A jövő nemzedékek országgyűlési biztosának Állásfoglalása a parlagfű elleni küzdelem egyes kérdéseiről

(sajtóközlemény)

A Parlagfűmentes Magyarországért Egyesület felkérte a Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosát, hogy vizsgálja meg a parlagfű elleni küzdelemről szóló országgyűlési határozat teljesülését, szólítsa fel az Országgyűlést az eddigi eredmények és kudarcok áttekintésére, és kérje fel új határozat megalkotására. A beadványozó, valamint a vizsgálat során meghallgatott más civil szervezetek és igazságügyi szakértők szerint a parlagfű elleni küzdelmet a politika hajlamos civil mozgalmi kérdésnek tekinteni. Mivel azonban az egészséges környezet védelméhez fűződő állampolgári jogok érvényesülését az államnak kell biztosítania, a biztos álláspontja szerint az állam nem vonulhat ki e területről. Az allergiás légúti megbetegedések csökkentése a parlagfű elleni küzdelemmel együtt szerves egységben állami feladat.

Fülöp Sándor emlékeztet rá, hogy a 996/G/1990. alkotmánybírósági határozat szerint „az állam nem élvez szabadságot abban, hogy a környezet állapotát romlani engedje”. Egyetért az ügyben korábban már vizsgálatot folytató általános ombudsmannal abban, hogy „A parlagfű mint a legveszélyesebb pollenallergia-okozó növény folyamatos terjedése a környezet állapotának romlását jelenti”. Az allergiás betegek számának igen gyors ütemű növekedésével az egészséges környezethez való alapvető jog sérülhet, ezért szükséges a parlagfű visszaszorítása. A parlagfű-allergia mára népbetegséggé vált, az ország lakosai negyedének okoz vissza-visszatérő problémát. Ilyen mértékű biológiai légszennyezettség az európai kontinens más részein nem tapasztalható. Osztrák és cseh szakértők a magyarországi parlagfűmezőket teszik felelőssé Bécs és Brno augusztus végi parlagfűpollen-terhelésének jelentős részéért.

Az egészségügyi miniszter szerint 2004-2007 között az időjárási viszonyoktól függetlenül évről-évre csökkent hazánkban a parlagfű-pollen koncentrációja”, 2008-ban azonban a szokatlan időjárási viszonyok miatt ez a tendencia megállt. Az Országos Környezetegészségügyi Intézet 2008. évi jelentése azonban inkább arra utal, hogy éppen a korábbi csökkenés volt az időjárásnak köszönhető: „Míg 2006-ban a hűvös nyár, 2007-ben a júliusi nagyon magas hőmérséklet és kevés csapadék alacsony pollenterhelést eredményezett, 2008-ban a regisztrált napi koncentráció értékek jelentősen magasabbak voltak”.

Az egészségügyi miniszter a pollenkoncentráció csökkentése érdekében stabil jogszabályi környezetet szorgalmaz; 2004-2008 között ezzel szemben mintegy 20 alkalommal volt a területet érintő jogszabályváltozás. A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter szerint az utóbbi évek legfőbb vívmánya az a jogszabályi környezet, amely a földhasználó kötelezettségévé tette a parlagfű elleni védekezést. A hatékony védekezés kizárólag környezet-tudatos, felelősségteljes tulajdonosi és földhasználói szemlélettel érhető el. Ezt segítheti a támogatások igényléséhez teljesítendő parlagfű elleni védekezés.

Az egészségügyi miniszter rámutat: mivel a parlagfű 20%-a származik belterületről, 80%-a külterületről, a legelső feladat a tarlók fizikai parlagfű-mentesítésének megoldása. Mindazonáltal a városokban magasabb az allergiás betegségben szenvedők aránya, mint falun. Ez is megerősíti, hogy a városi levegő romlása alapvetően járul hozzá a légúti nyálkahártya sérülékenységéhez és az allergiás megbetegedések terjedéséhez.

