JÖVŐ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŰLÉSI BIZTOSA
JÖVŐ
NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŰLÉSI BIZTOSA
1051
Budapest, Nádor u. 22.
1387
Budapest, Pf. 40.Telefon: 475-7100 Fax: 269-1615
Ügyszám: J-5965/2008.
Ügyintéző: dr. Erdei Mónika
Tárgy: Piliscsaba
Iosephinum szabályozási terv
A Piliscsabáért Egyesület 2008. 11. 17-én fordult panasszal a
jövő nemzedékek országgyűlési biztosához, amelyben kifogásolta a
Piliscsabai Pázmány Péter katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karának
szomszédságában található terület – a Iosephinum –Iosephinum
szabályozási tervének elfogadására irányuló eljárás szabályszerűségét.
2.
A panaszban kifogásolta az egyes tervek, illetve programok környezeti
vizsgálatáról szóló 2/2005. (I. 11) korm. rendeletben foglalt vizsgálat
lefolytatásának hiányát, az egyeztetési folyamat során a lakossági
vélemények nem kellő mértékben történő figyelembe vételét. Kifogásolták
továbbá egyes, szabályozás alá vont ingatlanok – Piliscsaba 085/15 és
085/16 hrsz – ingatlanjogi státuszának rendezetlenségét.
3.
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX.
törvény (Továbbiakban: Obtv.) 27/B. §(1) bekezdése alapján a jövő
nemzedékek országgyűlési biztosa figyelemmel kíséri, értékeli és
ellenőrzi azon jogszabályi rendelkezések érvényesülését, amelyek
biztosítják a környezet és a természet (a továbbiakban együtt:
környezet) állapotának fenntarthatóságát és javítását. Feladata a
mindezekkel kapcsolatban
tudomására jutott visszásságok kivizsgálása vagy kivizsgáltatása, és
orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedések kezdeményezése.
4.
Az Obtv. 27/B § (3) f) pontja alapján a jövő nemzedékek országgyűlési
biztosa feladatának ellátása érdekében megismerheti és véleményezheti a
helyi önkormányzatok hosszú távú fejlesztési, területrendezési,
valamint a jövő nemzedékek életminőségét egyébként közvetlenül érintő
terveit és koncepcióit.
5.
Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi
LXXVIII. törvény (továbbiakban: Étv.) indokolása szerint „a
településrendezés igen sokirányú tevékenység gyűjtőfogalma, mely
lényegében a település területének megfelelő felhasználását és az ezzel
kapcsolatos építkezést, ezek révén a kedvező településszerkezet és
településkép kialakítását, továbbá a település működőképességét
biztosító feladatok megvalósítását jelenti. Az emberi élet egyik
elkerülhetetlen velejárója az építés, melynek során az ember
erőteljesen beavatkozik a természetes környezet viszonyaiba. A
településrendezés célja, hogy a benne meghatározott rendszer és módok
szerint alakuljon ki az építéssel a település. A településrendezés
feladata a településfejlesztési döntések megvalósítása érdekében a
legmegfelelőbb műszaki megoldások kimunkálása (hol, hogyan) és tervi
megfogalmazása.”
6.
Tehát az, hogy az adott területi egységre később mi építhető majd, ott
milyen tevékenység folytatható, mindez milyen feltételekkel, a
településrendezési eljárásokban dől el. A jogterület hangsúlyosan
érinti a környezetvédelmet is, hiszen a területfejlesztés, a használat,
és a kapcsolódó építkezés mindig beavatkozást jelent a meglevő
környezeti viszonyokba.
7.
Az egészséges környezethez való jog érvényesülése szorosan összefügg a
települések településrendezési tervei által meghatározott épített és
természetes környezetnek a jövő nemzedékek számára történő megóvásával,
ezért kiemelt fontosságú feltétel, hogy a környezet védelmének
általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. tv. 3. § (1) bekezdés e)
pontja alapján a törvényben meghatározott környezetvédelmi alapelveknek
a településrendezés teljes folyamata során is érvényesülniük kell.
8.
1994-től működik a településen található campus épületeiben az 1992-ben
alapított és a következő évben államilag elismert Pázmány Péter
Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kara, amelyen jelenleg mintegy
2500 hallgató tanul. A karhoz négy kollégium és az angolkisasszonyok
szerzetesrend által fenntartott Ward Mária Általános Iskola és
Gimnázium gyakorlóiskola kapcsolódik. A tervezett jelentős beruházások
megvalósításával olyan bázis alakul ki a településen, amely a hazánk
felsőoktatásában, tudományos és sportéletében egyaránt kiemelkedő
jelentőségre tehet szert. A beruházások, megvalósulásuk esetén – az
intézményi háttér biztosításával – nagymértékben hozzájárulnak az
alkotmányban deklarált oktatáshoz és szabadidőhöz való alkotmányos
alapjogok érvényesüléséhez. Ezeknek a – társadalmi szempontból
kiemelkedő értéket közvetítő – fejlesztéseknek során sem sérülhet
azonban az alkotmányban foglalt egészséges környezethez való
alkotmányos jog.
9.
A Piliscsaba Iosephinum szabályozási tervének módosítására irányuló
eljárás során több, az egészséges környezethez való joggal kapcsolatos
visszásság lehetőségét észleltük, ezért vizsgálatot folytattunk le.
10.
Piliscsaba Nagyközség Önkormányzata, valamint a Közép-Duna-völgyi
Vízügyi Igazgatóság megkeresése, valamint több, helyszíni interjú
alapján a következő tényállást állapítottunk meg.
Piliscsaba a Budapesti Agglomeráció területén, a Pilist és a
Budai-hegységet elválasztó völgyben található település. Közigazgatási
területén ered a Kenyérmezői-patak. Jelentős közlekedési útvonalak
mentén helyezkedik el. A Budapest és Esztergom közötti közlekedési
lehetőséget biztosító 10-es számú főút jelentőségét mutatja, hogy egyes
szerzők szerint ezt a nyomvonalat már a rómaiak idején is használták. A
rendszerváltást követően a lakosság száma korábbi adatokhoz képest
jelentős mértékben, mintegy 1500 fővel gyarapodott. Így napjainkban
meghaladja a 7000 főt. Ezt a növekedést főleg a Budapestről a
piliscsabai lakóparkokba települők eredményezték. Napjainkban –
nemzetközi ismertséggel bírva – Piliscsaba legfőbb nevezetessége a
Pázmány Péter Katolikus Egyetem Böcsészettudományi Kara, amely a község
területén működik.
11.
Piliscsaba közigazgatási területén egységes nagyprojektként kezelt, tíz
részprojektből álló fejlesztés megvalósítását tűzte ki célul a
Iosephinum Fejlesztéséért Közhasznú Alapítvány. Ezek egyike a volt
laktanya területén megvalósítani kívánt fejlesztés.
12.
Az egykori Béri Balogh Ádám laktanya területe az 1999. március 26-án
jóváhagyott Településszerkezeti terv alapján vált fejlesztésre kijelölt
belterületté. A beépítésre szánt terület a különleges terület
felhasználási egységen belül „oktatási központok területei” besorolást
kapott. A területtől északra, a 10. számú főközlekedési út túloldalán a
Pázmány Péter Katolikus Egyetem található. A tervezési területet
keleten és délen a Duna-Ipoly Nemzeti Park, valamint a Budai Tájvédelmi
Körzet határolja. A természetvédelmi oltalom alá tartozó erdőterületek
az Országos Területrendezési tervről szóló 2003. évi XXVI. Tv. 3/1.
számú mellékletében lehatárolt, és – ezzel összhangban – a Budapesti
Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló 2005. évi LXIV. Tv. 3/2.
számú mellékletében meghatározott országos ökológiai hálózat részét
képezik, ökológiai folyosó funkciójú területek.
13.
Piliscsaba Nagyközség Önkormányzatának címzett, 2009. 02. 27-én kelt
tájékoztató levelében az Isteni Megváltóról Nevezett Nővérek Magyar
Tartománya Iosephinum kifejtette, hogy a katolikus szerzetesrend a
tulajdonában lévő Iosephinum (volt laktanya) területén egy országosan
kiemelt nagyprojektet szeretne megvalósítani. A tudományos kutatás
valamint az oktatás témakörében megvalósítandó beruházás kapcsán együtt
dolgozik több professzor, valamint oktatási- és kulturális intézmény. A
projekt megvalósítása egy beépítési tanulmányterv elkészítésével
kezdődött, amit Siklósi József Ybl-díjas építész készített. Az
Önkormányzat megrendelésére a tulajdonos szerzetesrend
finanszírozásában készítette el a Budapest Főváros Várostervezési Iroda
Kft. (Továbbiakban: BFVT Kft.) a szükséges Szabályozási Tervet, melynek
vonatkozásában jelenleg is folyik a rendelet elfogadására irányuló
eljárás.
14.
Piliscsaba Iosephinum területén a jelenleg hatályos – Piliscsaba volt
Béri Balogh Ádám laktanya Szabályozási tervéről szóló 10/1999. (IX.
30.) rendelete – szabályozás oktatási, tudományos-kutatási,
sportlétesítmények, kollégium elhelyezésének lehetőségét határozza meg.
A tervezett módosítás elsősorban néhány újabb épület – kutatóintézet,
sportuszoda – elhelyezését, az építési helyek kijelölésének módosítását
jelenti, ezek a változtatások nem jelentik új funkció megjelenését a
területen. Azonban a szabályozás alá vont területen található
karsztakna vízkivételi lehetőségének biztosítását célzó
környezetgazdálkodási tevékenység meghatározásával – valamint a
kitermelt karsztvíz palackozását megvalósító üzem elhelyezésével –– új,
a jelenlegitől eltérő funkció jelenne meg a szabályozási tervben.
15.
Piliscsaba Nagyközség Önkormányzata képviselő-testülete 136/2007. (VI.
19.) sz. határozatában arról döntött, hogy módosítani kívánja a
Piliscsaba volt Béri Balogh Ádám laktanya Szabályozási tervéről szóló
10/1999. (IX. 30.) rendeletét – figyelemmel Iosephinum, Piliscsaba
Önkormányzata és a BFTV Kft. Között létrejött megállapodásra is,
amelyben a Iosephinum jelezte, hogy kötelezettséget vállal a
szabályozás elkészítésére, finanszírozására. A határozat szerint a
tervezés célja, „a tervezési terület és környezete speciális
adottságainak hangsúlyozottabb kiaknázása, a területen a korábban
tervezett funkciók kibővítése, a területre tervezett környezettudatos
alapon működő oktatási-kutatási tevékenység elhelyezhetősége.”
16.
2007. október 9-én TÁJÉKOZTATÓ elnevezéssel a lakosság tudomására
hozták a Iosephinum területének szabályozásáról szóló önkormányzati
döntést. Az Isteni Megváltóról Nevezett Nővérek Magyar tartomány 2007.
október 29-én kelt levelében arról tájékoztatta a polgármestert, hogy a
BFVT Kft a tervet elkészítette. Ezt követően került sor a tervezett
módosítás Étv. 9. § szerinti véleménynyilvánítási eljárásának
lefolytatására.
17.
A tájékoztatást követően több civil szervezet is jelezte részvételi
szándékát a vizsgált eljárásban. A későbbiekben a jövő nemzedékek
országgyűlési biztosához beadvánnyal forduló László Erika, a
Piliscsabáért Egyesület elnöke 2007. október 24-én kelt levelében
kérte, hogy az önkormányzat a Iosephinum szabályozásának módosításával
kapcsolatos eljárásban vegye nyilvántartásba ügyfélként, valamint
jelezte azt, hogy az eljárás további szakaszában az Egyesület részt
kíván venni. A Csaba Gyöngye Környezetvédelmi Egyesület szintén
bejelentkezett, és észrevételeivel tevékenyen részt vett a
településrendezési eszköz módosítására irányuló eljárásban.
