„A fenntarthatóság előőrsei” a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa irodájának (JNOI) programja. A program célja, hogy olyan közösségi kezdeményezéseket mutasson be a társadalom számára, melyek elkötelezettek a komplex – környezeti, gazdasági, társadalmi – értelemben vett fenntartható fejlődés mellett, azt a maguk lakóhelyén megvalósítani igyekeznek, jó példaként szolgálhatnak más hasonló kezdeményezések és a társadalom egésze számára, valamint a JNOI eszközeivel segítse e kezdeményezések hálózatának kialakulását. (A program során támogatott szervezetek, egyenként és összességükben teljes önállósággal, a maguk nevében járnak el, működnek és nyilatkoznak.)

2010. május 17-18-án több mint 200 fő részvételével, „A fenntarthatóság előőrsei – Közösségi kezdeményezések a tájkímélő helyi gazdaság erősítésére Magyarországon” címmel tanácskozás zajlott Budapesten. A konferenciát a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának irodája, az ELTE Közös Örökségünk Kutatóműhely és az Új Reformkor Program szervezte, a Norvég Finanszírozási Mechanizmus (Norway Grants) anyagi támogatásával, médiatámogatója pedig a Magyar Vidék Televízió (MVTV) volt. A résztvevők közel 150 különböző szervezetet – érdekképviseleteket, települési önkormányzatokat, egyetemeket, kutatóműhelyeket, kormányzati, gazdasági, civil szervezeteket, és a sajtót képviselték vagy magánszemélyként vettek részt. A résztvevők négy fő témakört tekintettek át: közösségi (első sorban önkormányzati) vállalkozások, a hagyományokra támaszkodó közösségi kezdemények (többek között: élőfalvak), gazdasági hálózatépítési kezdeményezések tapasztalatait, valamint a kistermelők gazdasági tevékenységét szabályozó jogi környezetet.

A tanácskozás bevezető előadásaiból, illetve a résztvevők hozzászólásainak egy részéből igen komor helyzetkép rajzolódott ki a vidék állapotáról. Ez egybecseng azzal a helyzetértékeléssel, amit a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa 2008-2009-es beszámolójában közzétett:

"Azok a közösségek, amelyek ma Magyarországon a maguk és a jövő nemzedékek érdekében valóban meg kívánnák kezdeni a fenntartható életvitelre való áttérést, komoly nehézségekkel találják szemben magukat. A jövő nemzedékek országgyűlési biztosa »Fenntarthatóság előörsei« programjának keretében végzett kutatás összegzése – eltérő adottságú és egymástól távoli régiókban szerzett egybehangzó tapasztalatok alapján – megállapítja, hogy a fenntarthatóság feltételeinek megfelelő, azaz alapvetően helyi forrásokra építő, a helyi közösség önrendelkezésének gazdasági alapjait megteremtő, környezetbarát, az ott élőknek munkát, perspektívát, megfelelő életminőséget biztosító vidékfejlesztés lehetőségei ma Magyarországon nem adottak.

Az óriási mértékben koncentrálódott, túlnyomórészt nemzetközi befektetőcsoportok és hálózatok kezében lévő élelmiszer-kereskedelem, -feldolgozó és vendéglátóipar az erő pozíciójából tárgyal beszállítóival. A hazai mezőgazdasági termék kiszorul a bel- és külföldi piacairól. Az élelmiszer-feldolgozás és -kereskedelem állami szabályozása ésszerűtlen adminisztratív, higiéniai és egyéb jogszabályokkal gyakorlatilag lehetetlenné teszi a háztáji, kisüzemi, helyi termék legális megjelenését a helyi piacon. Ezek betartásához komoly beruházás kellene, a kisebb léptékben gazdálkodóknak nem kifizetődő a nagyipari előírásoknak megfelelő feldolgozóüzemet építeni. Az agrár- és vidékfejlesztési támogatásokból pedig általában épp ezeket a kisebb, közepes léptékű üzemeket, gazdálkodókat zárják ki adminisztratív vagy gazdasági korlátokkal. Így a normatív és pénzügyi szabályozás szinte kizárólag az intenzív nagyüzemi termelést teszi rentábilissá, függetlenül a helyi adottságoktól. A hazai támogatási politika, piacszabályozás és  hitelfeltételek a kisebb gazdaságokkal szemben ellenségesek, és a hazai családi gazdaságok számára hátrányt jelentenek a szomszéd országok farmereihez képest.

Kijelenthetjük, hogy a hazai agrárpolitika és a forgalomban levő vidékfejlesztési koncepciók az európai trendekkel részben, a fenntartható fejlődés követelményeivel teljes mértékben ellentétesek. A fenntartható vidékfejlesztés feltételei megteremthetők lennének, ehhez azonban gyökeres fordulatra lenne szükség a vidékpolitikában.”

A konferencián bemutatkozó helyi kezdeményezések gyakorlati tapasztalatai szerencsére árnyalták e képet. E kezdeményezések bizonyítják, hogy még a legelesettebb, kilátástalan helyzetben lévő közösségekben is van lehetőség a kiutat megtalálni, ha az elkötelezettség, tudás, akaraterő megmozdul a közösségért. A résztvevők sürgették a tájkímélő termeléssel, a vidéki közösségek újraélesztésével, a mezőgazdasági termékek alternatív értékesítésével foglalkozó és más hasonló tevékenységet végző szervezetek együttműködését, közös fellépését. Ennek érdekében Élő Magyarország néven hálózat létrehozásáról döntöttek.

A jövő nemzedékek országgyűlési biztosa az ilyen kezdeményezések együttműködésének elősegítésében továbbra is részt kíván venni, miközben ezek mindennapi működését akadályozó, a fenntarthatóság követelményeivel ütköző jogszabályok ésszerűsítése érdekében is fel kíván lépni.

A konferencia résztvevőinek állásfoglalása letölthető innen.

További információ:
Kajner Péter
kajner@obh.hu
06-1-475-7323

Pacsuta Péter János néhány fotója a konferenciáról itt megtekinthető.

A vetített előadások az alábbi linkekről letölthetők:

Szabadkai Andrea (Szövetség az Élő Tiszáért) – Fehér Zoltán (Szövetség az Élő Tiszáért) – Korzenszky Anna (Védegylet): A kistermelők előtt álló jogi akadályok és ezek lebontása

Kovács István (Oszkói Hegypásztor Kör): Közösségi munka a Vasi Hegyháton – a présház felújítástól a helyi termék klaszterig

Kajner Péter (Jövő nemzedékek országgyűlési biztosának irodája) – Huszti Levente (NFÜ LHH Fejlesztési Programigazgatóság; Új Reformkor): Egy közösségi gazdasági hálózat lehetséges körvonalai

Sztolyka Zoltán (Rozsály polgármestere, helyipiac.hu): Rozsály, az önellátó falu

Lakatos József (Tiszaadony polgármestere): Szociális földprogram keretében létrehozott kecskefarm és tejfeldolgozó Tiszaadonyban

Lantos Tamás (Markóc polgármestere, Ormánság Alapítvány): Közmunkaprogram és gyümölcsészet a fenntartható helyi gazdaság szolgálatában

Fekete Ágnes – Barta Tamás (Perőcsény): Mobil gyümölcsfeldolgozó kisüzem a helyi alapanyag feldolgozására

Hajas Pál (Euragro Vidékfejlesztési Iroda, Kozárd): A kistérségi helyi termékelőállítás szabályozási és fejlesztési helyzete

Szabó Zoltán (HANGYA Szövetkezet): Kistermelés a globalizáció korában, eszközök az EU-ban