Az érintett civil szervezetek szerint a szerteágazó, nem egységes szabályozás miatt az érintett hatóságok nem működnek együtt. Ezen segíthetne a kormány által létrehozott tárcaközi bizottság, 2006-ban azonban egy általánosabb parlamenti rendelkezés hatályon kívül helyezte az azt életre hívó OGY határozatot. A bizottság elnöke lemondott tisztségéről, s azóta sincs új elnök. Az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottsága alelnöke szerint „a Tárcaközi Bizottság léte továbbra is szükséges, s ehhez a jogi hátteret is meg kellene teremteni.” Státuszának bizonytalansága és jogosítványai elégtelensége miatt a Tárcaközi Bizottság munkája sem rövid, sem hosszú távon nem elegendő a parlagfű pollenkoncentráció és a fertőzött területek csökkentésére.

A parlagfű-okozta össz-kárérték évente több tízmilliárd forintra tehető. A gyomosodás miatt 32 milliárd forint veszteséget okoz a kieső termésmennyiség, 40 milliárd forintnyi kárt okoznak a táppénzkiadások, az egészségügyi ellátás és a gyógyszerek költségei. A kormány mindezzel szemben egymilliárdot sem szán a védekezésre, ráadásul ez az összeg az utóbbi években még csökkent is. Az egymilliárd forintot el nem érő forrás elenyésző mértékű a több tíz milliárdos egészségügyi költséggel, gazdasági és társadalmi kárral szemben.

Fülöp Sándor szerint a tájékoztatás alapelve megköveteli a pontos és hiteles adatok közlését; ezen a téren azonban komoly hiányosságok észlelhetők. Az éves beszámolók bevezetői 2004 óta állandó számokat használnak, eszerint 2,5 millió ember szenved allergiás megbetegedésben, 5 millió hektáron fordul elő a parlagfű és 700 ezer hektáron okoz erős fertőzést. Szakértői becslések szerint ugyanakkor évente 10-15 százalékkal nő az allergiás betegek száma, s ma már minden negyedik gyermek allergiás. Az allergia megelőzését célzó tennivalók halogatása miatt veszélyeztetetté válik a felnövekvő generáció egészsége. Az éves intézkedési tervekben sok az ismétlődő elem. A 2009. évi terv hét célkitűzése közül hat szó szerint megegyezik a 2008. évivel. A kitűzött huszonegy feladat közt csak öt új szerepel.

A biztos álláspontja szerint a parlagfű elleni küzdelem nem tekinthető pusztán növényvédelmi kérdésnek, hanem egyben környezetvédelmi, környezeti és humán egészségügyi kérdésként is kell kezelni. Gyökeres változásra, átfogó (ökológiai) stratégia kialakítására van szükség, amely a károk mérséklése, felszámolása mellett a megelőzést helyezi előtérbe. A folyamatos előrehaladás az eddigi gondolkodásmód, megközelítés és gyakorlat megváltoztatását, stratégiai gondolkodásmód elsajátítását; mérhető környezetvédelmi célok kitűzését kívánja meg.

Az országgyűlési biztos felhívja a Kormányt, hogy kezdeményezze a parlagfű elleni küzdelem kiemelt állami feladattá nyilvánítását. Javasolja kormánybiztos kinevezését. Önálló, világos feladatkörrel, vezetéssel és felelősséggel bíró, erős, hatósági jogkörökkel felruházott szakmai testületre van szükség. A társadalom szervezett erőfeszítéseire, anyagi, szellemi erőforrásaira, valamint egyéni mozgósításra alapozva e testület kiemelt feladatává kell tenni intézkedési javaslatok kidolgozását. A parlagfű elleni küzdelemről készüljön önálló, egységes, átfogó törvény. A biztos felkéri a Kormányt, hogy rendezze a Tárcaközi Bizottság jogi státuszát, mivel a jelen helyzet jogbizonytalanságot okoz. A Tárcaközi Bizottság internetes honlapján hozza nyilvánosságra valamennyi ülésének teljes jegyzőkönyvét, intézkedési tervét és éves beszámolóját, s nevezzen ki információs tisztviselőt.

Az ombudsman a parlagfű elleni egyes hatósági eljárásokkal, azok hatékonyságával és a vonatkozó jogszabályi rendelkezések értékelésével külön vizsgálat keretében foglalkozik a közeli jövőben.