Bevezetés

A Magyar Köztársaság Országgyűlése 2008. május 26–án választotta meg Dr. Fülöp Sándor ügyvédet[1] a jövő nemzedékek országgyűlési biztosává, aki a köztársasági elnök negyedik jelöltje volt erre a tisztségre.

Az Országgyűlés 2007. december 1-ei hatállyal módosította az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvényt: létrehozta a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa intézményét és egyúttal megszüntette a korábbi állampolgári jogok országgyűlési biztosa általános helyettese tisztséget.

A jövő nemzedékek országgyűlési biztosának feladata az egészséges környezethez való alapvető jog védelme. A Magyar Köztársaság alkotmánya e jogról két helyen is tartalmaz rendelkezéseket:

„18. § A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez.

70/D. § (1) A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez.

(2) Ezt a jogot a Magyar Köztársaság a munkavédelem, az egészségügyi intézmények és az orvosi ellátás megszervezésével, a rendszeres testedzés biztosításával, valamint az épített és a természetes környezet védelmével valósítja meg.”

A jövő nemzedékek országgyűlési biztosa figyelemmel kíséri, értékeli és ellenőrzi azon jogszabályi rendelkezések érvényesülését, amelyek biztosítják a környezet és a természet állapotának fenntarthatóságát és javítását. Feladata a mindezekkel kapcsolatban tudomására jutott visszásságok kivizsgálása vagy kivizsgáltatása, és orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedések kezdeményezése. Legfontosabb feladatai a következők:

a) felhívhatja a környezetet jogellenesen veszélyeztető, szennyező vagy károsító (a továbbiakban együtt: a környezetet károsító) személyt vagy szervezetet e tevékenységének megszüntetésére,

b) felhívhatja a hatáskörrel rendelkező hatóságot a környezet védelmére vonatkozó intézkedés megtételére,

c) feladatkörében általános jelleggel, valamint egyedi ügyben meghatározott szerv, intézmény, hatóság vagy személy részére ajánlást bocsáthat ki,

d) a környezet állapotával összefüggő közigazgatási döntéssel szemben felügyeleti eljárás lefolytatását, illetve végrehajtásának felfüggesztését kezdeményezheti, valamint annak bírósági felülvizsgálata során a perben beavatkozóként részt vehet,

e) véleményezi a feladatkörével összefüggő jogszabályok, illetve más kormányzati előterjesztések tervezeteit, feladatkörében jogalkotásra tehet javaslatot,

f) megismerheti és véleményezheti a helyi önkormányzatok hosszú távú fejlesztési, területrendezési, valamint a jövő nemzedékek életminőségét egyébként közvetlenül érintő terveit és koncepcióit,

g) véleményezi a környezetvédelmi vagy természetvédelmi tárgyú, valamint az emberiség közös örökségét és közös gondjait érintő nemzetközi szerződések kötelező hatályának elismerésére vonatkozó előterjesztéseket, közreműködik e nemzetközi szerződések alapján készülő nemzeti jelentések elkészítésében, továbbá figyelemmel kíséri, értékeli e szerződések magyar joghatóság alá tartozó érvényesülését,

h) részt vesz a feladatkörével összefüggő ügyekben az Európai Unió kormányzati részvétellel működő intézményeiben képviselt magyar álláspont kialakításában,

i) részt vehet a jogszabály rendelkezése alapján kötelezően tartandó, feladatkörével összefüggő közmeghallgatáson.

A biztos irodája három főosztályból áll, melyek: Jogi Főosztály, Stratégiai és Tudományos Főosztály és Koordinációs Főosztály. A rendelkezésre álló létszámot (34 köztisztviselő és 4 külsős megbízásos szakértő) a 2008. év végéig fokozatosan töltötte be a biztos.

Nemzetközi és hazai előzmények

A jövő nemzedékek országgyűlési biztosa – úgy is, mint nemzeti szinten működő környezetvédelmi ombudsman, úgy is, mint az eljövendő generációk tágabb képviseletét ellátó állami intézmény – a világon csaknem egyedülálló. A jövő nemzedékek országgyűlési biztosához hasonló tevékenységet végez Kanada Ontario tartományának környezetvédelmi biztosa (Environmental Commissioner of Ontario). Emellett Izraelben működött és Finnországban működik még jelenleg is egy olyan parlamenti testület, mely figyelemmel kíséri a jövő nemzedékekkel kapcsolatos állami gondoskodást, tervezést.

