Kedves Barátaink!

Jövő hétfőn, s jövő héten szavaznak rólunk. A végső döntés előtt megpróbáltuk magunknak is összefoglalni, miért nonszensz a megszüntetésünk.

Ezzel az összefoglalóval ismét megkerestünk politikusokat, mert makacsul hiszünk a hibás döntés elháríthatóságában.

Köszönöm nektek is az eddigi támogatásotokat. Szíves tájékoztatásul mellékelve küldöm az összefoglalónkat.


dr. Fülöp Sándor
a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa

A Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosának intézményét (JNO), mint független ombudsmant fenn kell tartani, mert …

- az intézmény létrehozatalát gondos szakmai és politikai előkészítő munka előzte meg. Az ombudsman intézményét létrehozó jogszabályt a szakma legjobbjai készítették elő, a hazai jogi szakma, jogtudomány megvitatta, és azt a hazai intézményrendszerbe beilleszthetőnek találta. A Védegylet "Jövő Nemzedékek Képviselete (JŐNEK)" nevű programja hét éven át működtette civil eszközökkel az új intézményt, éves beszámolókkal felmérve és egyben bizonyítva annak szükségességét és hasznosságát.
Az intézményt létrehozó döntés hét éves politikai egyeztetés eredménye. A jogszabályt végső formájában a frakciók együtt jegyezték, a döntés teljes parlamenti egységben, a jelenlegi kormánypártok egyetértésével született meg.

- az intézmény létrehozása szervesen illeszkedett a hazai alkotmányos jogfejlődésbe és intézményfejlesztésbe, de úgy hogy mindezzel a nemzetközi élvonalban biztosított helyet Magyarországnak.
Az 1989-es alkotmány rendelkezése az egészséges környezethez való jogról 3 évvel az 1992-es Riói ENSZ-konferencia előtt született. Ennek a jognak a kibontása, érvényesítése mind az AB döntései, mind a társadalom, az állampolgárok környezetvédelmi aktivitása tükrében igényelte a független, de állami jogvédő intézmény biztosítását.

- Magyarországon az egészséges környezethez való jog többek között azt is jelenti, hogy az állam nem csökkentheti a környezet intézményes védelmének szintjét. Ezért - mondjuk ki! - az egészséges környezethez való jog miatt, (amely megmarad az új alkotmányban is), a JNO-t nem lehet megszüntetni, ha már a parlament egyszer létrehozta. (Megszüntetése, leépítése, eszközeinek elvonása esetén az állami intézményrendszerben máshol kellene hasonló eszközöket és hatásköröket hasonló függetlenséggel telepíteni.)

- a JNO segíti azt az erkölcsi megújulást, amit a világ békéje, jóléte, és - ezek előfeltételeként - fenntarthatósága érdekében a világegyházak egyre gyakrabban és egyre határozottabban szorgalmaznak. A Globális Dél országai, a világ nagy tudományos testületei szintén környezetvédelemtől és szolidaritástól áthatott magatartást sürgetnek az Észak, így az EU tagországok részéről. A környezeti etika a közösségek közötti és a nemzedékek közötti igazságosságot egyaránt jelenti, s ilyen értelemben az ország lelkiismerete a Jövő Nemzedékek - független - Országgyűlési Biztosa.

- a Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosa létrehozásával az Országgyűlés olyan tanácsadó és jogvédő szervet teremtett magának, amely a kifejezetten hosszú távú szempontok rendszerszemléletű vizsgálatára is hivatott. Ezzel a parlament biztosította hogy a rövid- (0 - 3 év) és középtávú (4 - 8 év) szempontok mellett, - akár azokkal szemben is! - megjelenjenek a parlamenti döntés-előkészítésben és döntéshozatalban a hosszú távú fenntarthatóság szempontjai, a jövő nemzedékek, azaz a nemzet élethez való joga. Ezzel az Országgyűlés a tudományra alapozott politika-formálás új eszközét teremtette meg.

- ennek az új intézménynek máris komoly nemzetközi ismertsége, visszhangja van. Mindez abból is adódik, hogy a JNO megalapításával Magyarország egy nemzetközileg már korábban diszkutált, latolgatott, javasolt intézményt valósított meg a gyakorlatban. Ezért mindazok a szakmai és politikai szereplők akik az intézményt nemzeti vagy nemzetközi szinten elvileg támogatták, most nagy érdeklődéssel figyelik a JNO gyakorlatát. Például az Egyesült Királyságban, az EU-ban és az ENSZ-ben egyaránt igénylik a JNO tapasztalatait, és dolgoznak hasonló intézményes megoldás telepítésén. Megütközést keltene, ha "másolás közben" Magyarország visszavonná az "eredetit".

- a JNO még fiatal intézmény, három éves sincs, megszüntetése mindenképp csak megalapozatlan lehet.
A létrehozatalt megelőző előkészítő munka hosszúsága és megalapozottsága, az intézmény jellege, és a vizsgált problémák, kezelt folyamatok jellege egyaránt megkívánná, hogy csak hosszabb távú munka után vonjunk abból a szempontból mérleget, hogy az intézmény hatása milyen. Egyébként a JNO munkáját eddig általános elismerés kísérte, az országgyűlési képviselők és a lakosság részéről egyaránt, minőségi kifogást pedig egyáltalán nem kaptunk.

- a biztosok már most is költségtakarékos, összevont rendszerben dolgoznak. Az intézmény nem növelte a parlament által választott biztosi kört, a zöldombudsman az általános helyettes helyére lépett.
Az új intézmény bővítette a közvetlenül az általános biztos rendelkezésére álló szakértők körét az addig a helyettesnek dolgozó létszámmal. A külön biztosokat ugyanaz a gazdasági, munkaügyi stb apparátus látja el, ennek létszáma az új ombudsmani iroda belépésével nem nőtt.

- a biztosok munkaterhére vonatkozó, a sajtóban is megjelent állítások teljesen félrevezetők. A külön biztosok eltérő nyilvántartási és statisztikai módszerei miatt külön összehangolás és egységes felmérés nélkül az iktatás vagy az ügyszámok önmagukban nem teszik lehetővé az összehasonlítást. A négy külön biztos a munka jellegét, mélységét, összetettségét, az ügyintézés stílusát tekintve is különbözik. Mást hívnak tájékoztatásnak, panasznak, új ügynek, programnak, projektnek, utóvizsgálatnak, csatolt vagy kapcsolódó ügynek, protokolláris kötelezettségnek stb, és ezeket más számozással, más rendszerben tartják nyilván. Az ajánlások, állásfoglalások jellemző, átlagos terjedelme is jelentősen eltér a különböző biztosok területének, hatásköreinek eltérései miatt.

- fentiek fényében nem látszik, mi az az elsöprő közjó, közérdek, ami mindezt ellensúlyozná és a függetlenség elvonását, az intézmény de facto megszüntetését indokolná? (Nem látszik ez a kisebbségi ombudsman esetében sem, ahol, Magyarország mai helyzetében, szintén hosszan lehetne érvelni a független intézmény megmaradásának fontossága mellett.) Be kell látnunk, hogy bizonyára tévedések, hibák, kapkodás, túlterheltség, alulinformáltság, s talán kicsinyes magánérdekek beférkőzése is hozzájárult ahhoz a túlzás nélkül abszurdnak mondható helyzethez, hogy épp ez a kormány és épp ez az országgyűlés egyáltalán fontolóra veszi épp ezen az intézmények a függetlensége megszüntetését.

Csak remélni lehet, hogy "felszáll a köd", lehull a hályog, tisztul a kép, és megfontolt döntés születik.


Üdvözlettel:
dr. Zlinszky János