Az Országos Agrárfórumon tartott előadást dr. Jánossy László, a JNO iroda tudományos osztályvezetője, ahol a mezőgazdaság helyzetének értékelése és a gazdák számára hasznos gyakorlati információk összegyűjtése volt a cél

A Kis,- Közép- és Agrárvállalkozók Országos Szolgáltató Egyesülete szervezésében megrendezett III. Országos Agrárfórumot 2011. február 4-én tartották Kecelen. A szakmai tanácskozáson Jánossy László „A Duna-stratégia és a mezőgazdaság” címmel tartott előadást. A szakember felhívta a figyelmet arra, hogy mivel a Duna nyolc EU-s és hat nem EU-s ország közös folyója, így ezen országok számára a Dunával kapcsolatos felelősség is közös. A szennyezések nem állnak meg a határoknál, így rendkívül fontos az országok közötti jó együttműködés. Az osztályvezető részletesen beszélt a 2010 decemberében megjelent Duna Regionális Stratégiáról, amely egy környezeti, társadalmi és gazdasági területeket érintő, makro-régiós komplex fejlesztési stratégia. Az ebben szereplő cselekvési terv-sorozat nem jelent uniós szinten új finanszírozási, jogi vagy intézményi eszközöket, struktúrákat, hanem a jelenlegei rendszerek jobb kihasználását, harmonizálását ösztönzi.

A mezőgazdaság több ponton is csatlakozik a Duna Regionális Stratégiához, hisz az agrárium számára elsődleges szempont a jó vízminőség helyreállítása és fenntartása, a környezeti kockázatok kezelése, a biodiverzitás, a tájak, a talaj- és levegőminőség megóvása. A stratégiában szerepel a Duna vízgyűjtő-gazdálkodási tervben rögzített környezeti célok elérése, a tápanyagterhelés csökkentése és a Natura 2000-es területekhez szükséges fenntartási és gazdálkodási tervek elkészítésének ösztönzése.

A szakember előadásában ismertette a Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosa Irodája által 2010. október 20-án rendezett „A Duna ökoszisztéma szolgáltatásai” című műhelykonferencia legfőbb üzeneteit , melyek között az alábbiak is szerepeltek:

• a Duna hajózhatóságának javítása,
• a nemzetközi előírásokhoz képest túl szigorú feltételeket tartalmazó miniszteri rendeletet módosítása,
• a Duna ökológiai szolgáltatásai, az ivóvízbázis, az ártéri élővilág és a történelmi értékek megőrzése,
• az ökológiai szolgáltatások egyensúlyának fenntartása (egyik ökológiai szolgáltatás fejlesztése sem mehet a többi rovására),
• az ártéri területek külterjes műveléséhez kapcsolható ökoszisztéma szolgáltatások kihasználása (pl: a legeltetés, kaszálás, gyümölcstermesztés, halászat, faanyagtermelés, stb.)
• a családi gazdaságok, kis és közepes gazdálkodók erősítése (földhöz juttatás, legalább állami földek bérlési lehetősége, jogi akadályok lebontása, piaci lehetőségek, speciális pénzügyi lehetőségek biztosítása)
• tájkímélő, extenzív gyakorlatra ösztönző támogatások kialakítása, a tápanyag-pótlás és vegyszerhasználat csökkentésének előtérbe helyezése,
• a helyi tradíciók, helyi erőforrások, helyi értékesítés támogatása, valamint
• folyamatos erdőborításra való átállás.

Jánossy László szerint a KAP-reform az eddigi támogatási rendszerrel nem ösztönözte a gazdákat környezetkímélő gazdálkodásra, kisebb volumenű vegyszerhasználatra. Az előadásban elhangzottak a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának a KAP-reform zöldítési folyamataihoz javasolt ajánlásai is:

• csökkenteni kell az élelmiszer-kilométereket, illetve alkalmazni a szubszidiaritás elvét az élelmiszertermelésben és az értékesítésben,
• a piacokon érvényesüljön az élelmiszerdiverzitás és szezonalitás elve,
• a támogatási rendszerek kidolgozása során a „közösségi forrásokból közösségi célok támogatása” elvet kell átfogóan alkalmazni. A támogatásokhoz kapcsolódó ellenőrzési, illetve monitoring rendszer ne csupán a kifizetések „szabályos kivitelezését” értékelje, de alkalmas legyen a környezettel és a biodiverzitással kapcsolatos közösségi célok megvalósulásának folyamatos mérésére is.
• Külön kiemelt témaként jelenjen meg a termőtalajok védelme.
• Kerüljön sor a biomassza felhasználás, illetve a bioüzemanyag-termelés jelenlegi és várható hatásainak átfogó elemzésére.
• A természeti tőke, a biológiai sokféleség és az agrobiodiverzitás regenerációját és karbantartását biztosítsák.

A jövő nemzedékek országgyűlési biztosának véleménye az Európai Bizottság „A KAP jövője 2020-ig” című közleményével kapcsolatban itt olvasható

dr. Jánossy László előadása itt megtekinthető