18.
A szabályozási terv módosításának elfogadására irányuló eljárás során a
hatóságok több esetben konkrét elvárásokat fogalmaztak meg a
szabályozási terv tartalmával összefüggésben.
Felhívták az Önkormányzat figyelmét – többek között – a környezeti
vizsgálat lefolytatása szükségességének eldöntésére irányuló eljárás
lefolytatására, a természetvédelmi területek közelségéből adódó
követelmények érvényesülésére, valamint a karsztvizek védelmére
egyaránt. A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és
Vízügyi Felügyelőség konkrét előírásában rögzítette, hogy szükségesnek
tartják a szabályozás előírásai között érvényesíteni, hogy „a
területfelhasználás nem járhat a felszín alatti vizek
szennyeződésével.” A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi,
Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, továbbá a Közép-Duna-völgyi
Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság az Önkormányzat figyelmét arra
is felhívta, hogy a település a felszín alatti vizek állapota
szempontjából érzékeny területen fekszik.
19.
A tervezett szabályozás tehát az adott területre alapvetően hasonló
funkciókat telepítene, mint a jelenleg hatályos településrendezési
eszköz. Többnyire a már korábban építési helyként kijelölt területek
építési vonalai módosulnának a szabályozás elfogadása esetén. A
tervezett változtatás új, lényegi eleme viszont az, hogy módosulna a
szabályozási terület lehatárolása, megjelenik a karsztakna
hasznosításának – palackozó üzem létesítésével járó – gondolata,
továbbá egyes építmények, köztük az uszoda létesítése.
A Kvt 1. § (1) bekezdése határozza meg a törvény célját.
Eszerint: a törvény célja az ember és környezete harmonikus
kapcsolatának kialakítása, a környezet egészének, valamint elemeinek és
folyamatainak magas szintű, összehangolt védelme, a fenntartható
fejlődés biztosítása.
21.
A Kvt. 4. § 29. pontja szerint a fenntartható fejlődés meghatározása a
következő: a társadalmi-gazdasági viszonyok és tevékenységek rendszere,
amely a természeti értékeket megőrzi a jelen és a jövő nemzedékek
számára, a természeti erőforrásokat takarékosan és célszerűen
használja, ökológiai szempontból hosszú távon biztosítja az életminőség
javítását és a sokféleség megőrzését.
22.
A Kvt. 3. § (1) e) pontja szerint a Kvt. törvény rendelkezéseivel
összhangban külön törvény rendelkezik az épített környezet alakításáról
és védelméről.
23.
A Kvt. rendelkezéseivel összhangban az Étv. 3. § (1) bekezdésének b)
pontja általános követelményként határozza meg, hogy az épített
környezet alakítását a jogszabályokban előírt környezet- és
természetvédelmi követelményekkel összhangban kell végezni.
24.
Az Étv. 7. § (1) bekezdése meghatározza a településrendezés általános
célját. Eszerint az a települések terület-felhasználásának és
infrastruktúra-hálózatának kialakítása, az építés helyi rendjének
szabályozása, a környezet természeti, táji és épített értékeinek
fejlesztése és védelme, továbbá az országos, a térségi, a települési és
a jogos magánérdekek összhangjának megteremtése, az érdekütközések
feloldásának biztosítása, valamint az erőforrások kíméletes
hasznosításának elősegítése. A (2) bekezdés a
településrendezés feladataként jelöli meg, hogy a település
területének, telkeinek felhasználására és beépítésére vonatkozó helyi
szabályok kialakításával:
a) meghatározza a település összehangolt, rendezett fejlődésének
térbeli-fizikai kereteit;
b) a település adottságait és lehetőségeit hatékonyan kihasználva
elősegítse annak működőképességét a környezeti ártalmak legkisebbre
való csökkentése mellett.
25.
Az Étv. 8. § (1) bekezdése általános érvénnyel mondja ki, hogy a
településrendezés során figyelemmel kell lenni arra, hogy a rendezés
végrehajtásával bekövetkező változások az érintett lakosság
életkörülményeiben, értékrendjében és szociális helyzetében hátrányos
következményekkel ne járjanak. Ennek érdekében biztosítani kell a
területek a közérdeknek megfelelő felhasználását a jogos magánérdekekre
tekintettel, az emberhez méltó környezet folyamatos alakítását,
értékeinek védelmét. Ennek során figyelembe kell venni – a bekezdés a)
és e) pontjai szerint többek között– az egészséges lakó- és
munkakörülmények, a népesség biztonságának általános követelményeit,
továbbá a környezet-, a természetvédelem, a tájhasználat és a tájkép
formálásának összehangolt érdekeit egyaránt, különös tekintettel a víz,
a levegő, a talaj, a klíma és az élővilág védelmére.
26.
A településrendezési eljárások során tehát biztosítani kell a Kvt-ben
meghatározott elvek, elvárások érvényesülését. Kiemelt fontosságot kell
tulajdonítani a Kvt. 6. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott
követelmények érvényesülésének, mely szerint a környezethasználatot úgy
kell megszervezni és végezni, hogy az a legkisebb mértékű
környezetterhelést és igénybevételt idézze elő. Környezetvédelmi
települési önkormányzati feladatként jelentkezik – többek között – a
Kvt. 46. § (1) f) pontja szerint, hogy az önkormányzatnak a fejlesztési
feladatok során érvényesítenie kell a környezetvédelem követelményeit,
elő kell segítenie a környezeti állapot javítását.
A) A szabályozás alá vont
terület lehatárolása
27.
A jelenleg hatályos szabályozás által lefedett terület nagysága,
illetve a lehatárolást érintő változtatások több problémát is
felvetnek, amelyeket a következőkben tárgyalunk. Ahogyan azt a
tényállásban bemutattuk, a tervezett szabályozási terület több ponton
eltér a jelenlegi területi lehatárolástól.
28.
Hazánkban sajnos általános gyakorlatként jelentkezik az a jelenség,
hogy az egyes települések közigazgatási területére – a hosszútávú
tervezés érdekének ellentmondva – elaprózottan, gyakran az Étv. által
lehetővé tett minimális nagyságú területre, vagyis egy-egy telektömbre
vonatkozóan készülnek a szabályozási tervek. Ez a megoldás alapvetően a
befektetői érdekek megvalósíthatóságának kedvez, megnehezíti ugyanakkor
a teljes település területére érvényes fejlesztési elképzelések
következetes végrehajtását, egységes településkép kialakítását, a
Kvt. társadalmi részvétel elvének megvalósítást. Hasonló
probléma jelentkezik Piliscsaba-Iosephinum szabályozási tervénél is,
olyannyira, hogy a szabályozás alá vont terület nagysága még a
minimális mértéknek sem felel meg. Alapvető problémát jelent a
szabályozási területen, hogy a 10. számú főútvonal szélesítésére,
kapaszkodósáv létesítésére irányuló beruházás megvalósulása során,
illetve azt követően az érintett ingatlanok területének kiigazítására
napjainkig a településrendezési eszközökben sem került sor. Nem került
sor a 10. számú főúttal szomszédos, a Budai Tájvédelmi Körzet
területéhez tartozó – 085/9 hrsz-ú – ingatlan telekmegosztásának
ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére sem. Ennek a
telekhatár-problémának eredményeként tehát egy rendezetlen ingatlanjogi
helyzetű területről van szó. A szabályozási terv tervezett módosítása
így nem az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett állapotokat tartalmazza,
hanem a – 10. számú főút esetén a belterület határvonalát módosítva – a
vitás helyzet miatt bizonytalan megvalósulású, jövőben elérni kívánt
állapotot rögzíti.
29.
A tervezett módosítással a szabályozási terület részévé válna az –
Budai Tájvédelmi Körzet területét képező – ingatlanrész, amelynek
területén egy felszín alatti víztározó található. A víztározó közvetlen
összeköttetésben van a karsztaknával, így annak működtetésében komoly
szerepe van. A víztározó területét is magába foglaló településrendezési
lehatárolás azonban szintén nem követi a szabályozási eljárás idején
érvényes ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett telekhatárokat. A 085/9
hrsz-on bejegyzett erdő művelési ágú ingatlan esetében lefolytattak egy
telekalakítási eljárást, melynek során elkészült az E 20/2003. számú
megosztási vázrajz. A telekalakítási eljárást azonban nem követte az
ingatlan adatainak változásának ingatlan-nyilvántartási bejegyzése. A
településrendezési eljárás alapjául ezen vázrajz szolgál. A terület
lehatárolása így ennek az ingatlannak jövőbeni megosztása eredményeként
keletkező 085/15 hrsz-ú ingatlan telekhatárához igazodik. Bizonytalan,
nehezen értelmezhető helyzetet teremt továbbá, hogy a kis nagyságú
szabályozási terület belterületi és külterületi ingatlanokra vonatkozó
szabályozást egyaránt tartalmaz.
a) A
szabályozási terület nagysága
30.
Ahogyan a tényállásban bemutattuk, jelenleg is hatályban van a
Piliscsaba volt Béri Balogh Ádám laktanya Szabályozási tervéről szóló
10/1999. (IX. 30.) rendelete. A szabályozási terület meghatározására
tehát már ennek a rendeletnek a megalkotása során sor került.
Piliscsaba területe 2557 ha, a szabályozási terület pedig mintegy 10 ha
kiterjedésű. A tervezett szabályozás egyértelműen egy adott konkrét
beruházás – a Iosephinum területére tervezett oktatási-kutatási központ
és a hozzá kapcsolódó karsztvíz-kitermelés –megvalósíthatóságát kívánja
biztosítani.
31.
Az Étv. 12. § (1) bekezdése szerint a szabályozási terv a település
közigazgatási területére vagy külön-külön annak egyes - legalább
telektömb nagyságú - területrészeire készülhet. A 2. § 26. pont
meghatározása szerint telektömb:
a telkek olyan csoportja, amelyet minden oldalról közterület vagy
részben más beépítésre nem szánt terület határol.
32.
A szabályozási terv módosítására irányuló eljárás során az Étv. 9. §
(2) bekezdésének megfelelő eljárás során a Közép-magyarországi
Regionális Közigazgatási Hivatal Állami Főépítészi Irodája 2007.
október 24-én kelt levelében kiemelte, hogy a terület lehatárolásának
az Étv. 12. § (1) bekezdésének, illetve 2. § 26. pontjában
meghatározottaknak meg kell felelnie.
33.
A szabályozási területet részben belterületi, részben külterületi
ingatlanok határolják. A területet határoló külterületi ingatlanok a
Budai Tájvédelmi körzet erdő művelési ágba tartozó ingatlanai, vagyis
az OTÉK 6. § (3) bekezdés b) 3. pontjában meghatározott beépítésre nem
szánt területek. A szabályozási terület lakóterülettel érintkező részén
azonban – az alapul felhasznált ingatlan-nyilvántartási térkép szerint
– nem található közterület, azt közvetlenül lakóingatlanok határolják.
34.
Ebből következően a szabályozási terület lehatárolása nem felel meg az
Étv. 12. § (1) bekezdésében és a 2. § 26. pontban meghatározott
minimális szabályozási területet meghatározó feltételeknek. A
szabályozási terület lehatárolása során az Étv. rendelkezései kötelező
érvényűek, azoktól eltérés nem lehetséges.
