Ügyszám: Gy-663-2008-2.
Hiv. szám: IRM/AJFO/650/2008.

Dr. Papp Imre
közjogi szakállamtitkár úrnak
Igazságügyi és Rendészeti és Minisztérium

1363 Budapest,
Pf. 54

Tisztelt Szakállamtitkár Úr!

Köszönettel vettem kézhez a véleményezésre megküldött, a Nemzeti Hírközlési Hatóság eljárásában közreműködő szakhatóságok kijelöléséről, valamint egyes szakhatósági közreműködések megszüntetéséről és módosításáról szóló kormányrendelet tervezetét.

Kérésének megfelelően mellékelten megküldöm az előterjesztéssel kapcsolatos, az idő rövidségére tekintettel (hivatalom most találkozott először a tervezett elképzelés normaszövegével) nem teljes körű észrevételemet.

Általánosságban szeretném felhívni a figyelmét, hogy a tervezet számos helyen szűkíti a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségek szakhatósági jogkörben történő állásfoglalási lehetőségét, így javasolt jogszabály-módosítások kedvezőtlen irányban változtathatják meg a környezetvédelmi, természetvédelmi, továbbá vízügyi érdekek érvényesítésének, érvényesülésének lehetőségeit

Szeretném felhívni a figyelmét az Alkotmánybíróság 28/1994. (V.20.) AB határozatában foglaltakra, miszerint

,,A környezethez való jog az állam környezetvédelemre vonatkozó kötelességei teljesítésének garanciáit emeli az alapjogok szintjére, beleértve a környezet elért védelme korlátozhatóságának feltételeit is. E jog sajátosságai folytán mindazokat a feladatokat, amelyeket másutt alanyi jogok védelmével teljesít az állam, itt törvényi és szervezeti garanciák nyújtásával kell ellátnia.(...) .a környezethez való jog intézményes védelmének mértéke nem tetszőleges. A védelem szintjét a környezethez való jog fenti dogmatikai sajátosságain kívül döntően befolyásolja a környezetvédelem tárgya is: az élet természeti alapjainak véges volta és a természeti károk jelentős részének visszafordíthatatlansága, s végül az a tény, hogy mindezek az emberi élet fennmaradásának feltételei. A környezethez való jog az emberi élethez való jog érvényesülésének fizikai feltételeit biztosítja. Mindez a környezethez való jog jogalkotással való védelmének különös, más jogokéhoz képest fokozottan szigorú voltát követeli meg. (...)

A környezethez való jog tárgyából és dogmatikai sajátosságából az következik, hogy a természetvédelem jogszabályokkal biztosított szintjét az állam nem csökkentheti, kivéve, ha ez más alkotmányos jog vagy érték érvényesítéséhez elkerülhetetlen. A védelmi szint csökkentésének mértéke az elérni kívánt célhoz képest ekkor sem lehet aránytalan.''

A tervezet rendszerét tekintve nem csak azon feltételeket határozza meg, melyek fennállása esetén az alapeljárásba a szakhatóságot be kell vonni, hanem rögzíti azt a szakkérdést is, melynek megválaszolása érdekében a bevonás történik. Elmulasztja egyértelműen rögzíteni, hogy a szakkérdés meghatározása csak útmutató-e a szakhatósági eljárásban, avagy taxatív felsorolás, és a felsoroltakon túl más szempontok az eljárásban nem érvényesíthetőek akkor sem, ha az adott egyedi eljárás során arra szükség lenne. A tervezet jelen formájában értelmezhető úgy is, hogy a szakhatóságok eljárása csak és kizárólag a meghatározott szakkérdés elbírálására szorítkozhat, vagyis a hatóság annak ellenére nem gyakorolhatja bizonyos hatásköreit, hogy erre más jogszabály feljogosítja.

Például a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról szóló 260/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet módosítása alapján a rendelethez kapcsolódó mellékletben kerül majd szabályozásra a bevonandó szakhatóságok köre, és azon szakkérdések, melyekben a szakhatóságnak el kell járnia.

Ezzel kapcsolatban arra hívnám fel a figyelmet, hogy a kapcsolódó melléklet csak az éghető folyadékok és olvadékok tárolótartályainak létesítési, használatbavételi és javítási engedélyezési eljárására vonatkozik, a tartályok bontására viszont nem. A tervezett előírások szerint a tartályok bontása során a környezetvédelmi szakhatóságot az eljárásba nem kell bevonni. Ez abból a szempontból rendkívül aggályos, hogy a tartályok bontása során elengedhetetlen annak vizsgálata, hogy régi, elavult, szimplafalú, megfelelő műszaki védelem nélkül létesített berendezések okoztak-e felszín alatti víz, vagy talajszennyezést.

Amennyiben a szakkérdés meghatározása taxatív, úgy felhívnám a figyelmet arra is, hogy a tartályok javítása ill. bontása során a hulladékgazdálkodási kérdések sem lennének vizsgálhatóak, ami éppen a veszélyes hulladékok dokumentált, ellenőrizhető kezelése, ártalmatlanítása miatt lenne fontos.

Javasolom az adminisztratív terhekre és hatáskörökre vonatkozó részletes hatásvizsgálat elkészítését, tekintettel a rendelet széleskörű és mély hatására a magyar hatósági és szakhatósági munkára.

