„A fenntartható fejlődés és a környezet számokban” című konferencián tartott előadást a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa

A KSH által szervezett konferencia felkért előadója volt dr. Fülöp Sándor, aki „Környezeti adatok, környezeti indikátorok” címmel tartott előadást 2011. április 21-én Budapesten. Az ombudsman az 1984. december 3-ára virradó éjszakán történt bhopali katasztrófa bemutatásával kezdte az előadását, mellyel az információ fontosságára hívta fel a résztvevők figyelmét. A történelem egyik legtöbb halálos áldozatot követelő ipari-környezeti katasztrófájánál mérgező gáz szabadult ki egy növényvédőszereket gyártó üzemből. A baleset hatására néhány óra alatt több ezer ember fulladt meg. A halálos áldozatok száma jelentősen csökkenthető lett volna, ha az ott lakó embereknek megfelelő információ állt volna rendelkezésükre a bekövetkezett balesetről, és időben megkapták volna a meneküléshez szükséges információkat.

Dr. Fülöp Sándor hangsúlyozta, hogy a környezet állapotának alapvető mutatóival az állami intézményeknek feladataik ellátásakor tisztában kell lenniük. Az egészséges környezethez való jog - amely az alkotmányozás során is felmerült - állami kötelezettségből és egyéni jogokból áll össze, és egyik sem tud a másik nélkül működni. A környezeti adatok kapcsán az ombudsman röviden bemutatta, hogy a társadalmi részvétel három pilléren nyugszik: beleszólás, információs jogok, és jogorvoslat.

Jelenleg kb. 50 magyar jogszabály ír elő környezetvédelmi és rokonterületi adatszolgáltatási kötelezettségeket a gazdálkodóknak. Ezek a döntéstámogató rendszerek, a nemzeti környezetvédelmi programok tele vannak adatokkal, de elemekre töredezettek és az egyes rokonterületek nem összekapcsolhatóak, így gyakorlati használhatóságuk igen alacsony. Az ombudsman szerint sürgető lenne ezekben a rendszerekben rendet tenni, és a környezeti információkat egységes formában elérhetővé tenni.

A biztos előadását követően felszólalt dr. Kuslits Béla, irodánk tudományos munkatársa, aki felhívta a figyelmet arra, hogy mivel a mutatószámok, indikátorok alapvetően befolyásolják azokat a folyamatokat, amelyekről a döntések születnek, különös gonddal kell ezeket a méréseket megtervezni. A szakember szerint a statisztika végső soron döntéshozatali eszköz. Amit nem, vagy rosszul mérünk, az a terület a politika számára vakfolt marad, ezzel háttérbe szorul vagy elbagatellizálódik. A szakember szerint a fenntarthatóság és a társadalmi jólét kérdésével ma ez történik. Jelenleg a pénzügyi-gazdasági rendszer irányítja a világot, éppen ezért bejáratott mutatórendszerrel rendelkezik. Mivel a környezetvédelem háttérbe szorul, annak méréseiről is kevesebb és hiányosabb adatok állnak rendelkezésre. Ahhoz, hogy a fenntarthatóság ne csak szigetszerűen, hanem rendszer szinten is érvényesülni tudjon, mindenképp szükség lenne a megfelelő mutatószámok kidolgozására és használatára.

A Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosának Irodája 2009-ben indította az indikátorprogramját, mely azt a célt tűzte ki maga elé, hogy komplex ökológiai-fenntarthatósági és társadalmi jóléti mutatók kidolgozását és használatát sürgesse. Az iroda szerint elsősorban a vidékfejlesztés, mezőgazdaság és az elmaradt térségek fejlesztése kapcsán lenne hasznos az új indikátorok bevezetése, de végső soron átfogó szerepet kellene, hogy kapjanak a politika minden irányában. Társadalmi jólét és fenntartható, egészséges környezet nélkül ugyanis semmit sem ér a gazdasági fejlődés.

A mai társadalomban jellemző, hogy a döntéshozók nem törődnek az őket körülvevő világ állapotával, talán elsősorban azért, mert nincsenek kellőképpen tisztában a társadalom és az ökoszisztéma állapotával, és az ebből adódó igen sötét jövőképpel.

Az új indikátorok bevezetésénél felmerül új, precíz mutatók kidolgozása, vagy a már bevált eszközök (pl. ökológiai lábnyom) átvétele. Az élet célja végső soron nem a költségvetési egyensúly, hanem a boldogság, és minden, amit szubjektív módon ez alatt a szó alatt értünk. Ebben a témában úttörő jelentőségű Nagy Britannia azon tavalyi kezdeményezése, hogy a statisztikai hivataluk társadalmi jóléttel kapcsolatos méréseket fog végezni, illetve a politika ezeket kulcsmutatóként kezeli.

A konferencia után dr. Fülöp Sándor külön megbeszélést folytatott Laska Évával, a KSH elnökhelyettes asszonyával, ahol szó esett a két intézmény szorosabb együttműködéséről. Az ombudsman indítványozta, hogy a környezetvédelmi kutatások előkészítésében a panaszokból és programjainkból rendelkezésünkre álló információval segíti a KSH-t, az elnökasszony pedig felajánlotta, hogy a JNO nagyobb ügyeihez szükséges statisztikai hátteret biztosítja.

A rendezvény hivatalos meghívója