35.
A Piliscsaba Iosephinum szabályozási terv területi lehatárolása tehát a
szabályozási terület nagysága miatt nem felel meg az Étv. 12. § (1)
elvárásainak. Mivel a jelenlegi vizsgálattal érintett
településrendezési eljárás egy már korábban elfogadott szabályozási
terv módosítására irányul, ezért az eljárásnak a korábbi területi
lehatárolás hibájának kiigazítására kellene irányulnia.
36.
A terület lehatárolása azonban azért is aggályos, mert a tervezett
megoldás nem felel meg az Étv 2. § 26. pontjában meghatározott
telektömb fogalmának egy másik szempontból sem.
Ezt a problémát elemezzük a következőkben.
b) A
szabályozási terület változása: az ingatlan-nyilvántartási térképtől
eltérő területi lehatárolás kérdésköre
37.
A tervezett szabályozás úgy állapítja meg a szabályozási területet,
hogy határvonalát egy jelenleg a közhiteles ingatlan-nyilvántartásba
még be nem jegyzett ingatlan telekhatárához igazítja.
38.
Ahogyan a fejezet bevezetőjében említettük, a tervezett módosítás által
meghatározott szabályozási terület különbözik a jelenleg hatályos
szabályozási terv területétől. Eltérő, vagyis ebben az esetben nagyobb
területről van szó. A módosítás célja, hogy a szabályozásban további,
új funkció – a környezetgazdálkodási terület – számára telephelyet
biztosító, a szabályozási terv módosítására irányuló eljárás időtartama
alatt a közhiteles ingatlan-nyilvántartásba még nem bejegyzett
területtel bővítse a szabályozási területet. A bővített területen
található felszín alatti víztározó ingatlanának tulajdonosa a Magyar
Állam, ugyanakkor a használati jog jogosultja a Iosephinum Közhasznú
Alapítvány.
39.
A jelenleg 085/9 hrsz-ú ingatlan jövőbeni megosztását, a megosztás
ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését követően keletkezik a
085/15 hrsz-ú ingatlan. A jelenleg 085/9 hrsz alatt nyilvántartott
földrészlet teljes egészében a Budai Tájvédelmi Körzet területéhez –
tehát természetvédelmi oltalom alá – tartozó erdőterület. A Budapesti
Agglomeráció területrendezési tervéről szóló 2005. évi XXVI. Tv. 3/2.
számú melléklete szerint ökológiai folyosó besorolású terület.
40.
Az OTÉK 4. § (4) bekezdése szerint a szabályozási terv jóváhagyandó
munkarészét az ingatlan-nyilvántartási térkép hiteles másolatának
felhasználásával kell elkészíteni. A szabályozási terven is fel kell
tüntetni, hogy ,,Készült az állami alapadatok felhasználásával''.
41.
Az ingatlan vonatkozásában telekalakítási eljárás lefolytatására került
sor, amely során Piliscsaba Nagyközség Polgármesteri Hivatala
3159/2004. számú határozatában 2004. június 29-én telekalakítási
engedélyt adott ki a végleges telekalakítás tárgyában. A határozat
szerint a végleges telekalakítási engedély egy évig volt érvényes. A
Budakörnyéki Földhivatalhoz 2004. július 7-én érkeztetett kérelemhez
csatolták a határozat alapjául szolgáló E 20/2003. számú záradékolt
megosztási vázrajzot. A kérelem alapján nem került sor a telekalakítás
átvezetésére, mert a telekalakítással érintett 085/9 hrsz-ú ingatlan
ingatlanjogi helyzete a 10. számó főút szélesítése miatti
területváltozás rendezetlensége miatt nem volt lehetséges.
42.
A 2004. évben kibocsátott telekalakítási engedély alapján tehát a
telekalakítás végrehajtására az engedély érvényességének időtartama
alatt nem került sor. A rendelkezésre álló adatok szerint a
telekalakítási engedély meghosszabbítását sem kérték annak érvényességi
ideje alatt. Jelenleg tehát nem áll rendelkezésre érvényes
telekalakítási engedély.
43.
A tervezett módosítás elfogadására irányuló eljárás során az eljárásban
ügyfélként résztvevő Csabagyöngye Egyesület észrevételére adott
tervezői válasz szerint a 10. számú főút szélesítése miatti
területváltozás rendezésére a rendelkezésünkre álló adatok szerint a
szabályozási eljárás időtartama alatt sem került sor.
44.
Elkészült ugyan, és a Budakörnyéki Földhivatal záradékolta is a 2009.
március 12-én készített E 3/2009. számú újabb megosztási vázrajzot,
amely a korábbi, E 20/2003. számú megosztási vázrajzzal közel azonos
tartalmú – csupán a kialakítani kívánt földrészletek helyrajzi
számozása különbözik attól. A Földhivatal a megosztási vázrajzok
záradékolása során csak a számozást és a területszámítást ellenőrzi.
Azt vizsgálja, hogy a benyújtott vázrajz megfelel-e az érvényben levő
F2 szabvány tartalmi és pontossági követelményeinek, ezeknek a
feltételeknek a fennállását záradékával tanúsítja. Nem vizsgálja
azonban, hogy a telekváltoztatással érintett ingatlan ingatlanjogi
státusza rendezett-e, hogy rendelkezésre áll-e a szabályos eljárás
során kibocsátott telekalakítási engedély. Ezeknek a feltételeknek a
vizsgálatára a kívánt telekalakítás bejegyzésére irányuló eljárás során
kerül sor az ingatlan-nyilvántartásról szóló (Továbbiakban: Inytv.)
1997. évi CXLI. Törvény szabályai szerint. Az Inytv. 8. § meghatározza
az okirati elvet, mely szerint az ingatlan-nyilvántartásban jog
bejegyzésére, jogilag jelentős tény feljegyzésére vagy adatok
átvezetésére csak a törvényben meghatározott okirat vagy jogerős
hatósági, illetve bírósági határozat alapján kerülhet sor. Az Inytv.
28. § (1) bekezdése rendelkezik az ingatlanok adatait érintő változások
átvezetésének feltételeiről. Tehát az ingatlan adataiban bekövetkezett
változás átvezetéséhez a külön jogszabályban meghatározott hatósági
engedély, jóváhagyás vagy igazolás, az ingatlan-nyilvántartási térkép
tartalmát érintő változás átvezetéséhez pedig jogszabályban
meghatározott, ingatlanügyi hatóság által érvényes záradékkal ellátott
változási vázrajz is szükséges. A vázrajzot mindazoknak alá kell
írniuk, akik a változás alapjául szolgáló okiratot aláírják.
45.
A záradékolt vázrajz tehát nem elegendő a változás átvezetéséhez, ahhoz
további feltételeket ír elő a jogszabály. A záradékolt vázrajz az
érvényes telekalakítási engedély, illetve az ingatlan-nyilvántartásba
történő bejegyzés hiányában nem jelenti azt, hogy az ingatlan
ingatlanjogi státusza rendezett és a változás bejegyezhető.
46.
Az ingatlan-nyilvántartási térkép tartalmában pedig csak a bejegyzett
változások alapján történik változtatás.
47.
A jelenlegi lehatárolás tehát nem a közhiteles
ingatlan-nyilvántartásban rögzített, az ingatlan-nyilvántartási
térképen ábrázolt ingatlan-határokhoz kötődik.
48.
Az Étv. 12. § úgy rendelkezik, hogy minimum telektömb nagyságú
területre vonatkozóan lehetséges a szabályozási terv készítése. A 2. §
26. pont meghatározása szerint „telektömb: a telkek olyan csoportja,
…”. Ebből a meghatározásból pedig az következik, hogy mindenképp olyan
egységnek kell alkotnia a szabályozási területet, amely igazodik a
telekhatárokhoz. Nem lehetséges tehát a szabályozási terület
kialakítása a földrészletnél – teleknél – kisebb területi egységhez
viszonyítottan.
49.
Az Étv. 2. § 21. pontja szintén meghatározza a telek fogalmát.
Eszerint: 21. Telek: egy helyrajzi számon nyilvántartásba vett
földterület.
50.
A telek fogalma tehát szükségszerűen feltételezi a terület átvezetésére
irányuló, befejezett ingatlan-nyilvántartási eljárást.
51.
Tehát a szabályozási terv módosítására irányuló eljárás során nem volt
megfelelő a terület lehatárolása, hiszen az nem felelt meg az Étv. 2.§
26. pontjában rögzített telekcsoport feltételnek.
52.
Álláspontunk szerint a telekalakítási eljárásnak mindenképp meg kell
előznie a szabályozási terület változtatását, abba új, jelenleg
bizonytalan státuszú terület bevonását.
c) A
településszerkezeti terv módosításának szükségessége
53.
A szabályozási terület lehatárolásának következő problémáját az
jelenti, amelyet a 10. sz. főút szélesítéséből eredő területi
változások okoznak. Ennek egy része a bizonytalan jogi státuszból
következik, amelyet már elemeztünk az előző részben. További problémát
jelent azonban, hogy a főút szélesítését követően módosult a belterület
határvonala, ezt a módosítást azonban nem vezették át a
településszerkezeti tervben, csak a tervezett szabályozási tervben fog
megjelenni.
54.
Az Étv. 7. § (3) bekezdése meghatározza a településrendezés eszközeit,
amelyek elfogadására, módosítására irányuló eljárásokkal szemben
szigorú feltételek, garanciális szabályok érvényesülésének
követelményét támasztja. Így településrendezési eszköz a
településfejlesztési koncepció, a településszerkezeti terv, a helyi
építési szabályzat és a szabályozási terv.
55.
Az Étv. 2. § 29. pontja határozza meg a településszerkezeti terv – mint
településrendezési eszköz – fogalmát. Eszerint: a településszerkezeti
terv az a településrendezési terv, amely meghatározza a
település alakításának, védelmének lehetőségeit és fejlesztési
irányait, ennek megfelelően az egyes területrészek felhasználási
módját, a település működéséhez szükséges műszaki infrastruktúra
elemeinek a település szerkezetét meghatározó térbeli kialakítását és
elrendezését.
56.
Az Étv. II. fejezete a településrendezés követelményei között külön
szabályozza a településszerkezeti tervre vonatkozó alapvető
követelményeket. A 11. §. (2) bekezdése hangsúlyozza, hogy a
településszerkezeti tervet a település nagyságának megfelelő
méretarányú térképen kell ábrázolni. A 11. §. (2) bekezdése a
továbbiakban meghatározza a településszerkezeti terv kötelező elemeit.
Ennek megfelelően a településszerkezeti tervben meg kell határozni
többek között a bel- és külterületeket, a beépítésre szánt, illetve a
beépítésre nem szánt területeket, azok tagozódását, a település
szerkezetét meghatározó műszaki infrastruktúra-hálózatokat
(főútvonalakat, gyűjtőutakat, közüzemi közmű-gerincvezetékeket,
hírközlő hálózat fő elemeit) egyaránt.
57.
A rendelkezésünkre álló adatok alapján megállapítható, hogy a tervezett
módosítás során a szabályozási terven a 10. számú főút határvonala egy
meghatározott szakaszon kiigazításra kerül, így a település
belterületének határvonala módosul anélkül, hogy a településszerkezeti
terv módosítására irányuló eljárást lefolytatta volna Piliscsaba
Nagyközség Önkormányzata.
58.
A tervezett változtatás a település belterületének határvonalát érinti,
és mint ilyen, a településszerkezeti terv kötelező eleme, melynek
változását át kell vezetni a településszerkezeti terven.
