hogy a radartelepítés előtt és után, expozíció mérések történjenek azokon a helyszíneken, ahol a várható expozíció a legnagyobb. Ilyen vizsgálatok a másik két hazai radar esetében is (Békéscsaba, Bánkút) megtörténnek, illetve megtörténtek. Itt kiemelendő, hogy a Misinatetőn lehet csak – a fent felhívott rendelet szerint megállapított -- az egészségügyi határérték feletti impulzus csúcsot mérni (érték: 600 µW/cm2, Misinatetőn: 949, 29 µW/cm2). Szakértők szerint azonban a radar-jelek értékelhetősége szempontjából (ne legyen visszaverődés) a Misinatetőt a radarsugárzás u.n. „kikapuzással” nem érné.

4) Javasolják Pécsett egy rádiófrekvenciás (RF) monitorrendszer kiépítését és működtetését, hogy lakosság mindig tájékoztatva legyen az expozícióról, és ellenőrizni lehessen, hogy aradar üzemeltetői az előírásokat betartják-e.

5) A Tubes hegyen működő kilátó esetében meg kell vizsgálni, hogy milyen technikai és/vagy műszaki megoldásokkal lehet biztosítani a határértékek betarthatóságát. A radar

közelsége miatt csak melléknyalábok érhetik a kilátót, de szinten a közeltér miatt a várható expozíció nehezen számolható előre. Ezért ebben az esetben a más helyszíneken (pl. Békéscsaba), a telepítést követően lehet, illetve kell megvizsgálni, szükséges-e valamilyen további technikai védelem (pl. árnyékolás, reflexiómentesítés).

6) A tubesi kilátó esetben azt is meg kell vizsgálni, hogy a radar épületére elhelyezendő további rádiófrekvenciás antennák, mekkora mértékben járulnak hozzá a kialakuló expozícióhoz. Ez azért szükséges, mert minden esetben az embert érő összes rádiófrekvenciás expozíciót kell tekintetbe venni.

Felhasznált DOKUMENTUMOK, IRODALOM

• Epidemiology of Health Effects of Radiofrequency Exposure

ICNIRP (International Commission for Non-Ionizing Radiation Protection) Standing Committee on Epidemiology:

Anders Ahlbom,1,2 Adele Green,3 Leeka Kheifets,4 David Savitz,5 and Anthony Swerdlow6

1Institute of Environmental Medicine, Karolinska Institutet, Stockholm, Sweden; 2Stockholm Center for Public Health, Stockholm,

Sweden; 3Epidemiology and Public Health Unit, Queensland Institute of Medical Research, Brisbane, Australia; 4Department of

Epidemiology, School of Public Health, University of California at Los Angeles, Los Angeles, California, USA; 5Department of

Epidemiology, School of Public Health, University of North Carolina at Chapel Hill, Chapel Hill, North Carolina, USA; 6Section of

Epidemiology, Institute of Cancer Research, Sutton, Surrey, United Kingdom

VOLUME 112 | NUMBER 17 | December 2004 • Environmental Health Perspectives

• Health and

electromagnetic fields

EU-funded research into the impact of

electromagnetic fields and mobile telephones on health, European Comission

• THE INTERNATIONAL EMF

PROJECT

Progress Report

June 2007-2008, WHO

• Biological Effects of Microwaves and Mobile Telephony

K. Sri Nageswari

Professor & Head,Department of Physiology

Govt. Medical College & Hospital, Prayaas

Building Sector 38, Chandigarh, India

Proceedings of the International Conference on Non-Ionizing Radiation at UNITEN (ICNIR 2003)

Electromagnetic Fields and Our Health

20th – 22nd October 2003

• Kémiai és fizikai tényezők szerepe a daganatok kialakulásában, Gundy SaroltaOrszágos Onkológiai Intézet, Diagnosztikus Onkocytogenetikai Osztály, Budapest,Magyar Onkológia 50:5–18, 2006

• FODOR JÓZSEF ORSZÁGOS KÖZEGÉSZSÉGÜGYI KÖZPONT

Országos „Frédéric Joliot-Curie"

Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet

ELEKTROMÁGNESES EXPOZÍCIÓ VÁRHATÓ TERHELÉSE A TUBES

HEGYEN TELEPÍTENDO 3D RADAR KÖRNYEZETÉBEN

(TELEPÍTÉS ELOTTI TERVBÍRÁLAT), 2006. február

• HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM

TECHNOLÓGIAI HIVATAL

LÉGVÉDELMI FEJLESZTÉSI

PROGRAMIRODA

KIVONAT

ELEKTROMÁGNESES EXPOZÍCIÓ VÁRHATÓ TERHELÉSE AZ ORSZÁG

TERÜLETÉRE TELEPÍTENDO 3D RADAROK KÖRNYEZETÉBEN

(TELEPÍTÉS UTÁNI EXPOZÍCIÓ VIZSGÁLAT), 2006. augusztus

• AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE (javaslat!)a munkavállalók fizikai tényezők (elektromágneses terek) hatásából keletkező kockázatoknak való expozíciójára vonatkozó egészségügyi és biztonsági minimumkövetelményekről szóló 2004/40/EK irányelv (18. egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikke (1) bekezdésének értelmében) módosításáról

• 63/2004. (VII. 26.) ESzCsM rendelet

a 0 Hz-300 GHz közötti frekvenciatartományú elektromos, mágneses és elektromágneses terek lakosságra vonatkozó egészségügyi határértékeiről

Mogyorósi Dorottya dr.