Magyarországon a nyolcvanas években indult hosszas jogirodalmi és publicisztikai előkészítés után az ezredfordulón egy civil szervezet, a Védegylet látott hozzá a jogintézmény elemeinek konkrét kidolgozásához és gyakorlati megvalósításához. Ebben segítségükre volt Sólyom László, aki az első, jogszabályi formába öntött javaslatot készítette, illetőleg Szili Katalin és Hegyi Gyula, akik 2002-ben először indítványozták a Magyar Országgyűlésnek a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa intézmény bevezetését. Az országgyűlési biztosokról szóló jogszabály (Obtv.) kiegészítését az új biztosra vonatkozó szabályokkal végül 2007 novemberében fogadta el a parlament, igen nagy többséggel.

A jövő nemzedékek országgyűlési biztosa irodájának arculata

A jövő nemzedékek országgyűlési biztosatevékenységének alapja az Obtv. Mindazonáltal az ombudsman által beölteni kívánt, tágan értelmezett társadalmi szerep megfogalmazása során nemcsak a jogszabályi mandátumot, hanem a biztos intézményének létrehozásához vezető szellemi megalapozó tevékenységet, továbbá a társadalmi elvárásokat is figyelembe kell venni. Mindezek tükrében az ombudsman irodája az alábbi szerepeket tölti be:

(a) Civil szolgáltató iroda

A klasszikus ombudsmani feladatoknak megfelelően az Iroda elsődleges feladata az, hogy a társadalmi szervezetektől és magánszemélyektől beérkező környezetvédelmi panaszokat kivizsgálja és a felelős közigazgatási szervezeteknek ajánlásokat tegyen. Felhívhatja a környezetet jogellenesen veszélyeztető, szennyező vagy károsító személyt vagy szervezetet e tevékenységének megszüntetésére. Ide tartozik még az ugyancsak a civil szektorból származó általánosabb, jogpolitikai jellegű kezdeményezések megválaszolása, illetve a saját jogon, hivatalból indított eljárás is. Véleményezi a feladatkörével összefüggő jogszabályok, illetve más kormányzati előterjesztések tervezeteit, feladatkörében jogalkotásra tehet javaslatot. Megismerheti és véleményezheti a helyi önkormányzatok hosszú távú fejlesztési, területrendezési, valamint a jövő nemzedékek életminőségét egyébként közvetlenül érintő terveit és koncepcióit.

(b) Szakpolitikai szószóló

A biztost kiemelt közjogi státusza és széles hatásköre alkalmassá teszi a környezetvédelem (és – bizonyos határok között – a jövő nemzedékekkel kapcsolatos egyéb témák) szószólója szerepének betöltésére. Vagyis a biztos az Országgyűlés és az állami döntéshozatal, valamint a szélesebb nyilvánosság előtt megjeleníti a környezetvédelem érdekeit. Véleményezheti a környezetvédelmi vagy természetvédelmi tárgyú, valamint az emberiség közös örökségét és közös gondjait érintő nemzetközi szerződések kötelező hatályának elismerésére vonatkozó előterjesztéseket, közreműködik e nemzetközi szerződések alapján készülő nemzeti jelentések elkészítésében, továbbá figyelemmel kíséri, értékeli e szerződések magyar joghatóság alá tartozó érvényesülését. Részt vesz a feladatkörével összefüggő ügyekben az Európai Unió kormányzati részvétellel működő intézményeiben képviselt magyar álláspont kialakításában.

(c) Stratégiai, tudományos központ

A biztos tevékenysége távlati céljainak megvalósítását szolgálja a stratégiai elemző és tudományos központ-szerep, mely a tágan értelmezett környezetvédelem kapcsán előremutató kezdeményezéseket indít útjára vagy ezek megvalósításában vesz részt. Ezen szerepkör része lehet a tudományos műhely (saját, nem az elsődleges feladatkörhöz kapcsolódó tudományos tevékenység kezdeményező/irányító/résztvevő formában); az aktív szemléletformáló, kommunikációs központ (saját környezeti tudatformáló, nevelő programmal), valamint inkubációs központ (munkatársak kötelező/fakultatív képzése, a belső képzési program mellett proaktív részvétel a szakmai továbbképzésben, tehetséggondozásban) funkció.

Civil szolgáltató és szakpolitikai szószóló

A törvény, illetve indokolása szerint a biztos és az iroda tevékenységének – mint civil szolgáltató irodának – elsődleges területe a környezetvédelem, elsődleges célja pedig „az egészséges környezethez való alapvető jog védelme”.