59.
Az Étv. 12. § a szabályozási tervre, mint településrendezési eszközre
vonatkozó követelményeket határozza meg. A (3) bekezdésben alapvető
követelményként határozza meg, hogy a szabályozási tervnek a
jóváhagyott településszerkezeti tervvel összhangban kell lennie,
eltérés szükségessége esetén a településszerkezeti tervet előzetesen
módosítani kell.
60.
A fenti összhang biztosítása érdekében a tervezett szabályozási
terv-módosításra vonatkozó döntéshozatal előtt a településszerkezeti
terv módosítása szükséges.
61.
Az Étv. 2. fejezetének a településrendezési eljárás szabályait tárgyaló
részében a törvény meghatározza azokat az eseteket, amelyek fennállása
esetén a 9. §-ban meghatározott eljárást nem szükséges lefolytatni. Az
Étv. 9. § (10) bekezdésében foglalt felsorolás taxatív, tehát kizárólag
az itt meghatározott esetekben mellőzhető a szabályoknak megfelelő
eljárás lefolytatása. Így nem szükséges a véleményezési eljárás
lefolytatása, amennyiben
Egyszerűsített véleményezési eljárás folytatását írja elő a
9/A. § (1) bekezdése. Ennek értelmében a településrendezési eszköz
módosítása esetén a 9. § (3) bekezdés szerinti véleményeztetés
elhagyható, ha
62.
A fentiek alapján a tervezett módosítás során azonban az egyszerűsített
eljárásokra vonatkozó szabályok nem alkalmazhatók. A 10. számú főút a
település fő infrastrukturális hálózati vonalának tekinthető, és mint
ilyen, a változtatás kis mértéke esetén sem lehetséges eltekinteni a
megfelelő eljárást követően a településszerkezeti terv módosításától.
63.
Az előzőekben kifejtettek alapján megállapítható, hogy a tervezett
változtatások elfogadását követően a településszerkezeti terv és
szabályozási terv összhangja nem lenne biztosított, így a vizsgált
módosítás esetében az Étv. 12. § (3) bekezdésében meghatározott
követelmény nem tejesül.
64.
A településrendezési eszköz módosítása során a terület lehatárolására
alkalmazott megoldás – még a telektömb méret fogalmának sem megfelelő
terület, továbbá az, hogy a terület lehatárolása nem felel meg az Étv.
12. § (1) bekezdés, és a 2. § 26. pontjában meghatározott fogalmi
rendszernek, valamint az, hogy nem biztosított a településszerkezeti
terv és a szabályozási terv összhangja, – eredményeként a szabályozási
terület lehatárolása nem megfelelő, ellentmond az Étv. kötelező érvényű
rendelkezéseinek.
65.
Ezek a problémák ugyan közvetlenül nem eredményeznek visszásságot az
egészséges környezethez való alkotmányos jog érvényesülésében, de egy
olyan gyakorlat hibáira mutatnak rá, amelyek az általuk okozott
bizonytalanságok miatt a településrendezési eljárás céljával, annak
egyes rendelkezéseivel ellentétesek, így az Alkotmány 2. § (1)
bekezdésében meghatározott jogállamiság elvével. Az Étv. 7. §
meghatározása szerint ugyan a településrendezésnek hozzá kell járulnia
az érdekütközések feloldásához, arra azonban nem ad lehetőséget a
törvény, hogy a településrendezési eszköz előre meghatározzon,
eldöntsön problémás, függőben levő ingatlanjogi kérdéseket. Ennek a már
hivatkozott jogállamiság elve keretein belül ugyancsak elvi alapjai
vannak: a településrendezési eszközt a jogalkotási hatalmi ághoz
tartozó szerv hozza jogszabállyal vagy az állami irányítás egyéb
eszközével, míg az ingatlanjogi kérdéseket a végrehajtó hatalmi ágat
képviselő közigazgatási szervek intézik.
B) Az egyes tervek és
programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005 (I. 11.) sz.
kormányrendeletben szabályozott környezeti vizsgálat lefolytatásának
kérdésköre
a)
Piliscsaba Önkormányzatának eljárása
66.
A településrendezési eljárásban részt vevő civil szervezetek
beadványukban kifogásolták, hogy az Önkormányzat a szabályozási terv
módosítására irányuló eljárás során nem folytatták le az egyes tervek
és programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005 (I. 11.) sz.
kormányrendeletben (Továbbiakban: SKV rendelet) szabályozott környezeti
vizsgálatot. A civil szervezetek ezt a kifogásukat többször jelezték is
a szabályozási terv módosítását előkészítő önkormányzati szervezeti
egység irányába.
67.
A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi
Felügyelőség a tervezett módosítás elfogadására irányuló
településrendezési eljárás során a véleményezési eljárás Étv. 9. § (2)
bekezdésében meghatározott megkeresésre adott válaszában – 2007.
december 27-én kelt levelében – kifejtette véleményét, mely szerint az
Önkormányzatnak le kell folytatnia a környezeti vizsgálat
szükségességének megállapítására irányuló eljárását.
68.
A tervezett módosítás elfogadására irányuló településrendezési eljárás
során 2007. december 18-án kelt levelében az előzőekhez hasonló
tartalommal a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság is felhívta a
Polgármesteri Hivatal figyelmét, hogy a település egy részére vonatkozó
szabályozási terv készítése esetén várható környezeti hatás
jelentőségének eseti meghatározása alapján dönthető el a környezeti
vizsgálat szükségessége. A levélben kifejtették, hogy a várható
környezeti hatás jelentőségének meghatározására, a környezeti vizsgálat
szükségességének megállapítására vonatkozó eljárást a jogszabály
értelmében le kell folytatni.
69.
A véleményezési eljárás során tehát két államigazgatási szerv – a
Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi
Felügyelőség és a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság is felhívta
Piliscsaba Nagyközség Önkormányzatának figyelmét arra, hogy az SKV
rendelet alapján a környezeti vizsgálat lefolytatása szükségességének
megállapítására irányuló eljárását le kell folytatnia.
70.
A lakossági fórumokon, továbbá az Étv. 9. § (4) bekezdés szerint
megrendezett egyeztető tárgyalás során szintén elhangzott, hogy a jelen
levő civil szervezetek véleménye szerint az eljárás lefolytatása
szükséges lehet.
71.
Az előzőekben többször utaltunk arra, hogy a településrendezési
eljárások során a környezetvédelmi szabályoknak, alapelveknek
maradéktalanul érvényesülniük kell.
72.
A Kvt. 43. § (4) bekezdése szerint a környezetre várhatóan jelentős
hatást gyakorló, külön jogszabályban meghatározott olyan tervekre,
illetve programokra, – ideértve az EU által társfinanszírozott
terveket, illetve programokat is –, valamint ezek módosításaira,
(a továbbiakban: terv, illetve program)
a külön jogszabály alapján környezeti értékelést magában foglaló
környezeti vizsgálatot kell lefolytatni. Környezeti értékelés nélkül
terv, illetve program nem terjeszthető elő.
73.
A Kvt. 43. § (6) bekezdése szerint a környezeti vizsgálat kiterjed:
Az a) pontban foglaltak elvégzéséért a terv, illetve program
kidolgozója (a továbbiakban: kidolgozó), a b) pontban foglaltak
elvégzéséért a terv, illetve program elfogadója felelős.
74.
Az Ötv. 8. §-a szerint a településrendezés kötelező önkormányzati
feladat. A településrendezési eszközök előkészítése a polgármesteri
hivatalok apparátusának, elfogadása az önkormányzatok
képviselő-testületének feladatkörébe tartozik; mindezek koordinálására
pedig a települések polgármesterének biztosított jogkört a jogalkotó.
Tehát az SKV rendeletben meghatározott felelősségi pozíciók a
településrendezési eszközök elfogadására irányuló eljárás során
azonosíthatók, önkormányzati feladatot határozva meg.
75.
A Kvt-ben meghatározott tervek, programok elfogadására irányuló eljárás
során lefolytatandó környezeti vizsgálat szükségességének eldöntésére
irányuló eljárás szabályait az SKV rendelet a következők szerint
határozza meg.
76.
Az 1. § (3) bekezdés a) pontja alapján a várható környezeti hatások
jelentőségének eseti meghatározása alapján dönthető el a környezeti
vizsgálat szükségessége a település egy részére készülő szabályozási
tervnél, illetve helyi építési szabályzatnál.
77.
A 4. § (1) bekezdése meghatározza a környezeti hatás jelentőségének
eldöntésére irányuló eljárás szabályait. Eszerint az 1. § (3) bekezdés
szerinti terv, illetve program megvalósítása várható környezeti
hatásának jelentőségét a 2. számú mellékletben foglalt szempontok és a
(2) bekezdés, valamint az 5. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezések
figyelembevételével kell eldönteni.
A (2) bekezdés szerint a döntéshez a kidolgozó kikéri a 3. számú
mellékletben meghatározott környezet védelméért felelős közigazgatási
szervek (a továbbiakban: környezet védelméért felelős szervek)
véleményét arról, hogy a hatáskörükbe tartozó környezet- vagy
természetvédelmi szakterületet illetően várható-e jelentős környezeti
hatás. E szervek véleményük kialakításában a 2. számú mellékletben
foglaltak közül a hatáskörükbe tartozó és a szóban forgó terv, illetve
program jellege alapján a tervre, illetve a programra vonatkoztatható
szempontokat veszik figyelembe.
A (3) bekezdés meghatározza azoknak az adatoknak a körét, amelyeket a
kidolgozónak tájékoztatásul meg kell küldenie a (2) bekezdés szerinti
vélemény kérésekor, annak megalapozásához.
78.
Az előzőekben hivatkozott 2. számú melléklet II. részében a nem
országos hatáskörű szerv által kidolgozott terv, illetve program esetén
követendő eljárási feltételeket rögzíti. A lefolytatandó eljárás
résztvevői között különbséget tesz állandó résztvevők és csak
érintettség esetén résztvevő szervek között. Így minimum a
jogszabályban állandó résztvevőként megjelölt államigazgatási szerveket
meg kell keresnie a tervet készítőnek a környezeti vizsgálat
szükségességére irányuló döntés meghozatala során.
79.
Az SKV rendelet 2. számú mellékletének II.1. pontja szerint a várható
környezeti hatás jelentőségének megítélésére irányuló eljárásban mindig
részt vesznek a következő szervek:
80.
A rendelkezésünkre álló iratok alapján megállapítható, hogy Piliscsaba
Nagyközség Önkormányzata az SKV rendelet 4. § (1) bekezdésben
meghatározott véleményezési eljárás során a Közép-Duna-völgyi
Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi felügyelőséget, valamint
a Közép-magyarországi Regionális Főépítészi Irodát kereste meg.
81.
A megkeresések során csupán egy tájékoztatást kérő levelet küldött a
két szervhez, amelyekben kérte azok véleményét, hogy szükséges-e az
eljárás lefolytatása. A rendelkezésünkre álló információk szerint nem
mellékelt a 2. számú melléklet szempontrendszerén alapuló
dokumentációt, az eljárás lefolytatása érdekében összeállított
iratcsomagot. Az 5095-10/2008, illetve az 5095-9/2008. számú levelekben
mindössze azt a tájékoztatást adta, hogy a szabályozási terv tervezett
módosítása során civil szervezetek részéről felmerült az eljárás
lefolytatásának szükségessége; továbbá, hogy az Étv. 9. § szerinti
véleményezési eljárás során a Közép-Duna völgyi Környezetvédelmi,
Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség korábban idézett felhívásán
kívül más véleményező szerv nem jelezte az eljárás lefolytatására
irányuló kötelezettség fennállását.
