A környezet- és természetvédő szervezetek képviselőivel találkozott dr. Fülöp Sándor

Hatodik alkalommal szervezett találkozót a civil szervezetek képviselői számára a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa irodája december 14-én az Országgyűlési Biztosok Hivatalában. Az eseményen a JNOI munkatársai az iroda működéséről és eredményeiről beszéltek, a környezet- és természetvédő szervezetek képviselőinek pedig lehetőségük volt arra, hogy kérdéseket, valamint javaslatokat tegyenek az ombudsmannak. A rendezvényen közel 30 civil szervezet képviselője vett részt.

Dr. Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa a szokásoknak megfelelően ebben az évben másodszor találkozott a civil szervezetek képviselőivel. A rövid köszöntő után az ombudsman bemutatta az iroda által ebben az évben megnyert ügyeket: Tubes, Szerencs, Páty, Dunakeszi láp, BÉM, Érdi génbank, Víziközmű privatizáció, Red Bull repülőverseny.

Fülöp Sándor elmondta, hogy az iroda munkatársai a vizsgálatok során több jog- és tudományágat ötvözve, konzultációkon keresztül vizsgálódnak, igyekeznek minél több véleményt meghallgatni, figyelembe venni. Az iroda alapelve, hogy ügyfélnek nem mond nemet, a hatékonyság fokozása érdekében azonban szükségszerű volt a kisebb ügyek uniformizálása, ami előre meghatározott módon teszi lehetővé a gyorsított eljárást. Ezen kívül a legnagyobb ügycsoportokban, a levegőtisztaság védelem és a zajszennyezés terén és egy általános állásfoglalás kiadását is elindítottuk.

Az utóbbi néhány hétben adta ki az iroda a Hungaroringgel, Visnyeszéplakkal és a Ferihegyi repülőtérrel kapcsolatos állásfoglalásokat, a vörösiszap katasztrófa következtében indult vizsgálati anyag is készül. A JNOI kisebb ügyekben is próbál változásokat elérni. Az év elején kezdődtek a zaj és a levegő jogi szabályozásával kapcsolatos kutatások, melyek keretében az iroda munkatársai 8-10 kérdéssel fordultak a felügyelőségekhez, ügyészségekhez, bíróságokhoz. 2010 őszén a vizsgálatok zárásaként két téma-összefoglaló konferencia került megrendezésre (zajvédelem, levegővédelem), ahol a különböző tudományágak képviselői a JNOI munkatársaival megvitatták a vizsgálatok eredményeit, az összefüggéseket, valamint felhívták a figyelmet a rendszerhibákra is.

A kormányváltás miatt a jogalkotásban való részvétel terén is számos új típusú ügy jelent meg. Az Alkotmány módosításához elkészült a biztosi állásfoglalás, a Ket. változtatásával kapcsolatban pedig sikerült kompromisszumot elérni a civil szervezetek részvételi lehetőségeinek kisebb korlátozása érdekében. Aktívan foglalkoztak a munkatársak a levegős kormányrendelettel, a a hulladékgazdálkodási törvénytervezettel, szoros volt az együttműködés a parlamenti Fenntartható Fejlődés Bizottsággal. Az új Alkotmány koncepciójába bekerült a jövő nemzedékek képviselete és az egészséges környezethez való jog, ami az ombudsman szerint az összes többi jog alapja. Alkotmányozás témában a JNOI 2011 februárjára nemzetközi konferenciát tervez, ahol a vizsgált témákban javaslatokat tesz majd a helyzet további javítására.

Az ombudsman szólt a stratégiai-tudományos területeken végzett munkákról is. Kiemelte az októberben rendezett „A Duna ökológiai szolgáltatásai” konferenciát, mely 17 tudományágat átfogva 17 előadóval került megrendezésre. A rendezvény felhívta a figyelmet a rendszerszemléletű gondolkodásra, arra, hogy csak olyan döntést szabad hozni, amely a többi ökölógiai szolgáltatás fennmaradását és érdekeit is figyelembe veszi. A JNOI munkatársai ebben az évben közel 150 konferencián tartottak előadást.

Az iroda nagyon jó nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik. A jövő nemzedékek országgyűlési biztosa tagja a Balaton csoportnak, valamint a World Future Councilnek, és számos európai ország szakértőivel áll rendszeres munkakapcsolatban. Munkájának elismeréseként könyvelhetjük el, hogy már más országokban is tervezik a JNOI-hoz hasonló intézmény bevezetését. Végezetül Fülöp Sándor elmondta, hogy az EU is rendszeresen használja az irodától kapott anyagokat, állásfoglalásokat, kutatásokat, és hazánk jövő évi elnöksége alatt is sok mindenben számítanak az iroda munkájára (pl. Aarhus munkacsoport vezetése).

A találkozó második felében az ombudsman a résztvevők kérdéseire válaszolt. A civil szervezetek jelenlévő képviselői a gondok között említették a rossz minőségű hatósági, igazságügyi szakértői tevékenységet, a zavaros vízgazdálkodási helyzetet, a következetlen jogalkalmazást és a nehézkes hozzáférést a nyilvános adatokhoz. A civilek felhívták az iroda figyelmét arra is, hogy hazánkban az 1997-es törvény előírása ellenére nincsenek még kijelölve természeti területek, a Víz Keretirányelv végrehajtására pedig nincs költségvetési forrás elkülönítve. A résztvevők szót ejtettek a törvénytervezetek rövid véleményezési idejéről, területfejlesztési kérdésekről, a hulladékgazdálkodási törvény módosításáról, a mennyiségarányos szemétdíj bevezetésének lehetőségéről, az inert építési hulladék ártalmatlanításáról, sportpályák beépítéséről és fakivágásokról is. Több vendég is elismerően nyilatkozott ugyanakkor a JNOI által a közelmúltban szervezett Duna-konferenciáról, a kiadott Duna-állásfoglalásról és annak eredményeiről.