Az Alkotmány 18. §-a szerint a Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez. A 70/D. § (1) alapján a Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez, melyet az állam – többek közt – az épített és a természetes környezet védelmével valósít meg. A biztos tevékenységének alkotmányos súlyát az Alkotmánybíróság azon elvi tétele jelöli ki, mely szerint „az egészséges környezethez való jog” az élethez való jog részét képező olyan alapjog, mely korlátozást csak más alapjog védelméhez szükséges mértékben tűr meg. Az ombudsman tehát a legmagasabb szintű alkotmányos védelemben részesített alapjog érvényesülése érdekében tevékenykedik.

A törvény alapján a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa nyomon követi azon jogszabályok érvényesülését, melyek „biztosítják a környezet és a természet fenntarthatóságát és állapotának javítását” (27/B. § (1) bekezdés). A „környezetvédelem” fogalma terjedelmének meghatározásában elsősorban a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény ad iránymutatást. Ezen jogszabály alapján környezetvédelemnek tekintendő minden olyan tevékenység és intézkedés, amelyeknek célja a környezet veszélyeztetésének, károsításának, szennyezésének megelőzése, a kialakult károk mérséklése vagy megszüntetése, a károsító tevékenységet megelőző állapot helyreállítása[2]. A környezeti elemek viszonyain túl mindenféleképpen a biztos által vizsgálandó körbe tartozik az épített környezet alakítása és védelme; a termőföld védelme; a katasztrófavédelem;a területfejlesztés és településrendezés; a vadgazdálkodás; a veszélyes anyagok; a tájvédelem; az állatvédelem és a növényvédelem amennyiben befolyásolják „az ember és környezete harmonikus kapcsolatának kialakításá[t], a környezet egészének, valamint elemeinek és folyamatainak magas szintű, összehangolt védelmé[t], a fenntartható fejlődés biztosításá[t]”[3].

Kiemelendő azonban, hogy a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának hatásköre nem pusztán a környezetvédelemre, hanem a környezet és a természet „fenntarthatóságát” érintő egyéb szabályokra is kiterjed. Ezek (i) gazdasági, (ii) szociális és (iii) intézményi körbe sorolhatók. A biztos által vizsgálni kívánt (i) gazdasági kérdésekaz állami költségvetés és alrendszerei (környezetvédelmi szempontok érvényesülése a költségvetés rendszerében, adók, kedvezmények, állami támogatások, közbeszerzések környezetvédelmi hatásai); az állami fejlesztéspolitika (ennek fenntarthatósági/környezetvédelmi hatásai, ezen belül a környezetvédelmi fejlesztési politika); környezetvédelmi közszolgáltatások; egyes kiemelt gazdasági szektorok környezeti fenntarthatósága (energia; közlekedés; mezőgazdaság, halászat; bányászat); a termelés és a fogyasztás környezeti fenntarthatósága; a környezeti ipar és környezettudomány helyzete. Az ombudsman számára releváns (ii) szociális kérdéseka környezet-egészségügy;a környezetbiztonság továbbá a környezeti nevelés (mindhárom esetben a kérdés szakmai megalapozottsága, intézményi, finanszírozási helyzete és eredményei vonatkozásában). Végül a biztos foglalkozni kíván környezetvédelmi szempontból releváns (iii) intézményi kérdésekkel is, úgy mint: a környezeti igazgatás helyzete (jogi, szervezési, kapacitás szempontból);a környezeti adatok gyűjtése, minősége, hozzáférhetősége, az állam környezeti tájékoztató tevékenysége;a társadalmi részvétel keretei és megvalósulása, a társadalmi szervezetek helyzete; nemzetközi együttműködés.[4]

A fenti elhatárolás egyúttal kijelöli, hogy melyek azok a területek, amelyek kapcsán felmerülő ügyekkel a biztos nem hivatott eljárni. Ezek közé tartozik többek között a társadalombiztosítás, közoktatás, társadalmi egyenlőség, kisebbségek és nők helyzete és a gyermekjogok.

A biztos mint a jövő nemzedékek szószólója

Bár a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa elsősorban, mint környezetvédelmi ombudsman tevékenykedik, nem hagyható figyelmen kívül a törvény indokolásában megfogalmazott azon jogalkotói akarat és társadalmi elvárás, mely szerint a biztosnak hosszú távon is hozzá kell járulnia a jövő generációk élete és egészsége természeti alapjainak védelméhez, valamint az emberiség közös örökségének megóvásához és közös gondjainak megoldásához.

