Sajtóközlemény a vörös iszap katasztrófa hátterének kivizsgálásáról

A vörösiszap-katasztrófát okozó létesítmény ellenőrzésének nagyfokú hiányosságaiért több közigazgatási hatósági szerv is felelős, de ennél lényegesen többről van szó: hatósági rendszerünk széttagoltsága, szemléleti hiányosságai okolhatók a katasztrófáért – állapította meg Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa frissen lezárult vizsgálatában.

Mint emlékezetes, az Ajkai Timföldgyár vörösiszap-tározója 2010. október 4-én átszakadt, aminek következtében félmillió köbméter tömény lúg és vörösiszap öntötte el Kolontár, Devecser és Somlóvásárhely egy részét. A katasztrófa következtében tíz ember meghalt, százhuszonegy megsérült, jelentős anyagi kár keletkezett.

Az ombudsman vizsgálatot indított a Magyar Alumínium Zrt. tevékenységi körében bekövetkezett katasztrófa hátterének kivizsgálására.

Fülöp Sándor megállapította, hogy a tározóra mint vízilétesítményre vonatkozó engedélyt a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság adta ki legutóbb 2002-ben. A területi szervek átszervezése után a vízjogi engedélyezési hatáskör a Vízügyi Igazgatóságtól a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez került. A felügyelőségnek a létesítményt ötévente kellett volna ellenőriznie, ám azt elmulasztotta, és nem jelezte azt sem, hogy már nem tekinti vízilétesítménynek a tározót, illetve nem intézkedett, hogy a létesítmény építésügyi felügyelete átkerüljön az arra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz. A vörösiszap-tározó tehát rendelkezett vízjogi engedéllyel, mint sajátos építményfajtára kiadott építési engedéllyel, de az engedélyben foglaltak betartását, így például a tározók állékonyságát, statikáját 2002-t követően egyetlen hatóság, sem a felügyelőség, sem a jegyző, nem ellenőrizte.

Az ombudsman szerint az ellenőrzés fő felelőssége nyilvánvalóan az engedélyeket kiadó hatóságé, azaz a felügyelőségé. Ugyanakkor az engedélyezési eljárásban külön-külön is el kellett volna járnia több hatóságnak, például azoknak, amelyeknek a vörösiszap ülepítéssel és tárolással kapcsolatban szakmai feladataik voltak. Idetartozik a katasztrófavédelem, a vízügy, a környezetvédelem, az építésügy és a bányászat megfelelő szintű hatósági rendszere. A nyilvánvalóan rendkívül veszélyes létesítmény működése ellenőrzésének nagyfokú hiányosságaiért tehát legalább öt közigazgatási hatósági szervezet is felelős. Mindegyikük csak a saját szűk szakmai szempontjai szerint közelített a létesítményhez, a vörösiszap tározó összetett problémáját egészében véve senki sem tartotta sajátjának.

A tározók engedélyezésével kapcsolatos hatásköri probléma 2009 decemberében vált nyilvánvalóvá, amikor a MAL Zrt. a vörösiszap-tároló kazetták kapacitásának növeléséhez – az oldalfalak magasításához – építési engedélyt kért. Az ügyben mind Ajka város jegyzője, mind a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatósága hatáskörének hiányát állapította meg, egyetlen hatóság sem járt el érdemben az építési engedélyezési eljárásban.

A bekövetkezett katasztrófa idején tehát teljes mértékben tisztázatlan volt, melyik hatóság rendelkezik hatáskörrel a létesítmény engedélyezésében, illetőleg működésének felügyeletében.

A jövő nemzedékek országgyűlési biztosa általános érvénnyel felhívja figyelmet arra is, hogy jogértelmezési bizonytalanság esetén a környezet szigorúbb védelmét biztosító jogértelmezés szükséges. Amennyiben tehát az alapul vett jogszabályok nem adnak megfelelően konkrét iránymutatást az érintett hatóságok eljárási kötelezettségeire, e jogszabályok általános célkitűzései, a jogalkotó szándékai, sőt a katasztrófák megelőzésére irányuló általános társadalmi érdekeknek megfelelően a hatóságoknak eljárási kötelezettségük lett volna. Ennek a tartalmi jogalkalmazási szemléletnek a hiánya számos ügyben nagyon komoly társadalmi érdeksérelmet okozhat, vagy akár emberéleteket is követelő környezeti katasztrófához vezethet. A hatóságoknak ilyenkor a hatáskör megállapítására kell törekedniük és haladéktalanul meg kell tenniük valamennyi szükséges intézkedést annak tisztázására.

Állásfoglalás az Ajkai Timföldgyár területén bekövetkezett vörösiszap katasztrófa építésügyi jogi és hatósági háttere vonatkozásában


2011. április 8.
JNOI