82.
Nem felelt meg tehát az SKV rendelet 4. § rendelkezéseinek Piliscsaba
Nagyközség Polgármesteri Hivatalának eljárása, amikor csupán
tájékoztatást kérő levelet küldött a Közép-Duna völgyi
Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség,
valamint a Közép-magyarországi Regionális Főépítészi Iroda
részére.
83.
Piliscsaba Nagyközség Önkormányzata elmulasztotta több olyan szerv
megkeresését, amely az SKV rendelet 2. számú mellékletének II.1. pontja
szerint a várható környezeti hatás jelentőségének megítélésére irányuló
eljárásban mindig részt vesznek. Így a környezeti vizsgálat
lefolytatását szükségessége vonatkozásában sem a területileg illetékes
nemzeti park igazgatóságnak – amely szerv felhívta az Önkormányzat
figyelmét az eljárás lefolytatásának szükségességére –, sem az Állami
Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat megyei intézetének nem volt
lehetősége véleményt nyilvánítani.
84.
Ebből következően Piliscsaba Nagyközség Önkormányzata nem tett eleget a
SKV rendelet előírásainak mely szerint az Önkormányzatnak le kell
folytatnia a környezeti vizsgálat szükségességének megállapítására
irányuló eljárását.
85.
A várható környezeti hatások jelentőségét eldöntő eljárás további
szakaszát az SKV rendelet 5. §-a rögzíti. A (2) bekezdés szerint a
kidolgozó hivatalos értesítőjében vagy más, a nyilvánosság
tájékoztatására alkalmas egyéb módon, továbbá ha van honlapja, azon is
nyilvánosságra hozza döntését és annak indokait, továbbá, ha a
környezet védelméért felelős szervek 4. § szerint megkapott
véleményétől eltérően úgy döntött, hogy a környezeti vizsgálat nem
szükséges, az eltérés tényét is. A (3) bekezdés arról rendelkezik, hogy
a terv kidolgozója döntéséről és annak indokairól értesíteni köteles a
várható környezeti hatások jelentőségének eldöntésébe bevont környezet
védelméért felelős szerveket.
86.
A rendelkezésünkre álló adatok szerint nem állapítható meg, hogy
önkormányzati döntés született volna a környezeti vizsgálat
szükségességéről, így az sem, hogy az SKV rendeletben meghatározott
tájékoztatási kötelezettségének eleget tett volna az Önkormányzat.
87.
A vizsgált szabályozási terv elfogadására irányuló eljárás során tehát
nem lehetséges annak megállapítása, hogy indokolt lett volna-e a
környezeti vizsgálat lefolytatása, hiszen az környezeti vizsgálat
szükségességének megállapítására szolgáló eljárást nem folytatta le a
jogszabálynak megfelelően a terv készítője – a települési önkormányzat.
88.
A jövő nemzedékek országgyűlési biztosának J4802/2008 számú
állásfoglalásában kifejtettük, hogy a stratégiai környezeti vizsgálat
célja, hogy a környezeti értékelés eredményeit a kidolgozandó
szabályozásban érvényesítsék. A fenntartható fejlődés és a jövő
nemzedékek életminőségének, érdekeinek megóvása egyaránt megköveteli,
és ezzel összefüggésben az SKV jogintézményének lényege, hogy a
környezeti értékelést, annak eredményeit a legteljesebb mértékben
érvényesítsék a szabályozásban. A Kvt. 3. § (1) e) pontjában
meghatározott – az Étv. és a Kvt összhangjának érdekében szükséges –
követelmény a várható környezeti hatás jelentőségének megállapítása, az
eljárás lefolytatása. Így tehát az SKV ugyan önálló eljárás, azonban
szorosan összefügg az Étv. 9. §. érvényesítése során lefolytatandó
eljárással. Hiszen a környezeti szempontokat maradéktalanul
figyelembevevő településrendezési eljárás során, az SKVr.
követelményeinek megfelelően készített, a településrendezési döntés
elképzeléseinek értékelésére szolgáló dokumentumot szolgáltat.
b)
Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi
Felügyelőség eljárása
89.
Ahogyan az előző fejezetben kifejtettük, a Közép-Duna-völgyi
Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a tervezett
módosítás elfogadására irányuló településrendezési eljárás során a
véleményezési eljárás Étv. 9. § (2) bekezdésében meghatározott
megkeresésre adott válaszában – 2007. december 27-én kelt levelében –
kifejtette véleményét, mely szerint az Önkormányzatnak le kell
folytatnia a környezeti vizsgálat szükségességének megállapítására
irányuló eljárását.
90.
A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi
Felügyelőség KTVF 16299-1/2009. számú válaszában felhívta az
Önkormányzat figyelmét, hogy „a területen tervezett beruházás
feltételezhetően környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenység lesz, de
azt a települések szerkezeti-, szabályozási tervével kapcsolatos
eljárás keretei között nem írhatjuk elő, hiszen eme eljárás nem
szolgáltat elegendő információt. A Piliscsaba Iosephinum (volt Bári
Balogh Ádám laktanya) esetében azonban nem tettünk ilyet. A környezeti
vizsgálat lefolytatását az ökológiai hűálózat közelsége miatt írtuk
elő. A részletes tervek kidolgozása véleményezése során azonban
kiderült, hogy a kijelölés bizonyos feltételek mellett megvalósítható.”
A válaszlevél nem tartalmaz arra utalást, hogy a megkereső levélen túl
további dokumentumok becsatolását tartaná szükségesnek.
91.
Az SKV rendelet 4. § (2) bekezdés alapján a döntéshez a kidolgozó
kikéri a 3. számú mellékletben meghatározott környezet védelméért
felelős közigazgatási szervek (a továbbiakban: környezet védelméért
felelős szervek) véleményét arról, hogy a hatáskörükbe tartozó
környezet- vagy természetvédelmi szakterületet illetően várható-e
jelentős környezeti hatás. E szervek véleményük kialakításában a 2.
számú mellékletben foglaltak közül a hatáskörükbe tartozó és a szóban
forgó terv, illetve program jellege alapján a tervre, illetve a
programra vonatkoztatható szempontokat veszik figyelembe.
92.
Az SKV rendelet 2. sz. melléklete sorolja fel azon szempontokat,
amelyeket különösen is mérlegelni kell a várható környezeti hatások
jelentőségének meghatározásához.
93.
Az irányadó szempontok közül kiemelnénk az 1. pont a) pontban
meghatározott szempontot, mely szerint attól függően, hogy a döntés
meghozatala során figyelembe kell venni azt, hogy a terv, illetve
program milyen mértékben szab keretet tevékenységek későbbi
megvalósítása lehetőségeinek a tevékenység telepítési helyére,
jellegére, méretére, működési feltételeire vagy természeti erőforrás
felhasználásának mértékére, helyére, elosztására vonatkozóan;
94.
A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló
vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet
I. része tartalmazza azokat az általános rendelkezéseket, amelyek
meghatározza, hogy mely esetekben szükséges a védőidomok, védőterületek
kijelölése, lehatárolása.
95.
A 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet 5. számú melléklete határozza meg
a védőterületek és védőidomok övezeteire vonatkozó korlátozásokat,
amelyek a védőterületeken elhelyezhető épületek, építmények, funkciók
körét határozza meg. A jogszabály egyes funkciók elhelyezését
kategorikusan megtiltja, míg más funkciók elhelyezését meghatározott
feltételek teljesítésétől, így környezeti hatásvizsgálat,
környezetvédelmi felülvizsgálat, illetve az ezeknek megfelelő tartalmú
egyedi vizsgálat lefolytatásától teszi függővé. Eltérő a korlátozások
köre a felszín alatti vízbázisok hidrogeológiai „A” és hidrogeológiai
„B” védőövezetén belül.
96.
A tervezett hasznosítás szerint a karsztvízkút olyan vízilétesítmény,
amelyre a rendelet hatálya kiterjed.
97.
A BABÉR 2001 Bt. szerkesztésében az karsztakna engedélyezési eljárása
során elkészült a karsztkút hidrogeológiai védőidomát ábrázoló,
bemutató munkarész. A munkarész szerint a szabályozási terület teljes
egészében karsztakna hidrogeológiai védőidomán belül helyezkedik el
mind a jelenlegi karsztvízszintek elemzése, mind a távlati nyugalmi
állapot figyelembevétele mellett. A szabályozási terület egy része az
„A” hidrogeológiai védőövezet területén fekszik.
98.
A Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság a településrendezési eljárás
során kifejtette azt a véleményét, hogy a karsztvízkút által
meghatározott védőidom lehatárolása kötelező, továbbá, hogy figyelembe
kell venni a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az
ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997.
(VII. 18.) Korm. rendelet 5. mellékletében foglalt korlátozásokat.
99.
A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi
Felügyelőség válaszlevelében nem utalt arra, hogy ezeket a
körülményeket döntése meghozatala során mérlegelte volna, nem lehet
megállapítani, összességében miként jutott arra az álláspontra, hogy a
környezeti vizsgálat lefolytatása nem indokolt. Az elhelyezni kívánt
funkciók – a jövőben lefolytatásra kerülő – építésügyi engedélyezési
eljárása során szükséges, hogy a környezetvédelmi hatóság vizsgálata
során felmérje a funkciók környezetre gyakorolt hatásának mértékét.
Mivel a szabályozási terület szabályozás alá vonásának alapvető célja,
hogy a tervezett nagyprojekt megvalósulásának településrendezési
feltételeit biztosítsa, így ebben az esetben mindenképp indokolt lenne
annak vizsgálata, hogy a tervezett fejlesztés megvalósulásának milyen
hatása lesz – többek között – a karsztakna felszín alatti vízbázisára.
Így mindenképp indokolt lehet az SKV rendeletben meghatározott eljárás
lefolytatása, ezt a körülményt a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi,
Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségnek figyelembe kellett volna
vennie a környezeti vizsgálat szükségességének eldöntésére irányuló
döntésének meghozatala során.
100.
Mindebből következően az egészséges környezethez való jog
érvényesülésében visszásságot idéz elő az, ha a környezeti vizsgálatot
– annak indokoltsága ellenére – nem folytatják le, és így a környezeti
szempontokat a szabályozásban nem lehet érvényesíteni.
C) A társadalmi részvétel
biztosításának kérdésköre
101.
Korábbi JNOB J4802/2008 számú állásfoglalásunkban kifejtettük, hogy az
Étv. 9. § rendelkezései értelmében az eljárás során megfogalmazódó
véleményeknek a szabályozás tartalmára nézve abszolút meghatározó ereje
nincs, hiszen nyilvánvalóan lehetetlen valamennyi megfogalmazódó
lakossági igény, észrevétel érvényesítése a szabályozásban. A
véleményezési eljárás, a vélemények súlyozása, mérlegelése és
figyelembe vétele azonban semmiképpen nem válhat formális eljárássá,
ezért írja elő az Étv. 9. § (4) bekezdése az eltérő vélemények
tisztázása érekében egyeztető tárgyalás megtartását, továbbá valamennyi
vélemény elfogadásának vagy el nem fogadásának indokolását. Ez
garantálja azt, hogy a szabályozás előkészítője valamennyi véleményt
súlyának megfelelően értékeljen, és érdemben is megvizsgáljon.
102.