A biztosnak – szakpolitikai szószóló és tudományosműhely-irányító szerepénél fogva – proaktívan kell fellépnie a jövő generációk környezeti érdekeinek feltárásában, ezek pozitív befolyásolásáért. Eddig a témában két projektet indítottunk el: a klímaváltozással kapcsolatos, sok nemzetközi elemet tartozó programunkat, illetőleg a fenntartható helyi közösségek programját.

A jelenlegi hazai jogszabályi rendszer, illetve a végrehajtására létrehozott intézményrendszer nem biztosítják Magyarország fenntartható fejlődését. Ezt tanulmányok sora mellett a Magyar Köztársaság kormánya által elfogadott Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia (NFFS) is kimondja.[5] Maga az NFFS bemutatja, hogy a környezet fenntartható használatához szükséges körülmények megteremtése nem választható el az égető gazdasági, társadalmi problémák megoldásától. A problémák rendszerszemléletű megközelítése nélkül, pusztán az egyedi környezeti problémák, ügyek megoldására koncentrálva a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa döntései esetében is fennáll annak a veszélye, hogy nem a társadalom fenntartható pályára való átállítását fogja tevékenységével elősegíteni. A jelenleg vizsgált ügyeknél is felfedezhetők az egyes panaszcsoportok mögött rejlő a problémát kiváltó közös hajtóerők. Az ombudsmannak arra is fel kell hívnia a döntéshozók és a társadalom figyelmét, hogy e hajtóerők megváltoztatása nélkül a problémák bővítetten újratermelődnek.

A környezet állapota, illetve az azzal kapcsolatos problémák, panaszok (az ombudsman „ügyei”) pusztán a jelenlegi gazdasági-társadalmi rendszer fenntarthatatlanságának tünetei. A problémák rendszerben léteznek és egyedi vizsgálatuk félrevezető lehet. Ahhoz, hogy a környezetterhelés létrejöttét kiváltó hajtóerők bonyolult ok-okozati hálóját megértsük és kezelhessük, további elemzéseket kell végeznünk. A fenntartható fejlődési pályára való átállás nem várható önmagában az egyedi környezeti problémák, visszásságok orvoslásától, de még a jogi és végrehajtási intézményrendszer tökéletesítésétől sem. Mélyreható társadalmi változásokra, paradigmaváltásra van szükség. E változtatási folyamatban a biztos is részt kíván vállalni. Partnerként számíthat a közös célért munkálkodó szervezetekre, intézményekre. Ide értendők pl. a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Tanácsa, a Magyar Tudományos Akadémia, egyetemi tanszékek, kutatóintézetek, civil szervezetek.

A jövő nemzedékek országgyűlési biztosának a mindennapi feladatain, az egyes ügyekben folytatott eljárásokon túlmenően felvállalható feladatait a következőképpen körvonalazhatjuk küldetését a fentiek tükrében: a) felhívja a figyelmet az egyes ügytípusokban (panaszokban) észlelt hasonlóságokra és b) az ügyek mögött munkáló közös hajtóerők ok-okozati rendszerére (ide értve a strukturális, intézményi és kulturális szinteket is); c) javaslatokat tesz jogszabályi módosításokra, melyekkel a problémák intézményi szintű kezelését célozhatja meg, és d) felmutat olyan közösségi kezdeményezéseket, melyek saját fejlődésükben törekszenek fenntartható pályára átállni, azaz gazdasági, társadalmi és környezeti problémákra rendszerszemléletű válaszokat adnak saját hatókörükben.

Az ügyekhez kapcsolódó, hatáskörében tett intézkedések mellett tehát jogszabálymódosítási javaslatokat készít; az Országgyűlésnek tett éves jelentéseiben beszámol a fenti összefüggésekről és az ezekkel kapcsolatban támogatott vagy kezdeményezett folyamatokról; elősegíti és közreműködik a fenntartható fejlődési pályára átállni kívánó kisközösségek hálózatának létrejöttében; önálló kiadványokban és honlapján számol be fenti tevékenységeiről, illetve az ezekkel kapcsolatos ajánlásairól.

A biztosnak – szakpolitikai szószóló és tudományosműhely-irányító szerepénél fogva – proaktívan kell fellépnie a jövő generációk környezeti érdekeinek feltárása kapcsán, ezek pozitív befolyásolására. Ezért egyrészt a) horizontális munkacsoportokat hoz létre a JNOBH-n belül a kiemelten fontos témacsoportok mélyebb elemzésére, másrészt b) önálló, a fenntartható társadalmi mintázatok kialakulását segítő kezdeményezéseket indít útjára.

