A JNO három munkatársa is tartott előadást a MKPK Justitia et Pax Bizottság által szervezett „Duna, mely összeköt” konferencián

Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa védnöksége alatt November 11-én rendezte meg a Magyar Katolikus Püspöki Kar (MKPK) Justitia et Pax Bizottság (JUPAX), a Konrad Adenauer Alapítvány (KAS) és a Hanns Seidel Alapítvány (HSS) „A Duna, mely összeköt” című konferenciát.

A konferencián Fülöp Sándor a nemzedékek közötti igazságosságról, a jövő nemzedékek jogairól beszélt. Előadásában felvázolta, hogy hol tart ma a világ a környezetkárosítás szempontjából, valamint konkrét adatokkal alátámasztva modellezte a cselekvés lehetőségeit. Az ombudsman a jövő nemzedékekről szóló tudományos elméletekre is kitért. A fizikai világban bekövetkezett és bekövetkező változások kapcsán megjegyezte: meg kell haladni a XIX. század Amerikájának szemléletét, melyben a pozitív cél a természet „meghódítása", „feltörése" és „leigázása" volt. Ma már elfogytak a feltörhető szabad területek. Ma Magyarországon naponta 130 hektár területet betonoznak le, bevásárlóközpontok, parkolók, egyéb létesítmények megépítése céljából. A jövő nemzedékek országgyűlési biztosa felhívta a figyelmet arra, hogy a természet és az emberi értékek szempontjából nem hagyatkozhatunk a piac „okosságára", hanem előrelátóan kell terveznünk és élnünk, hogy békés úton megőrizhessük kulturális eredményeinket, hiszen már a jövő nemzedékek is mi vagyunk.

Dr. Jánossy László biológus, a JNO stratégiai osztályának tudományos osztályvezetője a természeti sokféleség megőrzésének jelentőségéről tartott előadásában felhívta a figyelmet arra, hogy hazánkban az elmúlt száz évben tájfajtáink 75 százaléka elveszett. A megmaradt 25 százalék veszélyeztetett. Európai szinten az 1950-es évek óta Európa vizes élőhelyeinek és nagy természeti értékű mezőgazdasági területeinek 50 százaléka eltűnt. A szakember felhívta a figyelmet arra, hogy egyetlen faj védelme nem elegendő, mivel „egyetlen faj elvesztésével elveszíthetünk sok másikat is." A szakember szemléletváltásra szólított fel. Kérte, legyünk hálásak a természetnek és őrizzük meg annak állapotát, amit csak lehet, kérte fontoljuk meg döntéseink következményeit mind vásárlóként, mind gazdálkodóként, hisz felelősen kell gondolnunk a következő nemzedékekre, mert már most túl sok természeti tőkét élünk fel, amit a Föld nem képes kompenzálni.

A biodiverzitás csökkenését eddig nem sikerült megállítani, annak ellenére, hogy az EU elhatározta, hogy a tagállamok területén 2010-ig megállítja a természeti sokszínűség csökkenését, mondta ifj. dr. Zlinszky János, egyetemi docens, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa irodájának stratégia főosztályvezetője. Az EU Duna-stratégiájával kapcsolatosan megjegyezte, hogy a konkrét programok tervezése során csak összefogással, minden érdekelt bevonásával nyúlahtunk a folyó völgyéhez. „A Duna-stratégia kialakítása során mindenkor holisztikus látásmóddal az egész rendszert tekintve kell gondolkozni. Bárminő fejlesztés alapvető feltétele, hogy az nem vezethet a Duna ökológiai szolgáltatásai gyérüléséhez, egyes lehetőségek elvesztéséhez. Nem lehet az egyik használatot a többi rovására túlhangsúlyozni. A Duna-stratégia keretein belül a Duna-régió környezethasználatával kapcsolatos nemzetközi feszültségek- Bős-Nagymaros, Nagybánya - megoldására is módot kell találni, éppen az EU eddig figyelmen kívül hagyott ajánlásai végrahajtásával.

A konferenciáról további információkat itt találhatnak:
http://www.magyarkurir.hu/?m_op=view&id=34910