Mindennek figyelembe vételével a véleményezési eljárás kiüresítésének
minősül, ha a lakosság részéről megjelenő, egyértelműen megfogalmazott,
a szabályozási terv elfogadhatatlanságát jogszabályi hivatkozásokkal és
szakmai érvekkel alátámasztó, következetesen és széleskörűen képviselt
véleményt a szabályozás során megfelelő indokok nélkül gyakorlatilag
teljes mértékben figyelmen kívül hagyják.
103.
2007. október 9-én a helyben szokásos módon, vagyis a Hivatal
hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel tájékoztatást jelentetett meg
az Piliscsaba nagyközség Önkormányzata a szabályozás elhatározásáról
szóló döntés vonatkozásában.
104.
A tájékoztatást követően több civil szervezet is jelezte részvételi
szándékát a vizsgált eljárásban. Így László Erika, a Piliscsabáért
Egyesület elnöke 2007. október 24-én kelt levelében kérte, hogy az
önkormányzat a Iosephinum szabályozásának módosításával kapcsolatos
eljárásban „vegye nyilvántartásba ügyfélként”, valamint jelezte, hogy
az eljárás további szakaszában az Egyesület részt kíván venni. A Csaba
Gyöngye Környezetvédelmi Egyesület, a Levegő Munkacsoport, a
Piliscsaba-Klotildliget Községszépítő és Természetvédő Közhasznú
Egyesület szintén bejelentkezett ügyfélként a településrendezési eszköz
módosítására irányuló eljárásba.
105.
A lakossági fórumokon, az egyeztető tárgyaláson többször elhangzottak
azok az érvek, amelyek a jövő nemzedékek országgyűlési biztosához
címzett beadványban is megfogalmazódtak. A fórumokon résztvevők
jelezték többek között a terület lehatárolásával, a bizonytalan
ingatlanjogi státuszú területek szabályozási területbe sorolásával, a
karsztvíz-akna tervezett működésével, illetve az egyes tervek és
programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. sz. (I. 11.)
kormányrendelet rendelkezéseinek megfelelő eljárás lefolytatásának
szükségességére irányuló észrevételeiket, kifogásaikat. Az
észrevételekre a tervezői válaszok megszülettek, azonban érdemi
módosítás nem következett be a tervezett módosítás tartalmában egyik
indítvány észrevétel nyomán sem, így az észrevételek egyáltalán nem
épülhettek be a szabályozási terv módosításának tartalmába. A
társadalmi részvétel elvének érvényesülése így a vizsgált
településrendezési eljárás során formálissá vált.
106.
Az egészséges környezethez való jog érvényesülését az állam intézményi
garanciákkal, így egyebek mellett a társadalmi részvétel elvének
biztosításával, a környezetminőséget befolyásoló döntésekben való
érdemi részvétel jogának megteremtésével biztosítja. Az egészséges
környezethez való joggal kapcsolatos alkotmányos visszásságot
eredményez, ha a társadalmi részvétel jogintézményeit valódi
rendeletetésüket sértő, azokat üressé, formálissá tevő módon
alkalmazzák.
D) A vízvédelmi
követelmények érvényesíthetősége
a) A
karsztvizek védelmére vonatkozó követelmények érvényesüléséből
következő problémák
107.
A jelenleg hatályos szabályozási terv az építési övezet besorolásánál
nem tartalmazza a szabályozási terület környezetgazdálkodási területté
nyilvánítását. Eszerint a terület Oktatási terület, ahol meghatározott
funkciójú – az oktatási, sporttevékenységhez kapcsolódó – épületek
helyezhetők el. A Piliscsaba helyi építési szabályzatáról szóló
22/2007. (X. 31.) számú rendeletének tervezett módosítás bővíti a
területen elhelyezhető funkciók körét, amikor kinyilvánítja, hogy
környezetgazdálkodási tevékenység is folytatható a szabályozási
területen. A környezetgazdálkodási tevékenység fogalmát ugyan a helyi
építési szabályzat módosítás tervezete nem határozza meg, ugyanakkor 2.
§ (1) i) pontja szerint a területen elhelyezhető
„környezetgazdálkodással összefüggő tevékenységek, nem ipari méretű
karsztvíz kitermelés”.
108.
A Kvt II. fejezete a környezeti elemek védelme és az elemeket
veszélyeztető tényezők tárgykörét szabályozza. A víz védelmét tárgyaló
18. § (1) bekezdése szerint a víz védelme kiterjed a felszíni és
felszín alatti vizekre, azok készleteire, minőségére (beleértve a
hőmérsékleti viszonyait is) és mennyiségére, a felszíni vizek medrére
és partjára, a víztartó képződményekre és azok fedőrétegeire, valamint
a vízzel kapcsolatosan - jogszabályban vagy hatósági határozatban -
kijelölt megkülönböztetett védelem alatt álló (védett) területekre. Az
(5) bekezdés rendelkezik a környezet igénybevétele és használata
követelményeiről. Eszerint azt úgy kell megszervezni és végezni, hogy
„a vizek állapotára vonatkozó környezeti célkitűzések teljesüljenek,
így különösen:
109.
A 19. § (1) bekezdés meghatározza, hogy a víz - mint alapvető
életfeltétel és korlátozottan előforduló erőforrás - kitermelésének és
felhasználásának feltételeit vízkészlet típusonként a területi
adottságoknak megfelelően, igénybevételi határérték figyelembevételével
kell megállapítani. Alapvető jelentőségű, hogy a 21. § (1) bekezdés a
vizek igénybevétele, terhelése, a vizekbe használt- és szennyvizek
bevezetése - megfelelő kezelést követően - csak olyan módon történhet,
amely a természetes folyamatokat és a vizek mennyiségi, minőségi
megújulását nem veszélyezteti.
110.
A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 15. § (1) a
vízvédelem alapvető követelményeként határozza meg, hogy a felszín
alatti vizet - az e törvényben foglaltak figyelembevételével - csak
olyan mértékben szabad igénybe venni, hogy a vízkivétel és a
vízutánpótlás egyensúlya minőségi károsodás nélkül megmaradjon, és
teljesüljenek a külön jogszabály szerinti, a vizek jó állapotára
vonatkozó célkitűzések elérését biztosító követelmények.
111.
A vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló 221/2004. (VII. 21.)
Korm. rendelet II. fejezetében határozza meg a vízgyűjtő-gazdálkodás
szabályait. Az 5. § (1) bekezdése a környezeti célkitűzések között
határozza meg a felszín alatti vizek jó mennyiségi és környezeti
állapotának elérését, illetve fenntartásának biztosítását.
112.
Az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepcióról szóló 96/2005. (XII. 25.)
OGY határozat 2.4.8 pontja a Természeti erőforrások és környezeti
értékek védelme és fenntartható hasznosítása címet viseli. A határozat
megállapításai szerint a természeti erőforrásokkal való bölcs, tudatos
és hatékony gazdálkodás, az épített környezetnek a természettel, táji
adottságokkal összehangolt fejlesztése, zöldfelületeink megőrzése és
kialakítása nemcsak a lakosság életminőségének javulását szolgálja, de
alapvető követelménye a fenntartható fejlődésnek is. Természeti
értékeink és tájaink megőrzése és fenntartása nemcsak az élővilág
sokszínűségének védelmét jelenti, hanem hozzájárul az emberi
egészséghez, a „jó közérzethez”. A természeti elemek között kiemelkedő
jelentősége van a vizek mennyiségi, minőségi és ökológiai állapota
javításának, illetve a belterületi, sík vidéki és dombvidéki
vízrendezésnek.
113.
A 2003-2008. közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi
Programról szóló 132/2003. (XII. 11.) OGY határozat mellékletének
2.1.3. számú pontja a környezeti elemek állapotát elemzi. A felszín
alatti vizekkel kapcsolatban megállapítja, hogy ivóvízellátásunk
97%-ban felszín alatti vizekből történik. A nagy számú termál-, illetve
gyógyfürdőmedencék feltöltését is kutak, esetenként források
biztosítják. A felszín alatti vizeket ipari célokra és mezőgazdasági
területek öntözésére is használják. A felszín alatti vizek jelentősége
ugyanakkor a természetes növényzet és a mezőgazdaság szempontjából is
nagy. A megfelelő mélységben elhelyezkedő talajvíz szükséges a növények
optimális vízellátásához. A természetes állapotú, foglalatlan vagy
foglalt források kiemelt természeti értékeket képviselnek.
114.
A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm.
rendelet Értelmező rendelkezéseit tartalmazó 3. § fontos definíciókat
határoz meg. Ennek megfelelően a 9. pont tartalmazza felszín alatti víz
meghatározását, amely: „a terepfelszín alatt a földtani közeg telített
zónájában (így különösen a földtani képződmények pórusaiban,
hasadékaiban) elhelyezkedő víz.”
A 10. pont szerint a felszín alatti víz mennyiségi állapota: „az az
állapot, ami a természetes adottságok, a víz utánpótlódási és áramlási
viszonyai, valamint a környezethasználatok (így például a közvetlen és
közvetett vízkivételek) hatására alakul ki;”
A 11. pont rögzíti felszín alatti víz minőségi állapota meghatározását:
„az az állapot, ami a természetes adottságok, valamint a terhelések és
igénybevételek hatására alakul ki, és ami fizikai (beleértve a
hőmérsékletet is), kémiai és biológiai vizsgálatok eredményeivel
jellemezhető;”
A 16. pont a hasznosítható felszín alatti vízkészlet fogalmát határozza
meg, eszerint: „a felszín alatti víztest utánpótlódásának hosszú
időszakra megállapított éves átlagos, m3/évben kifejezett értékéből a
vele kapcsolatban levő felszíni vizek külön jogszabályban meghatározott
ökológiai állapotához szükséges, hosszú időszakra megállapított éves
átlagos vízhozamának, továbbá a felszín alatti vizektől is függő
szárazföldi ökoszisztémák felszín alatti víz felé támasztott ökológiai
vízigényének levonásával adódó érték;”
A 27. pont meghatározása szerint közvetlen vízkivétel felszín alatti
vízből: „az a tevékenység, melynek során nyomás- vagy
vízszintcsökkentést okozva vesznek ki vizet a felszín alatti vízből
(így például: termelőkút, galéria, drén, forrásküszöb-süllyesztés);”
115.
A rendelet II. részében a földtani közeg és a felszín alatti vizek
állapotát érint tevékenységeket szabályozza. Alapvető feltételként
határozza meg a 8. §, hogy a felszín alatti vizek jó állapotának
biztosítása érdekében tevékenység csak
116.
A 12. § (1) meghatározza, hogy mely alapvető követelményeknek kell
teljesülniük a közvetlen vízkivételre jogosító vízjogi engedély
kiadásához. Eszerint „Közvetlen vízkivételre vízjogi
engedély, illetve külön jogszabály szerint engedélyköteles, közvetett
vízkivétellel járó tevékenységre vonatkozó engedély akkor adható ki, ha
a m3/napban és m3/évben meghatározott vízkivétel - a többi meglévő
vízkivétellel együtt vizsgálva - átmenetileg sem veszélyezteti
117.
A felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő
települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet
melléklete tartalmazza a felszín alatti víz szempontjából fokozottan
érzékeny, érzékeny, kevésbé érzékeny, valamint a kiemelten érzékeny
felszín alatti vízminőség védelmi területen lévő települések listáját.
Eszerint Piliscsaba fokozottan érzékeny, kiemelten érzékeny felszín
alatti vízterületen található település, tehát érvényesülniük kell
területére a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.)
Korm. rendelet a fokozott védelmet biztosító fokozott érzékenységű
területekre megfogalmazott rendelkezéseinek is. .
118.