A horizontális munkacsoportok az egyes panaszok, egyedi ügyek, környezet- és természetvédelmi problémák mögötti gazdasági, társadalmi hajtóerőket tárják fel és tesznek javaslatot olyan jogszabályi, intézményi, szemléletbeli és egyéb szükséges változtatásokra, melyek a problémák gyökerét igyekeznek kezelni. A biztos ezáltal kíván hozzájárulni ahhoz, hogy a magyar társadalom fenntartható fejlődési pályára tudjon átállni hosszú távon. A tervezett horizontális munkacsoportok között említhetjük a Vizeink fenntartható kezelése[6]; a Természetvédelem[7], illetve a Kulturális örökség és települési életminőség védelme[8] munkacsoportokat.

A biztos 2008-ban két önálló kezdeményezést indít útjára. A klíma-energia jövőkép kialakítását célzó projekt keretében a következőket tervezi segíteni, katalizálni: hazánk üvegházhatású gáz kibocsátási szintjeinek tervezése; erőteljes helyi alkalmazkodási programok kiépítése; a fejlődő országokkal együttműködés kialakítása, mind kibocsátás-csökkentési, mind alkalmazkodást segítő célzattal; elősegíteni, hogy a 2011-es magyar EU-elnökség képes legyen ellátni a jelentős felelősséggel járó klímapolitikai feladatot. Ezen túlmenően ismert, hogy 2050-re a gazdaság szinte teljes dekarbonizálása, az üvegházhatású gázok kibocsátásának rendkívül alacsony szintre szorítása szükséges. A biztos a dekarbonizált jövő képének kialakításában és a hozzá vezető út, opciók, döntési pontok és beruházások feltárásával kapcsolatos társadalmi párbeszéd és tervezési folyamat kezdeményezésében is részt kíván vállalni.

A Fenntarthatóság előörsei projekt általános célja, hogy olyan közösségi kezdeményezéseket keressen, mutasson fel a társadalomnak, segítse működésüket és hasonlók indulását, melyek elkötelezettek a komplex – környezeti, gazdasági, társadalmi – értelemben vett fenntartható fejlődés mellett. Olyan kezdeményezéseket keres, melyek a fenntarthatóságot a maguk lakóhelyén megvalósítani igyekeznek, jó példaként szolgálhatnak más hasonló kezdeményezések és a társadalom egésze számára. A biztos segíteni kívánja e kezdeményezések hálózatának kialakulását.

A fenti tevékenységeket a Stratégiai és Tudományos Főosztály koordinálja.

A Jogi Főosztály működése és kapcsolata a Stratégiai és Tudományos Főosztállyal

Részletesebben kell szólnunk az ombudsman két alapfunkciójáról. A civil szolgáltató iroda olyan egyedi és általános állampolgári panaszokat vizsgál ki, amelyek a környezet védelmét szolgáló alkotmányos jogokkal kapcsolatos visszásságokat sérelmeznek. A második alapfunkció a szakpolitikai szószóló feladatköre.

A főosztály feladatköre három részben foglalható össze az alábbiak szerint.

Az elsődleges feladat a beérkező panaszok kivizsgálása és a szükséges intézkedések megtétele. Emellett számos jogalkotási eljárásban mond az iroda véleményt egy-egy jogszabály tervezetével kapcsolatban. Végül egyes ügyek kapcsán felvetődnek olyan jogi kérdések, amelyeket külön meg kell vizsgálni.

Az eddig beérkezett 237 ügy tartalom szerinti megoszlása meglehetősen vegyes képet fest. Különösen gyakoriak a közúti és légi közlekedési eredetű zaj- és levegőterhelési, a terület- és településrendezési döntésekből (zöldterületek megszüntetéséből, intenzív beépítésekből, utak építéséből) származó, valamint az ipari, telepengedély-köteles és kereskedelmi működésiengedély-köteles tevékenységek generálta panaszok. Számos ügyben merül fel továbbá a védett természeti értékek és Natura 2000 területek veszélyeztetése.

Mindezekből megállapítható, hogy a fenntartható fejlődés követelményei a település- és területfejlesztés területén, illetve az egyes engedélyezési eljárások során nem érvényesülnek, a kellően át nem gondolt és nem rendszerben kezelt döntések aránytalan, sokszor elviselhetetlen terhet rónak a lakosságra, rontják a jelen és a jövő nemzedékek életkörülményeit.

