Fülöp Sándor levele az országgyűlési képviselőknek: [PDF; 54 Kbyte]

---

A jövő nemzedékek országgyűlési biztosának módosító javaslatai a Magyarország Alaptörvényéről szóló T/2627 számú törvényjavaslathoz

A Magyarország Alaptörvényéről szóló T/2627 számú törvényjavaslat számos igen előremutató és a jövő nemzedékekért felelősséget vállaló rendelkezést tartalmaz. A törvényjavaslat – kisebb módosításokkal – valóban alkalmas lehet arra, hogy a jövő nemzedékek érdekeit, a környezeti értékek megóvását a legmagasabb szinten biztosítsa. Ennek a feltétlenül üdvözlendő és támogatandó alkotmányozói célkitűzésnek az érvényesülése jelenleg mégsem biztosított következetesen, annak elősegítésére bizonyos módosítások feltétlenül szükségesek.

A környezetvédelmi célkitűzések tényleges megvalósulásához nélkülözhetetlen a mindenkit megillető egészséges környezethez való alapjog alkotmányos deklarálása, az embereket a hatályos alkotmány alapján húsz éve megillető alapjogot semmiképpen nem lehet visszavonni az alaptörvényből. Az alapjog érvényesülését és az állami feladatok tényleges végrehajtását pedig a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának önállósága nagyban elősegítheti. Ellenkező esetben az alkotmányozás környezeti eredményei formálisak és a gyakorlatban tartalom nélküliek maradnak.

A módosítások könnyebb áttekintése érdekében indokoltnak láttuk a törvényjavaslat előremutató, gazdag környezetvédelmi és fenntarthatósági tartalommal bíró rendelkezéseit együttesen kiemelni, és a rendszer teljességét és összefüggéseit láttatva félkövér betűtípussal megfogalmazni a módosítási javaslatokat.



Vállaljuk, hogy örökségünket, a magyar kultúrát, egyedülálló nyelvünket, a Kárpát-medence ember alkotta és természet adta értékeit ápoljuk és megóvjuk. Felelősséget viselünk utódainkért, ezért anyagi, szellemi, természeti erőforrásaink gondos felhasználásával védelmezzük az utánunk jövők életfeltételeit.




(1) Magyarország védi és fenntartja az egészséges környezetet. Az állam környezetvédelmi feladatairól az elővigyázatosság, a megelőzés, a szennyező fizet, valamint az integráció elve jegyében gondoskodik.

(2) A természeti erőforrások, különösen a termőföld és az ivóvízkészlet, valamint a biológiai sokféleség és a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége.

Indokolás:
A környezetvédelem nemzetközileg elfogadott és az EU alapszerződések által is megerősített alapelvei nem csupán a környezetvédelmi jogra tartoznak, hanem át kell, hogy hassák az egész jogrendszer működését. Ez csak úgy biztosítható, ha az Alaptörvény szintjén fogalmazzuk meg őket.



(1) Magyarország a béke és biztonság megteremtése és megőrzése, valamint az emberiség fenntartható fejlődése érdekében együttműködésre törekszik a világ valamennyi népével és országával.
(2) Magyarország nemzetközi jogi kötelezettségeinek teljesítése érdekében biztosítja a nemzetközi jog és a magyar jog összhangját.
(3) Magyarország elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait. A nemzetközi jog más forrásai jogszabályban történő kihirdetésükkel válnak a magyar jogrendszer részévé.




(1) Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez.
(2) Az (1) bekezdés szerinti jog érvényesülését Magyarország munkavédelemmel, egészségügyi intézményekkel, orvosi ellátással, a sportolás és a rendszeres testedzés támogatásával, valamint az épített és természeti környezet védelmének biztosításával segíti elő.
(3) Magyarország védi a magyar jelnyelvet mint a magyar kultúra részét.

Indokolás:
Az (1) bekezdésben javasolt módosítás csak stilisztikus, az eredeti szöveg a jelentés szempontjából egyébként felesleges „megőrzés” szó beiktatásával félreérthető lenne.



(1) Magyarország elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez. Törvényben meghatározott keretek között mindenkinek joga van a környezetét érintő döntésekben való részvételhez.

Indokolás:
Hatékony környezetvédelem csak az állampolgári jogok és az állami felelősség együtthatásából alakulhat ki. Önmagában csak az állami szervek tevékenysége nem vezet a környezet védelmének elégséges szintjéhez, az állampolgárok alkotmányos jogaiból levezethető részvételi jogai és az e jogokon alapuló aktivitása nélkül a helyi környezetvédelem már ma is teljességgel ellehetetlenülne. Természetesen az alapjog önmagában, az állami intézményvédelmi tevékenység nélkül szintén nem volna elégséges.