A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény a 8. § (4)
bekezdése a települési önkormányzat feladata, hatásköre szabályozása
során úgy rendelkezik, hogy a települési önkormányzat köteles
gondoskodni az egészséges ivóvízellátásról.
119.
A karsztvizek kitermelése sajátos technológiai felszerelést, szaktudást
igényel. A karsztakna a terepszint alatt mélyebben elhelyezkedő
karsztvíz készlet kitermelésére készül. Egy fedett és levegőztetett
kút, melynek alján, a karsztvíz közelében van a szivattyú gépház.
Onnan, közvetlenül a karsztvíz fölül szívják, majd nyomják fel egy
csövön a felszínre a kitermelt karsztvizet, vagyis a felszín alatti
vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet értelmezése
szerinti közvetlen vízkivételt biztosító műszaki berendezés.
120.
A Iosephinum területén található egy karsztvíz-kút, amelyről a
vízminőségi vizsgálatok nyomán az állapítható meg, hogy közepes
ásványanyag tartalmú, kalcium-magnézium-hidrogén-karbonátos-szulfátos
jellegű, igen kemény víz, amelynek alacsony a nátrium tartalma. A kút
jelenleg nem üzemel, a kút jelenleg lekötött vízmennyisége 320 m3/nap
értékben meghatározott. A szabályozási terv elfogadására irányuló
eljárás során készített egyeztetési anyag információi szerint a
tulajdonos becslése szerint a kútból akár napi 800-900 m3/nap
mennyiségű víz is kitermelhető. A jelenleg érvényes vízjogi létesítési
engedélyben szereplő engedélyezett mennyiség maximális értéke 320
m3/nap, amely az engedély megállapítása szerint csak az I. ütemű
vízigény kielégítésére elegendő. A karsztvíz-kút üzemeltetési
engedélyezésére irányuló eljárás jelenleg folyamatban van.
121.
A tervezett szabályozási terv módosítására irányuló településrendezési
eljárás során az ÁNTSZ 2007. november 9-én kelt levelében felhívta az
Önkormányzat figyelmét, hogy a karsztvizek védelmére fokozott védelmet
szükséges fordítani.
122.
A tervezett módosítás elfogadására irányuló eljárás során a tulajdonos
által kibocsátott közműnyilatkozat szerint a Iosephinum saját
vízellátásáról lesz biztosítva az ivóvíz, a tűzivíz, a használati
melegvíz ellátás, továbbá a tervek között szerepel egy palackozó üzem
létesítése is, amely nem ipari méretekben palackozná a kitermelt
karsztvíz „felesleg” mennyiséget. Ezzel szemben egyéb jogszabályok
alapján arra következtethetünk, hogy a tervezett palackozó tevékenysége
ipari jellegűnek tekinthető. Az általános forgalmi adóról szóló 2007.
évi CXXVII. Törvény 6. § (1) bekezdése szerint gazdasági tevékenység:
valamely tevékenység üzletszerű, illetőleg tartós vagy rendszeres
jelleggel történő folytatása, amennyiben az ellenérték elérésére
irányul, vagy azt eredményezi, és annak végzése független formában
történik. Továbbá a gazdasági tevékenységek egységes ágazati
osztályozási rendszere (TEÁOR) tartalmazza a „Víztermelés, -kezelés,
-ellátás” tevékenységi kör meghatározását (a TEÁOR ’08 is). A tervezett
tevékenység ezeknek a feltételeknek megfelel, tehát gazdasági
tevékenységnek minősül. A tervezett tevékenység szervezeti, technikai,
tárgyi eszköz igénye, pedig annak ipari méretet öltő jellegére utal.
123.
A településrendezési eszköz elfogadására irányuló eljárás során a
Budapest Főváros Városépítési Tervező Kft. által készített – 2009
áprilisában a véleménynyilvánítási eljárás megállapításaival
kiegészített – egyeztetési anyag kifejtette, hogy „a karsztvíz és a
vezetékes víz keveredése előnyös lehet vízminőségi szempontból”.
124.
Ezzel szemben a településrendezési eljárás kezdetén a település
vízellátását biztosító DMRV Zrt. tájékoztató levelében kijelentette,
hogy a társaságnak Piliscsaba térségében nincsenek vízellátási
problémái nyári csúcsidőszakban sem. Ugyanakkor a karsztakna
vízvizsgálati eredményei azt igazolták, hogy a karsztaknából
kitermelhető víz keménysége és szulfáttartalma meghaladja a
jogszabályok által előírt határértékeket. Még a hálózati és a karsztvíz
1:1 arányú keverékének keménysége is lényegesen magasabb, mint a
szolgáltatott ivóvízé, ami a fogyasztók szempontjából kedvezőtlen
változást jelentene. További problémaként jelentkezik a vizsgált víz
magas arányú szabad szénsavtartalma, ez a vezetékek, szerelvények
korrodálódását okozza, amely további ivóvízminőség-romlást eredményez
(rozsdás, büdös víz). A társaság a fentiek miatt nem támogatná az
üzemeltetésnek ezt a módját, mert a karsztvíz és a vezetékes víz
keverése vízminőség-romlást eredményezhet.
125.
Megállapítható tehát, hogy a fejlesztési terület ivóvízellátásához nem
szükséges a karsztvízkút vízbázisának kiaknázása. A terület
ivóvízellátása a település hálózatából megoldható. Az egészséges
ivóvíznek a település teljes területén történő biztosítása kötelező
önkormányzati feladat, amelynek Piliscsaba Önkormányzata eleget tesz a
település teljes területén.
126.
Az Étv. 8. § (1) bekezdésében foglaltak szerint a településrendezési
eljárás nem eredményezheti a terület lakosságának életkörülményeinek
kedvezőtlen változását. A tájékoztatás szerint a karsztakna vízminőségi
mutatói alapján a szolgáltatási területén vízminőség-romlást
eredményezhetne.
127.
Az Országos vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez készített
vízmérleg-számítások során az egyik alkalmazott módszer az ún.
vízmérleg teszt. Ez a módszer elsősorban nem a készlethiányos területek
azonosítására szolgál, hanem annak a bemutatására, hogy a felszín
alatti vízkészlet milyen arányban hasznosul a FAVÖKO-k (felszín alatti
víztől függő ökoszisztéma) fenntartására, illetve az emberi
vízszükségletek kielégítésére, így feltárhatók azok a helyek, ahol a
két igénybevétel között konfliktus áll fenn. A hasznosítható készlet és
a vízhasználatok összevetése alapján meghatározhatók voltak azok a
víztest-csoportok, ahol a jelenlegi vízkivételek a becsült
ökológiai/környezeti vízigények terhére történnek. Bizonyos esetekben,
amikor a társadalom alapszükségletei (pl. ivóvízellátás) nem oldható
meg másképpen, és a vízkivételt nem lehet korlátozni, a referencia
állapot elérése nem reális cél. Ebben az esetben a társadalom
érdekcsoportjai elfogadhatják a módosult, nem jó állapotot, amelyhez
már csökkentett ökológiai/környezeti vízigény tartozik. A felszín
alatti vízgyűjtő megfelelő állapotának kritériuma tehát, hogy a
társadalom által felhasznált közvetett és közvetlen vízkivételek
mennyisége ne haladja meg a hasznosítható vízkészletet.
128.
A vízmérleg készítése során alkalmazott lehatárolás alapján Piliscsaba
a Visegrád-Veresegyháza Termálkarszt területén található. A teszt
szerint a Visegrád-Veresegyháza Termálkarszt területén jelentős, közel
6000 m3/nap a közvetlen vízkivétel által okozott hiány. Ennek
eredményeként a terület rossz minőségi mutatókkal rendelkező területnek
számít, amelynek oka a források vízgyűjtőjén megvalósuló közvetlen
vízkivétel.
129.
A jelenleg hatályos szabályozási terv az építési övezet besorolásánál
nem tartalmazza a szabályozási terület környezetgazdálkodási területté
nyilvánítását. Eszerint a terület Oktatási terület, ahol meghatározott
funkciójú – az oktatási, sporttevékenységhez kapcsolódó – épületek
helyezhetők el. A Piliscsaba helyi építési szabályzatáról szóló
22/2007. (X. 31.) számú rendeletének tervezett módosítás bővíti a
területen elhelyezhető funkciók körét, amikor kinyilvánítja, hogy
környezetgazdálkodási tevékenység is folytatható a szabályozási
területen. A környezetgazdálkodási tevékenység fogalmát ugyan a helyi
építési szabályzat módosítás tervezete nem határozza meg, ugyanakkor 2.
§ (1) i) pontja szerint a területen elhelyezhető
„környezetgazdálkodással összefüggő tevékenységek, nem ipari méretű
karsztvíz kitermelés”.
130.
A térségben a legnagyobb mértékű kivétel a Visegrádi termálfürdőhöz
köthető, melynek mennyisége mintegy 1000 m3/nap, a piliscsabai
Iosephinum területén található karsztvízkút jelenleg érvényes vízjogi
engedélye szerint 320 m3/nap a karsztkút igénybevehető mennyisége, de a
tulajdonos nyilatkozata szerint lehetőség lenne 900 m3/nap mennyiség
igénybevételére. Megállapítható tehát, hogy a tervezett vízkivétel
mennyisége megközelíti a térség legnagyobb vízkivételének mértékét,
ezzel jelentős mértékben nehezítve a térség jó minőségű állapotának
elérését.
131.
Tekintettel a térség mennyiségi mutatóira, a terület kedvezőtlen
helyzetére a fenntarthatóság követelményére, a mennyiségi vízvédelem
céljaira, továbbá az esetleges várható vízminőség-romlást eredményező
beruházásra, a víztestek kímélése érdekében kedvező lenne a karsztakna
kiaknázásának mellőzése, illetve a karsztaknából származó minél kisebb
mértékű vízkivétel, így a funkció létesítése nem támogatható.
b) A
település szennyvízkezelésének problémái
132.
A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény a földtani
természeti értékek általános védelmét tárgyaló 19. § (1) bekezdése
szerint a földtani természeti értékek védelme a tájvédelmet, továbbá az
élettelen és meg nem újítható természeti erőforrások és az élővilág
létfeltételeinek megóvását szolgálja. A földtani természeti értékek
általános védelme kiterjed a földtani, felszínalaktani képződményekre,
ásványokra, ásványtársulásokra, ősmaradványokra. A (2) bekezdés
kimondja, hogy a természeti érték igénybevételével járó tevékenység,
így különösen a beruházás, építés, létesítés tervezése, kivitelezése
során biztosítani kell, hogy a földtani természeti értékek, valamint a
nyilvántartott ásványvagyon csak a lehető legkisebb mértékben
károsodjon. (3) Nyílt (fedetlen) karsztos kőzetből álló felszínen tilos
a karsztos kőzet, illetve a karsztvíz szennyezése vagy állapotának
jogellenes megváltoztatása. Piliscsaba területének jelentős része
szerepel a nyílt karszt területek külterületi jegyzékéről szóló
8002/2005. (MK 138.) KvVM tájékoztató jegyzékében, köztük a
szabályozási területtel határos 085/9 hrsz-ú ingatlan is, amely
tervezett megosztását követően a 085/15 hrsz – itt kerülne elhelyezésre
a karsztkút vizét hasznosítani kívánó palackozó üzem és 085/16 hrsz
lenne – ezekkel az ingatlanokkal összefüggésben a jogi értékelés
korábbi fejezetében kifejtettük a telekalakítási eljárással összefüggő
bizonytalanságokat, az ingatlanok ingatlanjogi státuszának
rendezetlenségét.
133.