Az ügyek alapvetően három módon indulnak meg. Legtipikusabb az állampolgári beadvány, amikor természetes személy egyedi, közvetlenül őt érintő ügyben fordul a biztoshoz. Civil szervezetek általában ritkábban, de nagyobb jelentőségű, a társadalom szélesebb körét érintő, egy-egy nagyberuházáshoz kapcsolódó, avagy szabályozási kérdést felvető beadványt fogalmaznak meg. Jól látható, hogy ezen civil szervezetek a helyi és a társadalmi érdekek magas színvonalú képviseletét látják el, ami tükröződik a beadványok szakszerű, alapos elkészítésében is. Végül lehetőség van arra is, hogy a biztos hivatalból foglalkozzon valamely üggyel. Erre az egyedi ügyekkel összefüggésben észlelt, de a beadványozó által nem kifogásolt visszásság teremthet lehetőséget, illetve akár az is, hogy az ország területén megtartott valamennyi közmeghallgatáson részt vehet a biztos.

A jogalkotási eljárások közül, amelyekben a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa részt vett, kettő különösen is említésre érdemes. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) módosításáról szóló tervezet, valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről szóló 80/1999. (VI. 11.) Korm. rendelet módosítására irányuló tervezet kapcsán a biztos határozott véleményt fogalmazott meg. A Ket. tervezetében szereplő, az ügyfél fogalmának szűkítését, valamint a társadalmi szervezetek ügyféli jogainak korlátozását jelentő rendelkezésekkel szemben megfogalmazott észrevételeket a felelős tárca elfogadta, és az Országgyűlés elé kerülő törvényjavaslat már nem tartalmazta ezen aggályos korlátozásokat. A telepengedélyezés rendjéről szóló rendelet tervezetét illetően a biztos megállapította: a tervezet nem felel meg az alkotmányos követelményeknek, illetve visszalépést jelent a környezet védelmének jogszabályokkal már elért védelmi szintjéhez képest.

A főosztály számos vizsgálatot tervez egyfelől jogi, jogértelmezési kérdések tisztázása, másfelől a hatósági jogalkalmazás magasabb színvonalának és hatékonyságának előmozdítása érdekében. Ezek elsődlegesen egyes jogszabályok, jogszabályi rendelkezések hatósági alkalmazása, értelmezése, illetve hiányosságai, ellentmondásai köré szerveződnek (hatósági végrehajtás megfelelősége, telepengedélyezési eljárás egyes rendelkezései, hatásvizsgálati szabályok, Natura 2000 szabályok stb.). A főosztály aktívan közreműködik továbbá a Stratégiai és Tudományos Főosztály által végzett vizsgálatokban a témakört érintő jogi szabályozás tekintetében.

A főosztály különös hangsúlyt fektet a pontos és részletes, minden lehetséges szempontot feltáró és értékelő tényállás tisztázására, a jogi háttér elemzésére, és mindezekből megalapozott következtetések levonására. A jelentősebb ügyekben a tényállás tisztázása magában foglalja a helyszín megtekintését, és egyeztetések megtartását az érintett felekkel.

A jogi háttér feltárása érdekében szükséges a bírósági, ügyészségi és hatósági gyakorlat lehető legalaposabb ismerete. Ezzel összefüggésben ugyancsak alapfeladatának tartja a Főosztály, hogy a környezetjogi jogalkalmazási gyakorlat meghatározó, elvi jelentőségű döntéseit megismerje, összegyűjtse és egy jogi adatbankban rendszerezze. Ennek elősegítésére a főosztály munkatársai kutatást végeznek a hatósági, bírósági és ügyészségi szervekkel, valamint civil szervezetekkel együttműködve.

A Jogi Főosztály a napi munka szintjén, a konkrét ügyekben szorosan együttműködik a két társfőosztállyal, a Nemzetközi valamint a Stratégiai és Tudományos Főosztály munkatársaival. Az előbbi az egyes ügyek alapjául szolgáló jogszabályok, valamint a véleményezésre megküldött tervezetek közösségi és nemzetközi jogi hátterének elemzésével segíti a jogi háttér megalapozott, pontos tisztázását. Az utóbbi főosztály az egyes ügyek tényállásának, műszaki, társadalmi összefüggéseinek feltárásában nyújt nélkülözhetetlen segítséget.