Az alapjog megszűnése számos következményt von maga után. Az egészséges környezethez való alapjog a ma hatályos Alkotmány alapján csak az elkerülhetetlenül szükséges esetekben és a legkisebb sérelmet okozva korlátozható más alapjog vagy alkotmányos érték érdekében (szükségesség/arányosság). Az ennek alapjául szolgáló szabályt az Alaptörvényről szóló javaslat is tartalmazza az I. cikk (3) bekezdésében. Amennyiben azonban nincsen egészséges környezethez való alapjog, úgy a környezeti érdekek korlátozására is ezen alkotmányos szabály nélkül kerülhet sor. Pusztán az állami feladat megfogalmazása a környezet fenntartására vonatkozóan nem jelent olyan védelmet, mint az alapjogi jelleg, abból könnyen vissza lehet lépni, például a gazdaság teherbíró képességére való hivatkozással. Ugyanígy más alapjogok korlátozására sem ad olyan lehetőséget az állami feladat kötelezettsége, mint az alapjogi jelleg. Mindebből következően az Alkotmánybíróság által kidolgozott „visszalépés tilalma” sem lenne érvényesíthető a jövőben, az állam a fent megfogalmazott szigorú alkotmányos korlátok nélkül visszaléphetne a környezet elért védelmi szintjéből.

Mivel az alapvető jogok biztosa alapjogvédelmi tevékenységet lát el, és az alapvető jogokkal kapcsolatos visszásságokat vizsgálja, így az alapjog hiánya az ombudsmani védelem megszűnését is jelenthetné.

Az alapvető jogok biztosai

30. cikk

(1) Az alapvető jogok biztosai alapjogvédelmi tevékenységet látnak el, eljárásukat bárki kezdeményezheti.

(2) Az alapvető jogok biztosai az alapvető jogokkal kapcsolatban tudomásukra jutott visszásságokat kivizsgálják vagy kivizsgáltatják, orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményeznek.

(3) Az alapvető jogok biztosai: a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok biztosa, a jövő nemzedékek biztosa és az állampolgári jogok általános biztosa. Az alapvető jogok biztosai feladatkörükben önállóan járnak el.

(4) Az alapvető jogok biztosait az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával hat évre választja. A biztosok nem újraválaszthatók. Az alapvető jogok biztosai nem lehetnek tagjai pártnak és nem folytathatnak politikai tevékenységet.

(5) Az alapvető jogok biztosai tevékenységükről évente beszámolnak az Országgyűlésnek.

(6) Az alapvető jogok biztosaira vonatkozó részletes szabályokat és helyettesítésük rendjét sarkalatos törvény határozza meg.

Indokolás:
Javaslatunk a hosszabb ideje sikeresen és hatékonyan működő ombudsmani rendszert megtartja és erősíti. Az újraválaszthatóság kizárása, csakúgy, mint a pártoktól és politikai tevékenységtől való távoltartás a biztosok teljes függetlenségét hivatott alátámasztani. A biztosokra vonatkozó részletes szabályokat, például az ügyészséghez hasonlóan, sarkalatos törvény határozza meg.

A törvényjavaslat előterjesztői a készülő Alaptörvény egyik legnagyobb érdemének tekintik a jövő nemzedékekért vállalt felelősség megfogalmazását, az Alaptörvény környezetvédelmi tartalmát. Ezzel a vitathatatlan törekvéssel nem áll összhangban az ombudsmani rendszer tervezett átalakítása, sőt éppen ellentétes azzal. Az alkotmányozó is éppen azt hangsúlyozza, hogy a jövő nemzedékek érdekeire különös figyelmet kell fordítani. Az érdekeik képviselete, sőt már a ma élők környezeti jogainak védelme azonban a törvényjavaslat alapján beosztotti, alárendelt szerepre lenne kárhoztatva. A jövő nemzedékek érdekei gyakran konfliktusba kerülnek a gazdasági és egyéb érdekekkel, így a helyettes által képviselt egészséges környezethez való alapjog alacsonyabb szinten lenne védett még akkor is, ha lesz ilyen alapjog.




(1) A magyar állam és az önkormányzatok tulajdona nemzeti vagyon. A nemzeti vagyon kezelésének és védelmének célja a közérdek szolgálata, a közös szükségletek kielégítése és a természeti erőforrások megóvása, valamint a jövő nemzedékek szükségleteinek figyelembevétele. A nemzeti vagyon megőrzésének, védelmének és a nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodásnak a követelményeit sarkalatos törvény határozza meg. A természeti erőforrások a nemzeti vagyon részét képezik.

Indokolás:
A javasolt kiegészítés a jelen cikket összekapcsolja az O. cikk (2) bekezdésével, egyúttal tartalmilag meghatározza a nemzeti vagyon minimális körét. A természeti erőforrásoknak a nemzeti vagyon körébe sorolása a jövő nemzedékek számára való megőrzésük fontos garanciája.

Letöltés: [PDF; 47 Kbyte]