Piliscsaba szennyvizeinek tisztítására 1200 m3/nap kapacitású
szennyvíztisztító épült, amelynek tisztított vizét a Kenyérmezői-patak
vezeti el. A Iosephinum területének jelenlegi beépítettsége mellett
hozzávetőleg kb 23 m3/nap mennyiségű szennyvíze keletkezik. Az
egyeztetési anyag szerint a fejlesztést követően ez a mennyiség mintegy
181 m3/nap értékre emelkedik. Tehát a fejlesztés hatására a
szabályozási területén keletkezett szennyvíz napi mennyisége a
jelenlegi többszörösére emelkedik, ami a helyi szennyvíztisztító
kapacitás volumenét tekintve jelentős többletterhelést eredményez.
134.
Az Étv. 9. § (2) bekezdés szerinti államigazgatási egyeztetés során a
Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi
Felügyelőség kiemelte, hogy a terület beépítése kizárólag a Piliscsabai
Szennyvíztisztító Telep kapacitás bővítését követően valósulhat meg. A
terület közművesítettsége, megfelelő csatornázottságának kiépülését
követően, valamint a közmű üzemeltető befogadó nyilatkozatának meglétét
követően valósítható meg (szennyvíz, illetve csapadékvíz elvezető
csatorna megfelelő megvalósítása). Ezzel az állásponttal összhangban
fejtette ki véleményét a településen működő szennyvíztisztító telep is.
A véleményezési eljárás során kibocsátott befogadói nyilatkozatában
továbbá feltételként kötötte ki azt is a Iosephinum Közhasznú
Alapítvány részére, hogy hozzá kell járulnia a szennyvíztisztító telep
fejlesztéséhez.
135.
A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2008.
január 4-én kelt levelében tájékoztatta az Önkormányzatot, hogy
Piliscsaba település a felszín alatti víz állapota szempontjából
érzékeny területeken levő települések besorolásáról alkotott 27/2004.
(XII. 25.) KVVM rendelet melléklete szerint a fokozottan érzékeny, ezen
belül is kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területen
levő település. A besorolás miatt a terület fejlesztését megelőzően az
Igazgatóság szükségesnek tartotta a település szennyvíz-elvezetésének
és tisztításának felszíni és felszín alatti vizeket nem veszélyeztető
módon történő megoldását.
136.
A Felügyelőség észrevétele nyomán aggályosnak tekinthető a fejlesztés
megvalósításának esetleges hiánya, hiszen a már jelenleg is ellátási
gondokkal küzdő szennyvíztisztító telep további – előzetes, megfelelő
fejlesztés nélküli – terhelése további súlyos szennyezést okozhat a
jelenleg is vízminőségi gondokkal küzdő felszíni befogadóban, a
Kenyérmezői-patakban.
137.
A fejlesztéseket kizárólag a szennyvízkezelés jelenlegi problémáinak
megfelelő megoldását követően tartjuk megvalósíthatónak. Egyetértünk a
Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi
Felügyelőség véleményével, hogy ennek legmegfelelőbb módja az lenne, ha
a szennyvíztisztító telep fejlesztése megvalósulna. A település
szennyvízkezelésében bekövetkezett változásoknak olyan mértékűnek kell
lennie, hogy az biztosítsa a karsztterületek hosszú távon fenntartható
védelmét, valamint azt a kitételt, hogy a Kenyérmezei-patak, mint
felszíni befogadó vízminőségi mutatói megfelelő szintet érjenek el.
138.
A szabályozási terület lehatárolásának átgondolása, módosítása
szükséges, hogy az minden tekintetben megfelelő legyen az Étv. által
támasztott követelményeknek, a településrendezési eljárásra vonatkozó
konkét rendelkezéseinek, és így ne kerülhessen sor olyan
településrendezési eszköz elfogadására, amely magasabb rendű
jogszabályba ütközik.
139.
A fenntartható fejlődés és a jövő nemzedékek életminőségének,
érdekeinek megóvása egyaránt megköveteli, és ezzel összefüggésben az
SKV jogintézményének lényege, hogy a környezeti értékelést, annak
eredményeit a legteljesebb mértékben érvényesítsék a szabályozásban. A
Kvt. 3. § (1) e) pontjában meghatározott – az Étv. és a Kvt
összhangjának érdekében szükséges – követelmény a várható környezeti
hatás jelentősségének megállapítása, az eljárás lefolytatása. Így tehát
az SKV ugyan önálló eljárás, amely azonban szorosan összefügg az Étv.
9. §. érvényesítése során lefolytatandó eljárással. Hiszen a környezeti
szempontokat maradéktalanul figyelembevevő településrendezési eljárás
során, az SKVr. követelményeinek megfelelően készített, a
településrendezési döntés elképzeléseinek értékelésére szolgáló
dokumentumot szolgáltat.
Az eljárási szabályok súlyos megsértését jelenti, mindebből következően
az egészséges környezethez való jog érvényesülésében visszásságot idéz
elő az, ha a környezeti vizsgálatot – annak indokoltsága ellenére – nem
folytatják le, és így a környezeti szempontokat a szabályozásban nem
lehet érvényesíteni.
140.
Az egészséges környezethez való alkotmányos jog sérelmét jelenti, ha a
településrendezési eszköz elfogadására irányuló eljárás során az
eljárási garanciát jelentő társadalmi részvétel elve sérül.
141.
A vizek jó állapotának elérésére vonatkozó követelmény biztosíthatósága
szempontjából a karsztaknához kötődő, tervezett funkciót – elsősorban a
nagymennyiségű karsztvíz palackozására alkalmas palackozó telepítését –
elfogadhatatlannak tartjuk. A víztestek kímélése érdekében a
legoptimálisabb megoldást a karsztakna vízkészlete kiaknázásának
mellőzése jelentené. Akkor tartjuk elfogadhatónak a karsztakna újbóli
üzembe helyezését, amennyiben a Iosephinum tömbjének ivóvízellátása
másként nem megoldható.
A Felügyelőség észrevétele nyomán aggályosnak tekinthető a fejlesztés
megvalósításának esetleges hiánya, hiszen a már jelenleg is ellátási
gondokkal küzdő szennyvíztisztító telep további – előzetes, megfelelő
fejlesztés nélküli – terhelése további súlyos szennyezést okozhat a
jelenleg is vízminőségi gondokkal küzdő felszíni befogadóban, a
Kenyérmezői-patakban.
A fejlesztéseket kizárólag a szennyvízkezelés jelenlegi problémáinak
megfelelő megoldását követően tartjuk megvalósíthatónak. Egyetértünk a
Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi
Felügyelőség véleményével, hogy ennek legmegfelelőbb módja az lenne, ha
a szennyvíztisztító telep fejlesztése megvalósulna. A település
szennyvízkezelésében bekövetkezett változásoknak olyan mértékűnek kell
lennie, hogy az biztosítsa a karsztterületek hosszú távon fenntartható
védelmét, valamint azt a kitételt, hogy a Kenyérmezei-patak, mint
felszíni befogadó vízminőségi mutatói megfelelő szintet érjenek el.
142.
A szabályozási terv módosításának elfogadásával kapcsolatban az
állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. tv XV.
27/B. § (3) bekezdés c) e) és f) pontjai alapján a következő
kezdeményezéseket teszem.
143.
Kezdeményezem, hogy Piliscsaba Nagyközség jegyzője jelen állásfoglalást
előterjesztésként bocsássa településrendezési eljárás során illetékes
önkormányzati bizottság, valamint ezt követően a képviselő-testület
elé.
144.
Kezdeményezem, hogy a szabályozási terv módosítását a jelenlegi
formában ne fogadja el a képviselő-testület.
145.
Kezdeményezem, hogy az esetleges új szabályozási tervet az
állásfoglalásban kifejtettek szerint készítsék elő, és annak során
különösen is legyenek figyelemmel az Étv. településrendezési eljárásra
vonatkozó szabályainak maradéktalan betartására, ezen belül különösen a
szabályozási terület lehatárolására, valamint a társadalmi részvétel
elvének maradéktalan érvényesülésnek biztosítására.
146.
Kezdeményezem, hogy az esetleges új szabályozási terv előkészítése
során az SKV rendelet követelményeinek megfelelően a környezeti
vizsgálat szükségességének eldöntésére irányuló eljárást az SKV
rendelet szabályainak megfelelően folytassák le, az ennek megfelelően
hozott döntésről az SKV rendelet rendelkezései szerint adjanak
tájékoztatást, és amennyiben az a döntés születik, hogy a környezeti
vizsgálat lefolytatása szükséges – az eddigi eljárások adatai, a
felszíni és felszín alatti vizek, valamint a természet védelmének
szempontjai erre utalnak –, az SKV rendelet szerint lefolytatott
eljárás során készítsék el a megfelelő dokumentumot.
147.
Kezdeményezem, hogy az esetleges új szabályozási terv előkészítése
során a vízvédelmi szempontok érvényesítésére különösen nagy hangsúlyt
fektessenek. Kezdeményezem, hogy a szabályozási területen ne
szerepeljen újabb funkció a jelenleg hatályos – Piliscsaba volt Béri
Balogh Ádám laktanya Szabályozási tervéről szóló 10/1999. (IX. 30.) ök.
rendelet – által meghatározottakhoz képest.
148.
Kérem továbbá, hogy a kezdeményezés nyomán tett intézkedéseiről,
illetve a szabályozási terv esetleges elfogadásáról – az elfogadott
rendelet megküldésével együtt – tájékoztasson legkésőbb az
állásfoglalás kézhezvételét követő 30 napon belül.
149.
Kezdeményezem a Közép-magyarországi Regionális Államigazgatási Hivatal
Állami Főépítészi Irodájánál, hogy a jövőben a településrendezési
eljárások véleményezése során minden esetben legyen tekintettel az Étv.
szabályainak maradéktalan érvényesülésére. Különös tekintettel vegye
figyelembe a településrendezési eljárással érintett terület
lehatárolása és az Étv. vonatkozó rendelkezéseinek összhangját.
150.
Kezdeményezem a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és
Vízügyi Felügyelőségnél, hogy a jövőben a településrendezési eljárások
véleményezési szakaszában hívja fel a településrendezési eljárást
folytató önkormányzatok figyelmét az Országos vízgyűjtő-gazdálkodási
tervhez készített vízmérleg-számításoknak az adott településre
vonatkozó értékeire, és ennek a fenntarthatóság és a vizek jó
állapotának elérésére vonatkozó kötelezettséggel való kapcsolatra.
Szükségesnek tartjuk továbbá, hogy a jövőben ezeknek a kérdéseknek az
értékelésére is sor kerüljön a településrendezési eljárások
véleményezése során. Így az Étv. 9. § által meghatározott véleményezési
eljárás, továbbá az SKV rendelet által meghatározott környezeti
vizsgálat lefolytatásának szükségességére irányuló eljárás során ezeket
a szempontokat mérlegelni, értékelni szükséges környezetvédelmi
szempontokat minden tekintetben érvényesítő döntés megalapozása
érdekében.
151.
Az 1993. évi LIX. tv. 27/B. § (3) bekezdés c) pontja alapján
kezdeményezem, hogy a jelen állásfoglalást a Piliscsabáért Közhasznú
Egyesület saját szervezetén belül vitassa meg, majd juttassa el azt a
helyi közélet meghatározó tényezőihez (pl. helyi pártszervezetek,
nagyobb társadalmi szervezetek, elektronikus és írott sajtó).
Budapest, 2009. szeptember 18.
Dr. Fülöp Sándor
A jövő nemzedékek országgyűlési biztosa