Kérem javaslataim elfogadását. Amennyiben szükségesnek tartja, mind én, mind munkatársaim a rendelkezésére állunk. megjegyzem, hogy a nagy hatásköri változások és feladatbővülés miatt a hatálybalépés időpontját korainak tartom.

Észrevételeimmel kapcsolatosan tájékoztatom, hogy azok nem zárják ki, hogy konkrét panasz kapcsán felmerült kérdésekben ne tegyek majd az érintett jogszabályokra javaslatot.

Budapest, 2008. november

Üdvözlettel

Dr. Fülöp Sándor

Észrevételek:

ad 1. §: Az 1. sz. melléklet 3. pontja csak tevékenységekről szól, a hírközlési építmény létesítéséről nem, így szűkíti a felügyelőségek szakhatósági feladatkörét, sérülhetnek a természetvédelmi értékek.

ad 4. §: a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal létrehozásáról és működéséről szóló 274/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítása

ad 43/C.§ (1) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szer eljárásában közreműködő szakhatóságokról: javasolom, hogy a szakhatósági feladat a Országos Környezetvédelmi, természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség (továbbiakban: OKTVF) legyen az első szakhatóság.

Megjegyzem, hogy a talajvédelmi hatóság eljárásában közreműködő szakhatóságokat szintén 43/C. § alatt taglalja a tervezet ennek kijavítása indokolt.

ad 43/D.§ d pont: javasolom a normaszöveg pontosítását ...’a természetvédelemért felelős minisztert’..., amellett, hogy álláspontom szerint az első fokú szakhatóságnak az OKTVF kellene megjelölni.

ad 43/F. § (4) bekezdés: a ’...vadon élő szervezet ’ fogalom nem érthető

ad 43/F § (5) bekezdés b pont:véleményem szerint nem érthető a lehetőség biztosítása a tilalom alóli felmentésre, magyarázat (konzultáció) szükséges.

ad. 43/I § (2) bekezdés b pont: a kivételek törlését kérem, mert azok is jelentősen befolyásolhatják a természeti értékek állapotát.

ad 11. §: Az üzletek működésének rendjéről, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 133/2007. (VI. 13.) Korm. rendelet módosítása

A tervezet szerint a szakhatóságok köréből az építésügyi hatóság kikerül.

Az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló 4/1997. (I.22.) Korm. rendelet 4. § értelmében az üzlet működésének engedélyezésében közreműködő szakhatóságok többek között

d) az építésügyi, a tűzvédelmi szakhatóság és a közlekedési felügyelet, ha az üzletben járműkereskedelmi tevékenységet folytatnak, építőanyagot, szilárd és folyékony tüzelőanyagot, üzemanyagot értékesítenek, valamint a 216. Diszkó [TEÁOR 55.40-ből] üzletkörű egységet működtetnek; A szakhatóság részvételének kötelezettségét az állampolgári jogok országgyűlési biztosa kezdeményezte az OBH 1377/1999. sz. jelentésében.

Ez a szabály azonban már nem általánosságban került be az új, a 133/2007. (VI. 13.) Korm. rendelet 4. §(1) bekezdésébe. Az építésügyi szakhatóság jelenlétét ugyanis csak abban az esetben írja elő a Korm. rendelet, amennyiben a kereskedő [a 3. § (2) bekezdésének m) pontja szerint] helyszíni szemle megtartását kérte. Ebben az esetben a jegyző meghívja a helyszíni szemlére az építésügyi hatóságot.

Figyelemmel arra, hogy a zenés szórakozóhelyek működése a az üzlet környezetében élők nyugalmát, és így az Alkotmányban rögzített pihenéshez való jogát rendszeresen sérti, szükségesnek tartom az építésügyi hatóságnak mint szakhatóságnak az eljárásba való bevonását abban a kérdésben, hogy a zajos tevékenység gyakorlására használni kívánt üzlet (az üzlet műszaki paraméterei) megfelel-e a zajos tevékenységnek, de legalább akkor, ha az üzletkör alapján zeneszolgáltatás nyújtható.

ad 31. § (5) bekezdés: az Országos Atomenergia Hivatal feladatáról, hatásköréről és bírságolási jogköréről, valamint az Atomenergia Koordinációs Tanács tevékenységéről szóló 114/2003. (VII. 29.) Korm. rendelet módosítása

Javasolom az OKTVF-nek szakhatóságként való kijelölését a taglalt kérdéskörben, miután az a tervezett létesítmények jelentősen befolyásolhatják a környezet állapotát.

Módosuló jogszabályok

40. § 11. pont: a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről szóló 80/1999. (VI. 11.) Korm. rendelet 5.§ (3) bekezdés e) pontjának tervezett módosítása nem veszi figyelembe az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról szóló 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendeletben foglaltakat [16. § (1) bekezdés, az engedélyek fajtáiról, javasolom ezért a taglalt jogszabályhely változatlanul hagyását.

Hatályon kívül helyező rendelkezések:

41. § (1) bekezdés

8. pont: Nem javasolom az üzletek működésének rendjéről, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 133/2007. (VI. 13.) Korm. rendelet tervezett módosítását Olvasatomban ugyanis a hatályon kívül helyezés azt jelenti, hogy a jegyző szakhatósági állásfoglalás nélkül adja ki a működési engedélyt