Hiányos a paksi bővítés előkészítése

A jövő nemzedékek országgyűlési biztosának állásfoglalása a paksi atomerőmű bővítésére irányuló kormányzati előterjesztés tárgyában (JNO-128/2010)

A jövő nemzedékek országgyűlési biztosa a paksi bővítéssel kapcsolatos vizsgálata során megállapította, hogy a Kormány az előkészítés során figyelmen kívül hagyta az energetikára és a környezetvédelemre érvényes országos szakpolitikai terveket. Ezekben a tervekben nem szerepel az atomenergia energiapiaci részesedésének újabb atomerőmű létesítésével, vagy a meglévő atomerőmű bővítésével tervezett növelése. E mulasztásával is összefüggésben a Kormány a határozati javaslat előterjesztését megelőzően nem teljesítette az egészséges környezethez való alkotmányos jog állami intézményvédelméből fakadó kötelezettségeit, és evvel az egészséges környezethez való alapvető joggal kapcsolatos visszásságot okozott. A feltárt visszásság megszüntetése érdekében a biztos számos kezdeményezéssel és javaslattal fordult a Kormányhoz.

A teljes állásfoglalás letöltése: [PDF; 151 Kbyte]

Az állásfoglalás rövid összefoglalása

A Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosa az új atomerőművi blokk(ok) létesítésének előkészítését szolgáló tevékenység megkezdéséhez szükséges előzetes, elvi hozzájárulás megadásáról szóló 25/2009. (IV. 4.) OGY határozat előkészítése vonatkozásában vizsgálatot folytatott le. Ennek során megállapította, hogy a Kormány nem megfelelően készítette elő az Országgyűlés döntését. A döntés előkészítése kapcsán a Kormány nem vizsgálta, hogy ténylegesen szükség van-e a többlet atomenergiára, és ha igen, milyen mértékben. Nem határozta meg konkrétan, hány atomreaktort tartalmazó egységgel történő bővítéséhez kéri az Országgyűlés elvi hozzájárulását, az előterjesztésből nem állapítható meg, hogy a Parlament a hozzájárulást mennyi időre adja meg, az előkészítést mikor kell megkezdeni, kérdéses továbbá, hogy az „előkészítő tevékenységhez” fordulat használatával az előterjesztő pontosan mihez kéri a felhatalmazást. Nem tartalmazza az előterjesztés az atomenergia-szektornak az országos energiaszerkezeti tervekben meghatározott energiapiaci részesedése növelésére vonatkozó környezeti információkat, valamint azt sem, hogy a kormány milyen környezetvédelmi tényezők figyelembe vételével javasolta a paksi atomerőmű bővítését.

Az Energiaklub Szakpolitikai Intézet és Módszertani Központ a paksi atomerőmű bővítéséhez megadott elvi országgyűlési hozzájárulás előkészítésének folyamata során a környezetvédelmi és társadalmi megalapozás elmaradása miatt nyújtott be panaszt a JNOI-hoz.

A lefolytatott vizsgálat eredményeként kiadott állásfoglalásunkban megállapítottuk, hogy a kormány a H/9173. számú határozati javaslatot úgy terjesztette az Országgyűlés elé, hogy abban nem tükröződik az, hogy az előterjesztést megelőzően a kormány a szükséges környezetvédelmi, társadalmi és szakmai megalapozást, valamint az atomerőmű bővítésnek az ország energiaszerkezetét érintő volumene szerint szükséges előzetes stratégiai környezeti vizsgálatot lefolytatta-e, és ezek milyen eredményre vezettek. Megállapítottuk, hogy a döntés előkészítése során a Kormány nem vizsgálta, hogy ténylegesen szükség van-e a többlet atomenergiára, és ha igen, milyen mértékben, valamint a döntés kidolgozása során a kormány nem határozta meg a javaslat egyedi tartalmát, annak konkrét tárgyi hatályát, így az nem tartalmazza az atomenergia-szektornak az országos energiaszerkezeti tervekben meghatározott energiapiaci részesedése növelésére vonatkozó környezeti információkat, valamint azt sem, hogy a kormány milyen környezetvédelmi tényezők figyelembe vételével javasolta a paksi atomerőmű bővítését.

Fentiek alapján állapítottuk meg, hogy a kormány az Országgyűlési határozati javaslat benyújtását megelőzően nem teljesítette az egészséges környezethez való alkotmányos jog állami intézményvédelméből fakadó kötelezettségeit, és evvel az egészséges környezethez való alapvető joggal kapcsolatos visszásságot okozott.

Az általunk feltárt visszásság megszüntetése érdekében kezdeményeztük a Magyar Köztársaság Kormányánál, hogy az új atomerőmű előkészítésére vonatkozó hatásvizsgálatok, stratégiai környezeti vizsgálatok eredményeit és megállapításait – azok elkészültét követően haladéktalanul – hozza nyilvánosságra és tájékoztassa a közvéleményt az új atomerőművi blokk előkészítésének jelenlegi helyzetéről és a további előkészítést a nyilvánosság teljes biztosításával folytassa.

Kezdeményeztük továbbá a Kormánynál, hogy a megfelelő társadalmi, szakmai és környezetvédelmi megalapozást követően, a nyilvánosság, együttműködés, megelőzés és tervszerűség alapelveinek érvényt szerezve készítsen előterjesztést az Országgyűlés részére, mely az atomenergia alkalmazásával együtt tartalmazza a hosszú távú energiastratégiát, az energetikai ágazat tervezését, a környezeti, társadalmi, gazdasági hatások elemzésével, különös figyelemmel az energiaszükséglet csökkentésére vonatkozó tervekre és intézkedésekre.

Javasoltuk a Kormánynak, hogy készítsen előterjesztést az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény módosítására annak érdekében, hogy az Országgyűlés hozzájárulására vonatkozó rendelkezések kellően konkrétan kerüljenek megfogalmazásra, illetve, hogy az előzetes elvi hozzájárulás szükség esetén kiterjedhessen a meglevő atomerőmű üzemidejének meghosszabbítására is. Ezen túlmenően biztosítani szükséges az új nukleáris létesítmény létesítésére, meglevő atomerőmű újabb atomreaktort tartalmazó egységgel való bővítéséree, valamint meglévő atomerőmű üzemidejének meghosszabbítására vonatkozó egyedi döntések összhangját az országos energetikai, társadalmi, gazdasági és környezetvédelmi tervekkel. Végül kezdeményeztük, hogy az energiapolitikai döntések előkészítése során ne pusztán az atomerőművi kapacitás bővítésének lehetőségét és szükségességét mérlegelje, hanem az ország tervezett hosszú távú energiaigényének és az elérhető energiahordozók mennyiségcsökkenésének figyelembevételével, olyan komplex energiastratégiát alkosson, ami a hazai és nemzetközi tudományos eredményekre támaszkodva megfontolja a nem megújuló energiaforrások (fosszilis és nukleáris energia) teljes kivezetésének lehetőségét is. Ebben a folyamatban az egyik legfontosabb szempont az energiaigény csökkentése legyen. Az atomerőmű bővítésének kérdése helyett hazánk hosszú távú és klímabarát energiabiztonságát szükséges célként megfogalmazni, és ehhez a legmegfelelőbb eszközt megválasztani.

A teljes állásfoglalás letöltése: [PDF; 151 Kbyte]